A magyar nyelv értelmező szótára 7. U-Zs (Budapest, 1962)

Z - zsugorodás - zsugorodik - zsugorog - zsúp - zsupán - zsúpfedél - zsúpol - zsúpolás - zsúpos - zsupp

s­ugorodás 6517 Hupp zsugorodás fn­­t, (-ok), -a Ált. a zsugorodik igével kifejezett folya­mat ; az a tény, hogy vmi zsugorodik. 1. A mely anyag, test, tárgy összehúzó­dása, összemenése, terjedelmének, térfogatá­nak kisebbedése. A beton, a fa, a fémek, a föld­kéreg —a; a beteg, a sebesült láb —a. II a. Ennek mértéke. Mennyi a vas és az acél —a öntés után ? 2. Vminek ráncos összehúzódása, össze­­töpörödése, összetekeredése. A száradó bőr, a lehullott száraz levelek ~a; a szalonnabőr —a a tűzön. Ö : vese —, zsugorodási ; zsugorodásos, zsugorodik in ige -tam, -ott, -jók (-jón) 1. (Szilárd V. szilárduló anyag) térfogatá­ban, kiterjedésében fokozatosan összébb­­összébb húzódva s rendsz.­ráncot, gyűrő­dést vetve, egyre kisebb lesz, csökken. Kicsire­dik az alma, ha fonnyad. Nagy szárazságban —ni kezdenek a falevelek. Kik a beton a levegőn szilárdulás közben. —ik a fém, mikor öntés után lehűl. —ik a szalonnabőr a tűzön. A föld kérge állandóan —ik. — Zsugo­rodj őszi levél hát!­­ zsugorodj, rettentő világ! Rad.­­ a. (ritk) Görcsösen összehúzódik. —nak a kezei a hidegtől, a köszvénytől. 2. (átv) Méretében, mértékében egyre kisebbedik, csökken. Vmivé —ik, zsugorodva vmivé válik. A háború alatt a készletek napról napra jobban —tak. Jelentősége lassan sem­mivé l ott. □ E hangra Rézkuthy Barnabás úr majd hogy az asztal alá nem zsugorodott, olyan kicsiny lett egyszerre. JÓK. Nézett a vonat után, mely kifelé lihegett, és a szemhatár alján nemsokára füstös, fekete ponttá zsugorodott. Ko. A kezdetben nagy összeg egyre jobban zsugorodik. Gell, Fiume — . . .­­ A szörny Hamburg és Genova után, | mint elkésett ünnepi adomány, | olyan volt, szerény. . . . Szinte magam is | zsugorodtam, ott járva-kelve I kis kikötőjében. S­z aL. Ik : el ~; meg ~; össze —. zsugorodó ; zsugorodott, zsugorog ni ige . . rgok. . . rgott, -jón ; -ni V. . . rgani 1. (táj, irod) Kuporog, kucorog. □ A hideg miatt a szekér egyik zugában zsugorogtam. Pét. II a. (átv, ritk, költ) (Iláz, kunyhó) szegénye­sen meglapul, meghúzódik. □ Füstös vityilló . . . zsugorog Sik pusztaságban, mélán, egyedül. Ab. 2. (táj) Szükséget szenved, nyomorog. I­ a. (táj, rosszalló) Fösvényen, szegény módon él, tengődik, csak azért, hogy pén­zét, vagyonát szaporítsa. zsugorgás , zsugorgó, zsúp [u V. u] m­ -ot, -ja, (táj) zsupp 1. Kézi erővel kicsépelt gabonának, fő­képpen rozsnak a kéve eredeti alakját meg­tartó, csomóba kötött, töretlen szalmája, főleg tetőfedésre használatos. ~pal födött házat ma már ritkán láthatunk. A szalmazsákot —pal tömte meg. □ Azt találta megjegyezni a födélre, hogy új zsúp kellene rá. Mi­n. Fagyos szalmában sáros krumpli gubbaszt,­­ borostás állal komorul a zsupp. JÓ ZS. 2. jelzői haszn Annyi, amennyi egy ilyen kötegben van. Egy — szalma. . : —ágy; —alom; —aszúlg; —kéve; —párna; —réteg; —tető; —tetős, zsúpnyi. zsupán fa­­t, -ok, -ja (Tört) (A Duna-medencében élő némely szláv népnél) egy-egy közigazgatási kerületnek a főispánéhoz hasonló jogkörrel felruházott vezetője. □ Eredetem a legtisztább nemesi vér. Apai őseim zsupánok voltak. JÓk. zsupáni­­ zsupánság. zsúpfedél fa zsúpfedél, (táj) zsuppfedél Zsúpból készült háztető. □ Selejtes házi­kók, nád vagy zsúpfedéllel, . . . rozzant udvar­táj, . . . egy öreg akol . . .. imhol képe . . . Pest azon részének, hová olvasómat vezetem. Au. [A szelek] a süllyedt falun fölkapják a hóból I Dózsa népének zsuppfedeleit. JÓZS. zsúpfedeles , zsúpfedelű, zsúpul zs­ige­­t,­­jón, (táj) zsuppol 1. (nép)­­Épü­letet, szalmával, zsúppal befed. □ A feldúlt falvakban mindenütt temet­tek és házakat zsuppoltak. GÁRD. 2. (táj) A gabonának, kül. a rozsnak csak a kalászát csépeli, s a szalmáját kévébe köt(öz)i. Ik : be ~, meg ~; zsúpoló ; zsúpolt; zsúpoltat; zsúpolás fn­­t, (-ok), -a 1. (nép) A zsúpol igével kifejezett cselek­vés ; az a cselekvés, hogy vmit zsúpolnak; vminek, kül. háztetőnek befedése szalmával, zsúppal. Készen vagyunk a —sál. 2. (nép) Ennek eredménye: zsúpból készült tető ; zsúpfedél. Megújították a házon a­zt. 3. (táj) Zsúp(szalmá)nak való gabona, kül. rozs cséplése. zsúpolási . zsúpolású. zsúpos mn­­an, (táj) zsuppos (nép) Zsúppal (1) födött. ~ ház, kunyhó. II a. Zsúpból készített. ~ tető. □ A gyenge zsuppos háztető a túlságos hó alatt . . . roska­dozik. Tol. zsúposság. zsupp1 m­­­ot, -ja (táj) Zsúp. zsupp. msz (ritk, nép) 1. (hangút) ›Esés, zuhanás tompa hang­jának utánzására :› zsupsz! □ Zsupp! Egy­szerre csak átvetette valaki magát a kerítésen. Tol. 2. (hangút) ·Törés hangjának utánzásá­ra, törés festésére.­ A bot vége beleakadt a küllőbe, —, a kerék izzó-porrá tört. 3. (hangf) :Hirtelen v. gyorsan végbe­menő, váratlanul bekövetkező, többnyire

Next