A magyar nyelv értelmező szótára 2. E-GY (Budapest, 1960)
F - fémforgács - féminin - feminista - feminizmus - fémipar - fémjelez - fémjelzett - fémkohászat - fémlemez - fémmunkás - fémmű - fémművesség - fémöntés
fémforgács fényű, ragyogású. Csillogott a napban a bogár háta. fémfényűség. fémforgács fn A fém forgácsolásakor (fúrás, marás, gyalulás, esztergályozás) keletkező viszonylag vékony, éles fémhulladék. A fúrógép körül vastagon hevert a fémforgácsos. feminin [ё V. e] mn (vál, kissé rosszalló) Nőies {férfi). ~ alak. ~ költő. || a. Ilyen férfira jellemző. ~ arc, egyéniség, jelleg, jellem, megjelenés, természet. feminista [év. e] mn és fnn. mn 1. A feminizmust valló, vele rokonszenvező (személy). ~ író, politikus. 2. Ilyen személlyel, ill. a feminizmus elméletével kapcs., rá jellemző. ~ eszmék, felfogás; ~ regény. II. m . . át. . . ája Feminista (1) személy. A sírk gyűlése, tüntetése. feminizmus [év. e] in -t, -a (csak egyszban) (Pol) (A tőkés társadalomban) a nők egyenjogúságát valló, hirdető elmélet, felfogás. Megismerkedett a **sal. □ [Shaw, ] a nagy csúfondáros itt leginkább a feminizmus törekvéseinek a rovására akar csúfolódni. A MB. Öreg koromban kell hébe-korba újságokat, könyveket elővennem, hogy megérthessem a Klára beszélgetéseit a feminizmusról,nihilizmusról. Λв a DY II a. Az ennek megvalósításáért küzdő mozgalom. A ~ harca, híve. A ~ Angliában kezdődött. fémipar [mi] m A fémet (a vas kivételével) nyersanyagként feldolgozó ipar (2). Könnyű, nehéz ~. .. ~iskola. fémipari. fémjelez [e—ё] ts ige -tem. .. szeit, -zen [e, e, ё] 1. (Éksz) (Nemesfémek más fémekkel ötvözött anyagából készült tárgyat, rendez, ékszert) vizsgálat alapján hitelesítő és a finomságot (3) feltüntető, szabványosított jelzéssel ellát, poncol. Az ékszereket forgalombahozataluk előtt fémjelzik. 2. (átv. vál) (amely alkotás, teljesítmény értékét, kiválóságát) tekintélyével, (hír-) nevével bizonyítja, biztosítja, nyilvánvalóvá teszi. Kossuth-díj ~te művének értékét. □ Petőfi, Arany és Jókai a lángelméjével fémjelzett mindent, ami a népé. Ко. fémjelezhető; fémjeleztet; fémjelző, fémjelzés mest fémjelez igével kifejezett cselekvés, eljárás ; az a cselekvés, hogy vmit fémjeleznek. 1. (Éksz) Nemesfémek ötvözetéből készült tárgy valódiságának és finomságának (3) hitelesítése, hivatalos, szabványos jelzéssel; poncolás. a. (Éksz) Ennek eredménye: acél bélyegzővel fémtárgyba ütött szabványos jelzés, jel. A kapott gyűrűn alig látszik már a ~. Aranytárgyak ~e finomság szerint: a napot jelképező női fej, agár- és oroszlánfej, ezüsttárgyaké: holdat jelképező női fej, zerge- és rókafej. 2. (átv. vál) amely alkotás, termék, gyártmány, teljesítmény értékének, kiválóságának (személyi tekintély, egyéni hírnév által való) bizonyítása, elismerése, nyilvánvalóvá tétele. A kritika ~e. Ennek a gyárnak a márkája A szerző neve már magában is ~. fémjelzési; fémjelzésíí. fémjelzett mn -en, (csak a 2. jelentésben, ritk.) -ebb [e, e] ] 1. (Éksz) Nemesfém voltát igazoló fémjelzéssel ellátott. ~ ékszer. 2. (átv. sajtó) Elismert, beérkezett (művész, író). A ~ író művét szétkapkodta a közönség. 3. (irod, gúny) Sokszor elmondott s ennek következtében megkopott (adoma, történet). □ Ősidőktől fogva fémjelzett anyósviccek fűszerezik a párbeszédet. Ко. fémjelzettség, fémkohászat fn 1. (A vason kívül egyéb) fémek kohósításával és (félgyártmányokká való) feldolgozásával foglalkozó iparág. Villamos ~, a ~ központja, nyersanyagai, telepei, termékei, története. 2. (Tud) Az erre vonatk. tudományos és gyakorlati ismereteket rendszerező tudomány, ill. egyetemi, főiskolai tantárgy. ~ot ad elő, hallgat. I a. (Isk) Ennek főiskolai (egyetemi) órája. ~ 10 — 11-ig. II b. Ilyen ismereteket tartalmazó (tan)könyv. fémkohászati, fémlemez fn Különféle fémekből (a nemesfémek és a vas kivételével) hengerléssel, es. nyújtással V. kalapálással készült kisebb-nagyobb lemez. Vékony ~. A lovasok bőrövét apró ~ek díszítették. ö : ~borítás; ~gyár; '-'ipar. fémlemezes ; fémlemezke. fémmunkás fn A fémiparban dolgozó, ill. ilyen szakmai képzettségű (szak)munkás.rmokat felvesz a gyár. fémmű fn (rendsz. tbsz-ban) (ritk) Fémek (a vasat kivéve) feldolgozásával foglalkozó gyár, (nagy)üzem. D : —telep, fémműves, fémművesség: [e] m -et, -e [ё, e], (rég) fémmívesség A fémek feldolgozása, ill. az evvel foglalkozó iparág(ak), mesterség. Az ókori ~. fémöntés [m-ö] m 1. Az a műszaki eljárás, amellyel a megolvasztott fém(ek)et v. ötvözet(ek)et for a. Értelmező szótár II. 765 fémöntés