Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 1. Aágh Endre - Faust (Budapest, 1929)

B - Bémeneteli árak - Bémeneteli-jegy - Bemhadjárata az oroszok ellen és a honvédhadsereg - Bemutató - Benatzky Ralph - Bencs Kálmán dr.

Bemeneteli (színházi) árak karékossági szempontból — nem nyomat­tak mindennap színlapot, ehelyett egy­szerre kinyomatták a megállapított egész heti műsor színlapját. (Hölgyfutár, 1850— 119. és 151. sz.) Ez a rendszer egyébként ma is divatos a vidéken és a főváros­ban is. Bemeneteli (színházi) árak 1793-ben, az első magyar színészek idején: egy osz­tal (páholy) négy személyre: 4 forint; nemes vagy első osztály (Noble Parterre): 40 krajcár; második osztály: 20 kraj­cár; harmadik osztály: 10 krajcár volt. A budai színház 1834. évi színlapján: »Be­menet ár« áll.."A Nemzeti Színház 1837. aug. 22-iki (első) színlapján ez áll: be­meneti ár. (Egykorú színlapokról.) 'Bemeneteli­ jegy. A színházi belépő­jegy régies elnevezése a kolozsvári és más vidéki városok színlapjain. (Lásd: Belépő­jegy és Billet.) Bem hadjárata az oroszok ellen és a honvédhadsereg. Látványosság 4 felv. Irta: Rajkai Friebeisz István. Előadták: 1868. aug. 22-én, a budai Népszínházb­­an. (Első heti előadását 14,378 ember nézte meg és ez idő alatt 7659 frt bruttó jövedelmet hozott. November haváig 40 ezer frtot jövedelmezett.) A főszerepeket Várhidy, Toldy, Beér Emma, Kocsisov­­szk­y Borosa és Virágh Gyula játszotta. Bemutató (fr. premiere, olv. premier), valamely darab első nyilvános előadása. Rendszerint ünnepélyes külsőségek között tartják meg a színdarabok bemutatóját. Nálunk az a szokás, hogy a szerző a há­rom első előadáson a színészekkel és eset­leg a rendezővel együtt megjelenik a lám­pák előtt (frakkban) és úgy köszöni meg a tapsokat. Párizsban is és régebben Bécs­­ben is, a szerző helyett a második fel­vonás végén a rendező jön ki és bejelenti, hogy a darabnak ki a szerzője. Újabban Bécsben már a szerző is megjelenik a rivalda előtt,­­ de például a Burgszín­­házban csak az utóbbi időben indult moz­galom­­arra, hogy a szerző is meg­jelenhessék a közönség előtt. Ugyancsak itt és az Operában indult mozgalom az iránt, hogy a szereplők nem csak a premieren, ha­nem az előadásokon is meghajthassák ma­gukat a közönség előtt.­­ Egyes jelesebb szerzők bemutatóját, egészen különös tár­sadalmi és ünnepi estté (Theatre pare 1. o.) avatják a színházak. A bemutatót megelőzi a főpróba (1. o.), amelyet ré­szint nyilvános közönség, részint csak a sajtó meghívott képviselői előtt tartanak. Előfordul, hogy valamely darab a főpró­bán megbukik, míg a bemutatón nagy sikert arat. Klasszikus például szokták idézni a Bob herceg esetét. A Népszín­ház híres Fedák-operettje a főpróbán bűvös fogadtatásra talált, de a bemutató előadásnak példátlan sikere volt és Bakonyi Károly, Martos Ferenc és Huszka Jenő megérték darabjuk százas jubileumát. — Voltak esetek, hogy egyes darabok, csak a bemutatón kerültek színre, így például a Nemzeti Színházban Klingemann »Dok­tor Faust« c. drámáját 1840. aug. 16-án adták először és utoljára. Hasonló sorsa volt Szigligeti »Kontó Pál«-jának, (1839. jan. 25.). Benatzky Ralph, osztrák zeneszerző. Nálunk színrekerült művei: Hóvirág, ope­rett 3 felv. 1918. márc. 9. Tsz.: Prager Willy. Ford.: Harsányi Zsolt. Városi Szín­ház. Yu­shi, operett. Bem. 1920. okt. 30. Eskütéri Színház. Pipszi, operett, 1924. ápr. 4. Tsz.: Engel és Horst. Ford.: Fa­ragó Ödön. Várszínház. Bencs Kálmán dr., m. kir. kormányfő­­tanácsos, Nyiregyháza város polgármestere, a II. oszt. hadiérdemkereszt tulajdonosa, sz. 1884. szept. 6-án, Nyíregyházán. Jog­­tudományi oklevelét a kolozsvári m. kir. tudományegyetemen 1907-ben nyerte el. Előbb városi aljegyző, 1909—1914-ig, majd­ pénzügyi tanácsossá választották meg, mely tisztét 1914-től 1918-ig viselte. A közbizalom ekkor a polgármesteri székbe emelte. (1918. jan. 8.) Mint polgármester­nek legfőbb gond­ja volt a város reorga­nizálása. E téren tett alkotásaiból felem­lítjük, hogy az ő nevéhez fűződik a városi felsőkereskedelmi iskola létesítése, a test­nevelés megszervezése, továbbá fő szorgal­mazta az iskolán kívüli tanyai népművelés szükségességét, az analfabéták oktatását, a város centennáriumának 1924-ben ki­állítással kapcsolatos megünneplését, a hősi — 160 — Bencs Kálmán dr.

Next