A magyar nyelv értelmező szótára 2. E-GY (Budapest, 1960)

F - fiacska - fiaegér - fiág - fiahordó - fiáker - fiákeres - fial - fialás - fias - fiasít - fiaskó

fiacska 805 2. (átv) ahonnan származó, eredő, való személy. A nép **: népi származású személy. □ Arany kalásszal ékes rónaság,­­ . .. oh ismerd meg fiad! Pét. Az öreg lélek fájdalom­mal telt el, csak . . . megalkuvó bölcsességet látva e szerencsétlen földön, melyet legjobb fiai maguk adtak az idegen hatalom kezébe. Ba. Hátán kis batyuval, kilábal­­ a népségből a nép fia. Józs II a. (átv) Szerencse **: szeren­csés ember. □ Elérte, amit akart, a szerencse fia. Mik. || 1­. (átv) Halál **: halálos veszedelembe került, halál vár rá. 3. (ritk, vál) Állat kicsinye, fiókája, kölyke. Minden állat félti **it. 4. (átv. nép) (Egy) ** se: (hiány kife­jezéseként :) semmi (sem), egy (darab, egy szál) sem. □ Könyökig vájt minden zsebébe. . . . remélte, hogy hátha lesz bennök valami ránc között meglapult bankó? Fia sem volt. Pét. Délig egy fia kolbász sem fog maradni. JÓK. 5. Amely bútornak kisebb része, fiókja. □ Elkezdte a baltát keresni. . . Kereste, kereste még a tükör fiában is. Pét. Sz. ld. borjú. .: 1. ~csizma; **galamb; **kecske; **madár; 2. angyal**; asztal**; atyám**; búcsú**; ember**; hazám**; láda**; szó**; uram**; vásár**; fiacska f­ . . kát. . . kája (főként birt szragos alakokban haszn.) (kedvesk) Vkinek kis (fiú)gyermeke (szüleihez való viszonyában). Ez a te­nd? Elvesztették egyet­len ójukat. □ Bús mogorván ül Pétiké |. . . Anyja kémli hű szemekkel. . . Azt gon­dolja, fiacskája Tán beteg. Vön. || a. Am!: (tegező V. magázó megszólításként:) fiam. Édes L­m! Gyere ide, Am! Hogy hívnak. Am? Látod,­­Am­, ezt így kellett volna csinálni! !!*m, ne ingereljen! □ Kell bor, édes szép fiacskám, Iszol-e? Vön. Fiacskám, lelkem drága napja, | ... örvendezz. Pét. Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék. Ко. fiadzik ige -ott,fiaddzék (fiaddzon) fiazik -zék 1. ts (főként szn-i tárggyal) (Kisebb em­lősállat kicsinyeket) hoz a világra; köly­­kezik. A macska hármat **ott. A kocánk csupa feketét **ott. □ A tengeri malac minden három hétben hetet fiadzik. JOK. 11 a. (tárgy nélkül) A kutya, a nyúl **ik. 2. ts (biz) (amely tárgy, jelenség újabb hasonló tárgyat, jelenséget) hoz létre. Adós­ság adósságot **ik. Ez a könyv újabb könyveket **ott. II a. (tárgy nélkül) (biz) (Főleg pénz) szaporodik, több lesz. Betette a pénzét a taka­rékba, hadd fiaddzék. Ik. meg**, fiadzás; fiadzó; fiadzott; fillegúr fn (nép) Kicsi, fiatal egér. □ Az öblös kancsóba . . . beledobtak egy fiaegeret. JÓK. fin­g fn (rég) Vmely családnak egy férfi tagjától való leszármazási sora, rendje; férfiág. **on öröklődik vmi; **on rokona vkinek; **ra megy. N­­a. Az így leszármazott utód V. utódok sora. A birtokot a ** örökölte. □ A családnak fiága kihalt. Кем. fiági. fiahordó fn 1. (rég) Oposszum (1). 2. (nép) Kenguru. fiáker [év. e] fn -t, -ek [ё] v. -ok, -e [e] v. -ja fiakker [ё] (rég írva: fiaker is) ( elavulóban) Kétlovas bérkocsi. □ Az öreg Hirgeist kiszálló fiakeréből, s gyalog ment a két ló előtt. ¤ A­z. A gumikerekű fiúkért már sokszor meg­énekelték ... A szerény konflisról azonban eléggé elfelejtkeztünk. Hu. || a. (Vidéken) konflis. □ Beraksz egy váltás fehérneműt a kis kofferba, aztán hozol frakkert a pesti vonathoz. В A. fiakerez(ik), fiákeres [ё-ё v. е-ё] mn és mn fiakkeres [ё-ё], fiákeres [ё] -ok, -a (elavulóban) I. fn -t, -ek, -e [ё, е]. A fiákernek iparengedéllyel bíró tulajdonosa v. kocsisa, bérkocsis. □ A fiákeresek . . . gyönyörű­séggel hajtották rövid farkú lovaikat. Kludy II. ma (rég) Fiáker(ek) igénybevételével megrendezett. ~ esküvő, felvonulás, korzó, fiákeresség. fial­ts ige­­t,­­jón (táj) 1. (Főleg koca, emse) fiadzik, malaco­­zik. A koca hét malacot **t. 2. (Kukoricaszárat) fattyaz. A kukoricát kézzel v. szárvágóval **ják. Ik : le~ . meg~. fialó; fialtat, fialás fa -t, (-ok), -a (táj) 1. A fial (1) igével kifejezett folyamat, történés; az a tény, hogy amely nőstény állat fial. A disznó első **a. Mikor lesz a **? Megvárjuk a **t, aztán eladjuk a kocát. 2. A fial (2) igével kifejezett cselekvés, tevékenység ; a kukorica fattyúhajtásainak eltávolítása. fattyazás. fis»« mn (nép) 1. Olyan (nőstény állat), amelynek köly­­kei, kicsinyei vannak. ** koca, tehén. 2. Olyan (tojás), amelyben életképes csíra van. Lámpánál vizsgálta a tojást, hogy ~-e. fiasít ige -ott, -son ; -ani v. (ritk) -ni 1. ts (Állatteny) (Állatot) fiassá tesz. gondoskodásával elősegíti, hogy szaporodjék. Halakat, méheket **. 2. tn (Madár) költ. A vándormadár ta­vasszal visszatér oda, ahol fészkelni és **ani szokott. 3. tn (Állatteny) (Az anyaméh) a peté­­zést megkezdi, a szaporodást megindítja. fiasítás; fiasítható; fiasító; fiasított; fiaskó fn­­t. -ja (rég írva : fiasco is) (rég, vál) Kudarc, bukás, felsülés. **t szenved. A vállalkozás csúfos **val végződött. □ Az 52 Értelmező szótár II. fiaskó

Next