A magyar nyelv értelmező szótára 4. Ki-Mi (Budapest, 1961)
M - magánosság - magánpénztár - magánszám - magánszektor - magánszemély - magánszereplő - magánszorgalom - magántanár - magántáncos - magántanítás - magántanulás
magánosság 896 magántanulón vagyok, melyre villám szakad, Melyet vihar tördel. LÉV. 2. Házastárs, ill. család nélkül élő v. tőlük külön lakó (személy). ~ ember, férfi, nő. Bútorozott szoba ~ nőnek kiadó. || a. (ritk) Társtalan, magányos (3-4). ~ zseni. □ Itt a halvány holdnak fényén Jajgat és sír elpusztult reményén Egy magános árva szív. Csók. Most megválók, elszakadok minden eddigitől, most egészen magános tudok lenni. . .! AP. 3. (ritk) A magános (2) emberre jellemző, vele kapcsolatos (dolog). ~ állapot, gond. □ [A mai fiatalok] be tudják osztani életüket a magános életre. Mó. 4. ahol alkalomszerűen, éppen egyedül levő, tartózkodó (élőlény, tárgy). ~ gólya, vándor, zászló. Egy ~ ember jött le a hegyről. □ Felém a kert gyepűin által Egy gerlice bugása hat: Magános gerle a szomszédban. Ab. 11. mt, -ok, -a 1. (ritk, vál) Magános (2a) személy. A nagyok elszigetelődése, társtalansága. 2. (rendsz. tbsz-ban) (Vmely közülettel ellentétben) az a személy, aki vmely vonatkozásban, főleg mint vminek a birtokosa, nem vmely közösségnek a tagjaként szerepel; privát ember. A múzeumok és azok tulajdonában levő műtárgyak. □ Az olvasó megmutatkozik a közkönyvtárakban és magánosok kölcsönkönyvtáraiban. Nagy magánosság m -ot, -a (csak egysz-ban) A magános mn-vel kifejezett tulajdonság, állapot; egyedüllét. ~ban szeret élni. Kedveli a ~ot. || a. akinek, vminek magános volta, állapota. A fa, a ház —a. az élet —a. Szomorú az öreg emberek —a. || b. Elhagyatottság, társtalanság, magányosság). □ Áldott magánosság, jövel! ragadj el Álmodba most is engemet. Csók. Urak, gondolkozzatok! ... a magyar népet nomádnak hagyjátok, és belekényszerítitek a magánosságba és a tunya hallgatásba. MD. magánpénztár [mp v. np] fn (elavulóban) Államfőnek, uralkodónak v. az uralkodóház vmely tagjának hivatalos állásától, funkciójától független, saját külön vagyonának jövedelmét kezelő pénztár. magánpénztári, magánszám fn (Szín) (Műsoros előadáson, amelyen több személytől együttesen előadott műsorszámok is szerepelnek, az a szám, amelyet egyetlen szereplő ad elő. A műsor fénypontja X. Y. ~o volt. magánszektor fn (új) 1. (hiv) (Szocializmust építő országokban) a népgazdaságnak magántulajdonban levő része. 2. * (btk, biz) Magángazdálkodást, egyéni termelést folytató, saját üzemében, vállalkozásában dolgozó személy, főleg kisiparos, kiskereskedő , maszek, magánszektori, magánszemély fn (hiv) Az a személy, akinek semmiféle hivatalos tisztsége nincsen, aki semmiféle hivatalos tevékenységet nem folytat, ill. az, aki vhol, vmilyen vonatkozásban nem úgy szerepel, mint vmely állam, szerv, intézmény stb. hivatalos képviselője v. megbízottja. ~ként, nem hivatalos minőségben. ~ként vett részt a megbeszéléseken. ~ők is kaptak meghívót. Nemcsak hivatalos, hanem ~ekkel is tárgyalt. magánszereplő fn (Szín, rég) (Vegyes műsor keretében) olyan szereplő, aki vmely műsorszámot egymagában ad elő. magánszorgalom fn (rendsz. -ból, ritk. -val v. más hat-taggal) A kötelező iskolai v. más feladatok elvégzésén túlra is kiterjedő egyéni buzgalom, szorgalom. ~ból megtanult latinul, lefordította Tacitus egy fejezetét. ~ból népnyelvi adatokat gyűjt. A munkásmozgalom hősei közül többen nem az iskolában szerzett tudás alapján, hanem a maguk magánszorgalmával jutottak el egy magasabb műveltségi színvonalra. □ Az osztály első tanulója vagyok . . . azonkívül franciát, zongorát is tanulok, magánszorgalomból. Ko. Már hetek óta főügyész volt, de . . . csak véletlenül s magánszorgalomból ismerte fel az .. . ügyet és annak minden förtelmességét. Mó. magántanár m. (elavulóban) (Az 1951-ig fennállott egyetemi tudományos fokozatok rendszerében) olyan szakember, tudós, akinek tudományos működése alapján az egyetem vmelyik kara a hozzátartozó tudományszakok egyikének meghatározott részéből egyetemi előadásokra engedélyt adott, s ezt az illetékes miniszter megerősítette. ~rá habilitálták. 2. (ritk) Olyan tanár, aki magántanítással foglalkozik, aki magánórákat ad. ~t fogadott a fia mellé. magántanári, magántanárság, magántáncos fa (Szín) Olyan színpadi táncos, aki nem karban, hanem egyedül ad elő táncokat. magántáncosi, magántanítás fn Egy v. több személynek vmely tantárgyra, kül. nyelvre való tanítása, iskolán kívül; magánoktatás, magánórák adása. ~t vállal, ~sal foglalkozik. Két fiút vállalt ~ra. ~sal szépen keresett. □ Száz forintot gazdálkodott össze magántanításból. Vas magántanítási, magántanulás mn amely iskola(i osztály) kötelező tananyagának nem iskolában, hanem egyénileg.