Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 1. Aágh Endre - Faust (Budapest, 1929)

B - Becsky Jenő - Beczkói János - Beczkóy József - Bedécs István - Bedíszítés - »Bedobni« - Bedő Ilona - Beecham (bicsem) Thomas

Becsky Jenő nevű udvari operaházban vendégszerepeit nagy sikerrel. 1856. jún. 7-én az aradi színtársulat vendégszerepeit Bécsben, a Jó­zsefvárosi színházban. 1866. máj. 25-én a Harmónia-színházban Bényei István társu­lata hirdetett magyar előadást. 1883. jún. 2-án a Népszínház együttese kapott meghí­vást több napi vendégszereplésre; a kiállítási színházban a Nemzeti Színház tagjai is felléptek. 1912. jún. 4-én a Josef Städ­ter Theaterben a Magyar Színház Rákosi Jenő: »A szerelem iskolája« c. víg­játékával kezdte meg előadásai sorozatát, melynek 12 előadása 20,800 K jövedelemmel zá­rult. 1913. máj. havában a Király Színház is vendégszerepelt Bécsben a Carl Thea­terben. 1925. júl. 4-én Somlay Arthur szervezett egy külön kis társulatot, mely néhány hétig sikerrel vendégszerepelt Bécs­ben. ,­­­i Becsky Jenő, színész, a Magyar Szín­ház gondnoka, sz. 1864-ben, Kassán. Isko­láit u. o. és Nagyváradon végezte, majd 1882-ben szülővárosában Csóka Sándor szín­­társulatánál színész lett. Ez időtől fogva állandóan szerződésben volt és bejárta az egész országot. Mindenkor a legjobb nevű igazgatóknál, működött: Somogyi Károly (Pápa), Kövessy Albert (Miskolc), Mo­­sonyi Károly (Arad), Egry Kálmán (Szé­kesfehérvár), Aradi Gera (Arad), Makó Lajos (Buda-Temesvár), Feld Zsigmond (Budapest), Leszkay András (Debrecen, Nagyvárad­, Arad) társulatainál. Ez utóbbi igazgatónál tíz évig volt szerző­désben, vele feljött Budapestre, a Magyar Színházhoz, mely id­őtől kezdve e színház­nak adminisztrációs terén egyik kiváló tiszt­viselője. Neje: Homoki Róza, színésznő, sz. 1872-ben, Csíkszeredán. 21 éves ko­rában lépett a színpadb­a, a Népszínháznál, Evva Lajos igazgatása alatt, majd férj­hez ment és férjével együtt évtizedeken ke­resztül volt szerződésben. 1924. szept. 1-én nyugalomba vonult. Beczkói János, színész, sz. 1841-ben, Kolozsvárott. Színipályára lépett 1857- ben, Kaczvinszky János kolozsvári szín­­társulatánál. Neje: Vincze Paulina, szí­nésznő, sz. 1849-ben, Kolozsvárott, megh. 1895. szept. 14-én, 1864-ben kezdte a pályát. Beczkóy József, (családi néven Mo­solygó), buffo- és komikusszínész, sz. 1856. okt. 10-én, Kolozsvárott. Mint kardalos lépett fel először Budán, Fehérváry Antal társulatánál, 1873-ban. Innen elszerződött Szombathelyre, Vezéry Ödön színtársulatá­hoz, ahol 3 évig, majd Kecskeméten Pesti Ihász Lajos, Kassán Jakab Lajos, Sopron­ban Komjáthy János, Győrben Mezey Béla színtársulatánál működött. 35 évi, szolgálat után nyugdíjba ment és Győrben telepedett le. Első neje Fodor Teréz, szí­nésznő, sz. 1863-ban, Sarkadon. Színipá­­lyára­ l­épett 1881. okt. havában, Lászy Vilmosnál. Megh. 1895. szept. 14-én, Vaj­­dahunyadm. Második neje Vásárhelyi Róza, színésznő, megh. 1929. márc. 21-én, Győrben. Bedécs István, színész, sz. 1841-ben, Miskolcon. Színipályára lépett 1871-ben, Debrecenben. Bedíszítés. (»bedíszletezés«) Az a munka, amelyet a színházak ú. n. díszítő­munkásai végeznek. Ez abból áll, hogy az előadáshoz szükséges díszleteket a már elő­zőleg begyakorolt módon megfelelő he­lyükre beállítják és ha ezzel készen van­nak, akkor azt mondják: bedíszítették, vagy bedíszletezték a színpadot. (V. ö. Díszítés). »Bedobni«. Sűrűn használt színházi ki­fejezés, mellyel azt jelzik, hogy valamely új darabot sürgősen kitűznek műsorra, mi­után a műsoron levő újdonság sikertelen volt. Bedő Ilona, színésznő, sz. 1893. máj. 23-án, Budapesten. Színipályára lépett 1911. aug. havában. Beeckam (bícsem) Thomas, angol szín­­igazgató és színházi karmester, sz. 1879- ben, Lancashire-ben (Liverpool közelében) Kora ifjúságában zenére nevelték. 1902- ben egy operatársulat élére került és operá­kat is írt. 1912-ben a Covent Garden igaz­gatója lett, később megvásárolta a londoni Drury Lane Theatre-t is. 1927. febr. 11-én mint dirigens nálunk is bemutatkozott az Operaházban, a »Tristan és Isolde« elő­adásán. 106 — 147 — Beecham Thomas

Next