Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 1. Aágh Endre - Faust (Budapest, 1929)
B - Behozni – a közönséget - Behr Matild - Behumi Gyula - Beintés - Beitscher János - »Bejártam kétszer a világot« - Bejczy György - »Bejött a napiköltség« - Bejövetel - Békássy Jessy - Beke Alice - Beke Gyula
Behozni a közönséget, nagyon nehéz, mert mindegyikben a remekművek egész sorát alkotta. Beethovennek igen sok vonatkozása van Magyarországgal is, az itt kapott hatások pedig sűrűn mutatkoznak meg műveiben. Különösen Martonvásáron a Brunswick grófok birtokára látogatott gyakran. 1812. febr. 12-én a megnyíló pesti német színház részére ünnepi zenét írt. Nálunk is színre került operája a Fidelio (1. o.). Halálozása századik évfordulóján (1927. márc. 27.) a M. Kir. Operaházban 1927. ápr. 2-án az István király c. Beethoven-játék és a Fidelio került színre, Haselbeck Olgával a címszerepben. Prometheus c. mythológiai hallétje új szövegét írta: Bródy Sándor. Előadták 1913. márc. 19-én, M. Kir. Operaház. Egykori budai látogatásának megörökítésére 1928. okt. 27-én Budapesten a Várszínház falába a székesfőváros kegyelete jeléül emléktáblát helyezett el, mely Sidló József szobrászművész alkotása. Felirata a következő: »Itt, az egykori budai theátrumban, hangversenyezett 1800. máj. 7-én Beethoven. Halála századik évfordulóján állította Budapest Székesfőváros közönsége. 1927. március 26.« Behozni — a közönséget. Népszerű színész-zsargon, arra értik, hogy a közkedvelt színész (színésznő) annyira bírja az általános rokonszenvet a közönség részéről, hogy minden fellépésével telt házat biztosít, — tehát vonzóerővel bír és — »behozza« a közönséget az előadásra. Behr Matild, színésznő, sz. 1890. nov. 3. Sarkadon. Színpadra lépett 1915. szept. Behumi Gyula, színész, sz. 1855-ben, Székesfehérvárott. Színipályára lépett 1873. Miklóssy Gyulánál. — Neje: Toózcd Irma, színésznő, sz. 1862-ben, Szegeden. Színipályára lépett 1878. jan. 1. a Népszínháznál. Beintés. Énekes daraboknál a karmester »»beintése« jelzi az énekeseknek azt a pillanatot, amikor bele kell kezdeniök az éneklésbe, illetve a tovább éneklésbe. (V. ö. Bevágni.) Beitscher János, a Nemzeti Színház karénekese, színpadra lépett 1861-ben. »Bejártam kétszer a világot« — énekrész a »Cornevillei harangok« c. operettből, melyet Henri márki énekel. Hatásos és könnyű fekvésű dal, ezért a hazai énekesjelöltek gyakran ezzel jelentkeznek a színészegyesületi vizsgára. Bejczy György, tenorista, sz. 1869. jún. 22-én, Zsidón (Zalam.), megh. 1920. nov. 1-én, Budapesten. Színipályára lépett 1896. okt. 1-én, Komjáthy Jánosnál, Debrecenben. Évekig volt Krecsányi színtársulatának tagja. Működött Temesvárott, Budán, Pozsonyban, Kolozsvárott. 1895. szept. 30-án fellépett a Népszínházban, a »Jabuká«-ban, Gradinác Vaszil szerepében. 1908-ban Aradon (Zilahy Gyulánál) »Lohengrin«-t énekelte. (Ez volt az első Wagner-előadás a vidéken.) — Neje: Répássy Auguszta énekesnő, sz. 1882. szept. 18-án, Kalocsán. Színipályára lépett 1898. szept. havában. »Bejött a napiköltség«, így mondják a vidéki színészek arra a szomorú eseményre, mikor csak annyi jövedelem folyt be, amennyi a napiköltség fedezéséhez elegendő. Bejövetel. Az a momentum, midőn a színész a színpadra (azaz a jelenésére) belép. Midőn a színről (jelenéséről) távozik, az a kimenetel. (L. o.) Békássy Jessy, táncos-szubrette, sz. 1899-ben, Budapesten. Színipályára lépett 1921-ben. Pallay és Nirschy táncakadémiáját végezte. Beke Alice, színésznő, sz. 1908-ban, Miskolcon. Iskoláit részint Pesten, részint a miskolci Tóth Pál-féle leánynevelő intézetben végezte. Színi tanulmányait az Orsz. Színészegyesület iskolájában folytatta; a »Hamburgi menyasszony« szubrettszerepében vizsgázott. Játszott Kecskeméten, Szolnokon, Pécsett, Szegeden, jelenleg az Andrássy úti Színház kedvelt tagja. Beke Gyula, színész, sz. 1859-ben, Désen, megh. 1916. szept. 4-én, Kolozsvárott. Színpadra lépett 1879-ben, Homokay László színtársulatánál. 149 — Beke Gyula