A magyar nyelv értelmező szótára 4. Ki-Mi (Budapest, 1961)

K (folytatás) - konkáv - konklávé - konkludál - konklúzió - konkoly - konkolyhintés - konkolyozó - konkordancia - kondordátum - konkrét - konkretizál - konkrétum

konkáv 306 konkrétum konkáv mn (Fiz) Kivájt, homorú, befelé mélyülő­­fénytani lencse, tükör). ~ szemüveg, konklávé fn­­t. -ja 1. (Vall) A pápaválasztás céljára ki­jelölt és a választás tartamára a külvilágtól elzárt nagyobb épületrész a Vatikánban. A ~ kapuit bezárták. A bíborosok bevonultak a ~ba. 2. (Wall) A pápaválasztásra összegyűlt bíborosok gyülekezete. A ~ tagjai, összeül, pápát választ a ~. || a. (átv, ritk, tréf) Zárt ajtók mögött tartott bizalmas meg­beszélés, értekezlet. Meddig tartott tegnap az osztályvezetők ~ja ? konkludál ia ige­­t,­­jón (vál) Bizonyos előzményekből vmely (végső) következtetésre jut, vmire következtet. □ A beszéd sok ékes szóvirág után oda konkludált, hogy ... [a szultán ] adna Kecskemétnek egy állandóan ott lakó pasát. Mt K. konkludálás, konkludáló, konklúzió fn­­t. -ja 1. ( Fn­)­­A következtetésben) az előzmé­nyekből (premisszákból) levont logikai követ­kezmény ; zárótétel. 2. (vál) amely írásmű v. gondolatsor eredményeinek végső megállapítása, össze­foglalása ; logikus következtetéssel kiokos­kodott megállapítás, végkövetkeztetés. Arra a ~ra jutott, hogy ... A mű ~ja az, hogy . . . 3. (vál) amely ügynek következménye (1. la), természetes fejleménye. Végső ~. A dolog ~ja az lett, hogy elvesztette a pert. konklúziójú, konkoly fn -t, -ok, -a A szegfűfélék családjába tartozó, szálas v. szálas-lándzsás levelű, lilás rózsaszín virágú mérges gyomnövény; vetésekben gyakori (Agrostemma githago). Virágzik a ~. Irtja a ~t a búzából. □ Nincsen olyan búza, nincsen olyan búza, Akiben, akiben konkoly nincs. NÉPK. Koszorúja Kakukvirág, konkoly s minden, mi gyom Az éltető gabnák között terem. Vör.­Sha. || a. Ennek apró, fekete magva. A ~t a búzából trierrel választják ki. Sz: (vál) ~­ hint (a tiszta búza közé), egyenetlenséget, viszályt kelt. Ö: ~hintő, konkolyos; konkolyoz. konkolyhintés fn­­t, -e [e] (vál) Viszályt, egyenetlenséget szító hírek ter­jesztése. Beszéde valóságos ~ volt. Az ellen­párt ~sel próbálkozott. konkolyozó fn­­t. -ja (Mezőg, Malom) Olyan rosta, amely a gabonafélékből ki­választja a törött szemeket és a gömbölyű gyommagvakat. trier. konkordancia fn . . iát, . . iája (ritk) 1. * (vál) Megegyezés, összhang. 2. (Irodt) Szótárszerűen összeállí­tott gyűjtemény, amely feltünteti ugyan­annak a szónak, kifejezésnek, stíluselemnek vmely írónál v. vmely műben való összes előfordulását és ezeknek helyét. Shakespeare műveihez terjedelmes ~ készült. konkordátum m­­­ot,­­a (Jogt) A Vatikán és vmely állam között létre­jött egyezmény, amely az állam és a kato­likus egyház kölcsönös viszonyát rendezi, és a vele összefüggő politikai kérdéseket szabá­lyozza. ~ot köt. konkordátumi, konkordátumos, konkrét mn -an v. -en [e], -abb v. -ebb [e ] (rég írva : concret is) 1. Érzékelhető, kézzelfogható, egyedileg meghatározott. ~ eset; ~ adatok tükrében; ~ bizonyítékok hiányában; ~ példát hoz fel; ~én meg kell magyarázni; ~ tények igazolják állítását.­­ Az a komolyság, mellyel a nevet­séges érveket is cáfolja [Eötvös], a concret viszonyokból vett találó hasonlatok . . . mutat­ják, hogy veszélyes emberrel van dolgunk. Peti: Ott tartották a rendőrségen a sofőrt és a komornát. Nem irányult ellenük konkrét gyanú. Htr.­­ a. (Fi­)­­Az absztrakttal ellentétben­ a reális létezés teljes sokoldalú­ságában, minőségi sokrétűségében tekintett, tárgyi. Az igazság ~: minden a viszonyoktól, a helytől és az időtől függ. 2. (Menny) ~ szám: olyan megnevezett sz., amely azt a mértékegységet is megjelöli, amelyre a benne foglalt egységek vonatkoz­nak. Öt liter, tíz méter. ~ szám: öt, tíz: elvont szám. 3. (Nyelvi) Nem elvont. ~ főnév: érzé­kelhető v. ilyennek képzelt élőlényt v. dolgot jelentő f. (pl. ember, fa, kő, kutya, tündér, Kovács János); ~ melléknév: érzékelhető tulajdonságot jelentő m. (pl. hangos, hideg, illatos, kék, kemény). konkrétság: konkretizál [ё] zs­ige­­t,­­jón, (ritk) konkretizál (sajtó) 1. Konkréttá (1), kézzelfoghatóvá tesz, a gyakorlatba átvisz. ~ja elgondolásait. 2. Vmely helyzetre alkalmaz vmit. Az agitációt a helyi viszonyokra ~juk. 3. (ritk) Határozott szavakba foglal, megfogalmaz vmit. A tanácskozás eredményét ~ja. konkretizálás ; konkretizálatlan ; konkre­­tizálhatatlan ; konkretizálható ; konkreti­záló ; konkretizált; konkrétum m­­­ot,­­a (Tud) Tapasztalatilag adott v. igazolható egyes dolog, tény. Az értekezésben sok helyett inkább csak feltevéseket találunk. I­ a. (vál) A valóságnak megfelelő, kézzel­fogható tény. A dologról semmi ~ot nem tud. II­b. (vál) Pontosan meghatározott dologra vonatkozó, nem pedig általános jellegű állí­tás. Bírálatában nem volt semmi ~.

Next