Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 1. Aágh Endre - Faust (Budapest, 1929)
B - Beli Gyula - Belics Andor - Beliczay Gyula - Belinszky József - Belizár - Bellák Ignác - Belletti E. - Bellincioni Gemma - Bellini Bianka
Beli Gyula grádban. — 1908. júl. 2-án Polgár Károly színtársulata kapott játszási engedélyt 5 napra; minden este zsúfolásig megtelt a színház; előadták a Boccacciát, Denevért, Varázskeringőt, Casanovát, Katalint, Szultánt. Az ottartózkodás alatt a szerb és magyar színészek szerb és magyar színű kokárdát viseltek. Beli Gyula, operaénekes, sz. Biharcsalánoson (Bihar m.), megh. 1913. aug. 4. Düsseldorfban. 50.000 márkát kitevő vagyonát részben Düsseldorf városára, részben szülőfalujára hagyta. Belies Andor, színműíró, sz. 1860-ban, Rozsnyón. Munkái: A megvetett szerem, népsz. 3 felv. 1898. dec. 22. Besztercebánya. — Amit a rög beszél, népsz. 3 felv. 1900. U. o. Beliczay Gyula (beliczi), zeneíró, színiakadémiai tanár, sz. 1835. aug. 10. Komáromban, megh. 1893. ápr. 30. Budapesten. 1851-ben Bécsben tanult, ahol 1856-ban karnagyi állást kapott. 1871-ben beutazta Németországot, Belgiumot, Hollandiát, Franciaországot, azután Pestre költözött és munkatársa lett Ábrányi Kornél »Zenészeti Lapok« c. szaklapjának. 1888- ban a budapesti »Zene- és Színművészeti Akadémiáral, hívták meg. Sok zenészeti cikket írt. Műveit úgy idehaza, mint külföldön osztatlan sikerrel adták elő és ezzel is hozzájárult a nemzeti jóhírnév erősítéséhez. Belinszky József, színész. (Lásd: Világháború címszó alatt.) Belizár, szomorú játék 5 felv. Irta: Eduard Schenkt, ford.: Kiss János. Evvel (és az »Árpád ébredésé«-vel) nyitották meg a Nemzeti (akkor Magyar) Színházat 1837. aug. 22-én. Személyek: Justinián, keletrómai császár: Szentpétery Zsigmond, Belizár, főhadvezér: Megyeri Károly, Leo, Vicanor, Rufin, a császári őrség ezredesei: Bartha János, Udvarhelyi Miklós, Fáncsy Lajos, Eutrop, főkamarás: Szilágyi Pál, Ocar, az alánok vezére: Hetényi József, Alamir, ifjú vandal, Belizár foglya: Egressy Gábor, Tömlöctartó: Somogyi Sándor, Földműves: Telepy György, Római centuriók: Szigligeti Ede, Egressy Béni, Udvarhelyi Miklós, Antonia, Belizár neje: Laborfalvi Búza, Iréné, leánya: Lendvayné, Zsófia, Eudoxa, Iréné barátnői: Bartháné, Szathmári Karolina, Bizánci polgárok: Havi Mihály, Daragi, Marcello, Molnár. Sokáig népszerű darabja volt a magyar színházaknak. (Az eredeti színlapról, Fáncsy Lajos színlap-gyűjteményéből. Nemzeti Múzeum.) Bellák Ignác, színházi karénekes, sz. 1870. jan. 28. Budapesten. 1898. okt. 1-én lépett a színészet szolgálatába, a Magyar Színháznál. Ezután a Király Színház kötelékébe lépett, ahol két évtizeden át működött. Gyermekei: B. Miklós, színész, sz. 1898. júl. havában, Budapesten. 1921. júl. havában lépett a színipályára. B. Emma, színésznő, sz. 1899. dec. 19. Budapesten. Már gyermekkorában játszott a színpadon. B. Aranka, ismert primadonna, sz. 1901. szept. 15. Budapesten. Rákosi Szidi növendéke volt. 1922. júl. havában lépett a színipályára. Bellák Ignác öccse, B. Dezső, a Király Színház karénekese volt, az 1914-iki mozgósításkor bevonult katonának, harcolt a szerbek ellen, súlyos sebet kapott, miért is egyik lábát amputálni kellett. Belletti E., a párizsi olasz opera és a londoni udvari színház első síposa. 1860. júl. 9-én hangversenyt tartott a Nemzeti Színházban. Bellincioni Gemma, olasz operaénekesnő, sz. 1866. aug. 18. Comoban. Szülei vándorszínészek voltak. Már 1880-ban fellépett Triesztben, mint koloratur-énekesnő, később drámai primadonna lett. 1887. márc. 10-én nálunk is fellépett a »Mefisztofelesz«-ben mint Margit (Keglevich István gróf intendánssága alatt). Két évig a M. Kir. Operaház tagja volt. — Férje: Stagno Albert, tenorista, (1836— 1897. ápr. 27.). Bellini Bianka, magyar születésű operaénekesnő. Tanulmányait Lampert hírneves milánói énektanárnál végezte. 1881. okt. havában Pécsre szerződött, Bogyó Alajoshoz, 1889-ben orosz császári udvari énekesnő volt. 158 — Bellini Bianka