A magyar nyelv értelmező szótára 7. U-Zs (Budapest, 1962)
Z - zsuppol - zsuppol - zsupoz - zsúpszalma - zsúr - zsúrasztal - zsúrfiú - zsúrkenyér - zsúrkocsi - zsurló - zsurmol - zsurnaliszta - zsuranlisztika
zsuppol 652 zsurnalisztika hangjelenséggel járó mozgás, történés érzékeltetésére.) □ [Az almatolvajok közül] egy les, — a többiek zsupp, föl a fára; zsupp bele a zsákba; zsupp ki az árkon, zsupp — aztán itthon vagyunk. Tol, zsuppolt zs iget,jón (kissé rég, biz) Toloncol vkit vhova. Szülőfalujába ~ták. Ik : haza ~; ki ~; vissza ~; zsuppolás ; zsuppolható ; zsuppoló ; zsuppolt; zsuppol, ts iget,jón (táj) Zsúpol. Ik : be ~; meg ~; zsuppolás ; zsuppoló ; zsuppolt; zsuppoltat. zsupsz msz, (rég) zsuppsz (hangút) 1.(Esés, zuhanás tompa hangjának utánzására ; esés érzékeltetésére.) Addig ugrált a part szélén a gyerek, míg egyszer csak ~, beleesett a vízbe. □ Azzal zsupsz! elnyúltam a földön s betörtem az orrom. Déryné Zsupsz!... beleesik egy meszes gödörbe. Vas Zsuppsz. Abban a pillanatban elnyelte a Sándor öcsémet a fáskosár, amelyre ráült. JÓK. A csónak fölborult, és zsupsz, mind a négyen befordultak a vízbe. A mb. S padlásablakot, kitört, Sarkon fordulót, Villogtatsz, mint zsebtükört Pajkos nebulók: Zsupsz! a földre hull a fény. Tóth || a. «(Ahonnan való kiugrás, ahová ugrás hangjának és gyorsaságának érzékeltetésére.) □ Zsupsz, egy ugrással kint voltam a góréból, s neki a cselédháznak. Bons. III. (Folyadék kiömlésének festésére.) □ Tanár úr! ... Itt a kávé! ... — Tegye csak le a kis árpalét. Zsupsz . . . Na, csak egy kicsi ömlött ki. Kap. 2. (Törés V. hangjelenséggel járó hasonló esemény részletezését bevezető szóként.) □ Akkor újra ránk jött az eső, két hétig mind csak esett. Ahogy tisztult, újra nekiláttunk [a cséplésnek]. Zsupsz, az istenit, eltörött egy géprész ... MD. 3. (Váratlan, gyors ütés érzékeltetésére.) □ A vézna emberke ... a tiszt után akart futni, mert szörnyen bántotta annak az a rettenetes, bitangul elegáns nyugodtsága. Zsupsz! — és már kész volt a pofon. Nagy 4. (Gyors cselekvés, gyors mozgás érzékeltetésére.) □ Egy kis, már élettelen halacskát eresztenek le onnan felülről a vízbe. Zsuppsz! Egyszerre ott terem két kisebb tengeri pók; az egyik megkapja a fejét, a másik a farkát. JÓK. [A tehén] egyet fordul, s bal lábát felemelve úgy rúgja ki, zsupsz, a zsajtárt a mama öléből, hogy a mamuska sikkantva kiált: — Nee te! Ne te büdös te! Mó, zsupszalma fn Főleg a rozsnak kézzel való cséplésekor visszamaradt, töretlen szalma. Aival fedett félszer, ház, szín. □ Az ágy zsúpszalmájából kihúz egy szálat. JÓK. zsúpszalmája, zsúpszalmás. zsúron -t, -ok, -ja (rég írva: jour is) ( elavulóban) Délutáni társas összejövetel magánháznál. ~t ad, rendez. □ Jouron . . . megfordult És jó kelete lett nevének. Kiss Később, kisvárosi zsúrokon, mikor összejött a sok rokon, lányokat kellett hazakisérni. A. Szikkadt melléhez szorította a kenyeret, s vékonyan, mint a zsúrokra szokás, megszegte a karéjt. Gell. zsúrasztol [ra] m 1. Kisméretű, könnyű, négylábú asztalka, rendsz. olyan, amelyből több egymás alatt helyezhető el; házi társas összejöveteleken étkezésre használják. 2. (ritk) Zsúrkocsi, zsúrasztali , zsúrasztalos, zsúrfiú fa (szoce, gúny) Nagyvilági, társaságot kedvelő, felületes életfelfogású, léha fiatalember, aki élete nagy részét üres szórakozásokkal, pl. zsúrokba való gyakori járással tölti. □ Ez a Félix nagyon fiatalon kapta meg a tanácsosi címet. Olyan zsúrfiú volt, folyton nagy estélyekre járt. Ma: zsúrfiúcska, zsúrfiús, zsúrkenyér fn A szokásosnál jóval keskenyebb, hosszúkás, szendvicsek készítéséhez való különleges fehér kenyér. Vegyél két zsúrkenyeret is ! zsúrkenyeres, zsúrkocsi fa Kerekeken járó, négyszögletes tálalóasztalka, amelynek felső lapja alatt egy második lapja is van az étkezéshez szükséges tálak, eszközök számára. Betolja a ~f. zsúrkocsijú, zsúrkocsis, zsurló fat. -ja, (táj) surló Egyenes v. szétágazó szárú, ízekre tagolódó, érdes tapintású, edényes virágtalan növény; a népi orvoslásban gyógyító teát főznek belőle. Erdei, mezei, mocsári, óriás, téli ~. III. (Név) Az ilyen növényeket magában foglaló növénynemzetség (Equisetum). 6 : ~fű, zsurlójú ; zsurlós; zsurmol iget,jón (hangf) 1. ts (táj) «(kukoricát) morzsol. 2. tn (táj) Hallhatóan mormog, dünnyög; zsurmolás ; zsurmoló ; zsurmolt; zsurmoltat; zsurnaliszta* fn . . táj. . . tája (rég írva : journalista is) (elavulóban, kissé vál, gyak. rosszalló ) Hírlapíró, újságíró. Hivatásos ~; zsurnalisztás ; zsurnalisztás ; zsurnalisztaság; zsurnalisztáskodik; zsurnalisztika* m . . kát. . . kája (rég írva: journalistica is) (elavulóban, vál, néha rosszalló) Újságírás (1, 2); hírlapírás. □ Végképp elvonult a journalisticától. Pét. zsurnalisztikái.