Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 1. Aágh Endre - Faust (Budapest, 1929)

B - Bebel-színház - Bebesi István - Bechtold Ágoston dr. - Bechtold Fülöpné (Révész Gizella) - Beck József - Beck Mari - Beck Martin - Beck Miklós - Beck Mimi - Beck Nepomuk János - Beck Rózsi

Bebel-színház Beck Rózsi egy gyűrűbe foglalt órát készít. Ekkor már felvette a Beaumarchais nevet, fe­lesége birtoka után, de gondoskodott ar­ról is, hogy ne maradjon sokáig függés­ben az asszonytól, aki röviddel az esküvő után meghalt. Ezután a legkalandosabb életet élte. Járt mindenütt, foglalkozott mindennel, volt író és hadseregszállító, börtönlakó, vásárolt rangot, nemességet, hi­vatalokat. 1767-től sok darabot írt. Ná­lunk színre került művei: Figaró házas­sága és Szevillcá borbély. (Mindkettőt 1. címszavuk alatt.) Bebel-színház. A fővárosban 1919. jún. havában nyílt meg és a kommuniz­mus alatt tartottak benne színielőadásokat. Bebesi István, sz. 1884-ben, GarruN son, Somogy vm. Dombóváron gimná­ziumi tanár. jSzínműve: »Quo vadimus ?« tragikomikus társadalmi karrikatura 4 felv. Dombóvár, 1926. Bechtold Ágoston, dr., a becsi wie­­déni színház tagja 1838. jan. havában Budán a németeknél vendégképpen fel­lépett a »Vétek súlya« c. színműben. Bechtold Fiilöpné (Révész Gizella), súgónő, ez. 1878-ban, Budapesten. Színi­­pályára lépett 1898-ban. Beck József, színész, sz. 1848. júl. 11-én, Pesten, megh. 1903. febr. 15-éin, Pozsonyban. Atyja B. Nép. János (1. o.) operaénekes. Litográfusnak készült. 1867. szept. 1-én Olmützben mutatkozott be komikus szerepben, de kevés sikerrel. Karls­­badban már sikere volt egy operettben. Innen ismét Olmützbe ment, ahol mint énekes-komikus működött. 1869. márc. 19-én mint baritonista mutatkozott be Bor­gia Literetiá<-ban (a herceg szerepében). Ezután meghívták Laibachba. 1870-ben a frankfurti Városi Színház tagja. Műkö­dött még Salzburgban^ (1872—73.). Grác­ián (1874—75L), a berlini udvari ope­rában, 1878-ban. A szász Erno-rend lo­vagja, a művészet és tudomány arany­érem tulajdonosa, a berlini filharmóniai­­egyesület tb. tagja volt. Beck Mari, a Nemzeti Színház karéne­kesnője, színpadra lépett 1869-ben. Beck Mártiin, magyar származású new­­yorki színigazgató, sz. Aradon. Fiatal korában került ki Newyorkba. Vezetője volt az Amerikai Keith Trust-nek, amely­nek körülbelül 80 varieté-színháza van az Egyesült-Államokban. Újabban megvált a trust kötelékéből és Newyorkban két óriási méretű új színházat építtetett. 1924. febr. havában 100 dolláros alapítványt tett a budapesti színészek gyorssegély-alapjára. Beck Miklós, színházi karmester, sz. 1900. okt. 5-én, Rozsnyón. Már ifjú korá­ban foglalkozott zeneművészettel, gimná­ziumi érettségije előtt zongorát tanított s a gimnáziumi zenekar karmestere volt. Színpadra lépett 1919. febr. 2-án, Sze­rencsen, Tompos Péter daltársulatánál. Mű­ködött 1919—20. Tompos Péternél, 1920 —21. Nagy Józsefnél, 1921—24. Bodonyi Bélánál, Sopronban és Szombathelyen, 1924—26. Andor Zsigmondnál, Szegeden, 1926—28. Sebestyén Mihálynál, Miskolcon és Budán, 1928. óta a Szegedi Városi Színház karmestere. Több darab színpadi kísérőzenéjét és betéteit komponálta. Beck Mimi, színésznő, sz. 1897-ben, Újpesten. Színipályára lépett 1924-ben. Beck Nepomuk János, es. kir. ka­marai és udvari operaénekes, a Ferenc Jó­zsef-rend lovagja, sz. 1827. máj. 5-én, Pozsonyban, megh. 1904. ápr. 9-én, u. o. Szülővárosában lépett fel először, onnan előbb a bécsi operához szerződött, majd tagja lett a brémai, düsseldorfi, ham\­­burgi, kölni, mainzi, frankfurti és végül újra a bécsi operaháznak. 1857. jún. 6-án a Nemzeti Színház vendége volt. Az »Er­nánk operában lépett fel, amikor így emlé­kezett meg róla a Pesti Napló: »Gyö­nyörű, erős, terjelmes barriton hanggal: éneke művészileg mívelt, jeles.« — 1862. júl. 5-én ismét vendégszerepeit a Nem­zeti Színházban, »Teli Vilmos«-ban. 1885. máj. 30-án megvált a színpadtól. Cherubini »Vízhordó«-jában búcsúzott el a bécsi opera közönségétől. (Pia: B. József, operaéne­kes. L. o.). Beck Rózsi, színésznő, sz. 1888. aug. 5. Szatmáron. Színipályára lépett 1913. júl. havában. 145 —

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék