A magyar nyelv értelmező szótára 7. U-Zs (Budapest, 1962)
Z - zsugorodás - zsugorodik - zsugorog - zsúp - zsupán - zsúpfedél - zsúpol - zsúpolás - zsúpos - zsupp
sugorodás 6517 Hupp zsugorodás fnt, (-ok), -a Ált. a zsugorodik igével kifejezett folyamat ; az a tény, hogy vmi zsugorodik. 1. A mely anyag, test, tárgy összehúzódása, összemenése, terjedelmének, térfogatának kisebbedése. A beton, a fa, a fémek, a földkéreg —a; a beteg, a sebesült láb —a. II a. Ennek mértéke. Mennyi a vas és az acél —a öntés után ? 2. Vminek ráncos összehúzódása, összetöpörödése, összetekeredése. A száradó bőr, a lehullott száraz levelek ~a; a szalonnabőr —a a tűzön. Ö : vese —, zsugorodási ; zsugorodásos, zsugorodik in ige -tam, -ott, -jók (-jón) 1. (Szilárd V. szilárduló anyag) térfogatában, kiterjedésében fokozatosan összébbösszébb húzódva s rendsz.ráncot, gyűrődést vetve, egyre kisebb lesz, csökken. Kicsiredik az alma, ha fonnyad. Nagy szárazságban —ni kezdenek a falevelek. Kik a beton a levegőn szilárdulás közben. —ik a fém, mikor öntés után lehűl. —ik a szalonnabőr a tűzön. A föld kérge állandóan —ik. — Zsugorodj őszi levél hát! zsugorodj, rettentő világ! Rad. a. (ritk) Görcsösen összehúzódik. —nak a kezei a hidegtől, a köszvénytől. 2. (átv) Méretében, mértékében egyre kisebbedik, csökken. Vmivé —ik, zsugorodva vmivé válik. A háború alatt a készletek napról napra jobban —tak. Jelentősége lassan semmivé l ott. □ E hangra Rézkuthy Barnabás úr majd hogy az asztal alá nem zsugorodott, olyan kicsiny lett egyszerre. JÓK. Nézett a vonat után, mely kifelé lihegett, és a szemhatár alján nemsokára füstös, fekete ponttá zsugorodott. Ko. A kezdetben nagy összeg egyre jobban zsugorodik. Gell, Fiume — . . . A szörny Hamburg és Genova után, | mint elkésett ünnepi adomány, | olyan volt, szerény. . . . Szinte magam is | zsugorodtam, ott járva-kelve I kis kikötőjében. Sz aL. Ik : el ~; meg ~; össze —. zsugorodó ; zsugorodott, zsugorog ni ige . . rgok. . . rgott, -jón ; -ni V. . . rgani 1. (táj, irod) Kuporog, kucorog. □ A hideg miatt a szekér egyik zugában zsugorogtam. Pét. II a. (átv, ritk, költ) (Iláz, kunyhó) szegényesen meglapul, meghúzódik. □ Füstös vityilló . . . zsugorog Sik pusztaságban, mélán, egyedül. Ab. 2. (táj) Szükséget szenved, nyomorog. I a. (táj, rosszalló) Fösvényen, szegény módon él, tengődik, csak azért, hogy pénzét, vagyonát szaporítsa. zsugorgás , zsugorgó, zsúp [u V. u] m -ot, -ja, (táj) zsupp 1. Kézi erővel kicsépelt gabonának, főképpen rozsnak a kéve eredeti alakját megtartó, csomóba kötött, töretlen szalmája, főleg tetőfedésre használatos. ~pal födött házat ma már ritkán láthatunk. A szalmazsákot —pal tömte meg. □ Azt találta megjegyezni a födélre, hogy új zsúp kellene rá. Min. Fagyos szalmában sáros krumpli gubbaszt, borostás állal komorul a zsupp. JÓ ZS. 2. jelzői haszn Annyi, amennyi egy ilyen kötegben van. Egy — szalma. . : —ágy; —alom; —aszúlg; —kéve; —párna; —réteg; —tető; —tetős, zsúpnyi. zsupán fat, -ok, -ja (Tört) (A Duna-medencében élő némely szláv népnél) egy-egy közigazgatási kerületnek a főispánéhoz hasonló jogkörrel felruházott vezetője. □ Eredetem a legtisztább nemesi vér. Apai őseim zsupánok voltak. JÓk. zsupáni zsupánság. zsúpfedél fa zsúpfedél, (táj) zsuppfedél Zsúpból készült háztető. □ Selejtes házikók, nád vagy zsúpfedéllel, . . . rozzant udvartáj, . . . egy öreg akol . . .. imhol képe . . . Pest azon részének, hová olvasómat vezetem. Au. [A szelek] a süllyedt falun fölkapják a hóból I Dózsa népének zsuppfedeleit. JÓZS. zsúpfedeles , zsúpfedelű, zsúpul zsiget,jón, (táj) zsuppol 1. (nép)Épületet, szalmával, zsúppal befed. □ A feldúlt falvakban mindenütt temettek és házakat zsuppoltak. GÁRD. 2. (táj) A gabonának, kül. a rozsnak csak a kalászát csépeli, s a szalmáját kévébe köt(öz)i. Ik : be ~, meg ~; zsúpoló ; zsúpolt; zsúpoltat; zsúpolás fnt, (-ok), -a 1. (nép) A zsúpol igével kifejezett cselekvés ; az a cselekvés, hogy vmit zsúpolnak; vminek, kül. háztetőnek befedése szalmával, zsúppal. Készen vagyunk a —sál. 2. (nép) Ennek eredménye: zsúpból készült tető ; zsúpfedél. Megújították a házon azt. 3. (táj) Zsúp(szalmá)nak való gabona, kül. rozs cséplése. zsúpolási . zsúpolású. zsúpos mnan, (táj) zsuppos (nép) Zsúppal (1) födött. ~ ház, kunyhó. II a. Zsúpból készített. ~ tető. □ A gyenge zsuppos háztető a túlságos hó alatt . . . roskadozik. Tol. zsúposság. zsupp1 mot, -ja (táj) Zsúp. zsupp. msz (ritk, nép) 1. (hangút) ›Esés, zuhanás tompa hangjának utánzására :› zsupsz! □ Zsupp! Egyszerre csak átvetette valaki magát a kerítésen. Tol. 2. (hangút) ·Törés hangjának utánzására, törés festésére. A bot vége beleakadt a küllőbe, —, a kerék izzó-porrá tört. 3. (hangf) :Hirtelen v. gyorsan végbemenő, váratlanul bekövetkező, többnyire