Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 1. Aágh Endre - Faust (Budapest, 1929)

B - Burleszk - Burleszk-játék-opera - Burnett Frances Eliza Hodgson - Bus Fekete László - Bus Károly - Bus Vitéz - Busch Eugen - Busnach William Bertrand - Butti Enrico Annibale - Buttler János

Burleszk­ ban beszélt első és egyetlen énektanárjá­ról, Wallerstein Mórról, a prágai zsidó­templom kántoráról. 30 éves jubileumát 1921. dec. 30-én ülte meg a M. Kir. Operah­ázban, »Tristan«-ban. Utoljára 1923-ban lépett fel. Burleszk, az olasz »burla« szóból ered s bohózatost, gúnyost jelent. Az alantas komikumnak egy formája, mely kisebb színművekben gyakran fordul elő. Bur­­leszk-komikus a »vastag komikum« inter­­pretálója. (Régebben Benza Károly volt e téren kiváló, Kovácsné szintén.) Burleszk-játék-opera első kísérlet a té­ren a »Viszkots Jankó«, írta Rochus Pum­pernickel, magyarosított címe »Tulokmányi Máté.« Valószínűleg 1819. ápr. 19-én ad­ták Pesten, Láng Ádám fordításában. Burnett (bernett) Frances Eliza Hodgson, angol írónő, sz. 1849. nov. 2-án, Manchesterben, megh. 1924. nov. 29-én­, Newyorkban. Színműve a »Kis lord« című vs., mely nálunk is sokáig kedvelt műsor­darab volt. Magyar színre alkalmazta Ko­mor Gyula, zenéjét szerz.: Orbán Árpád. Bem. 1896. jún. 5-én, a Budai Színkörben. Lefordította még Hajó Sándor is, színre került a Magyar Színházban, 1910. dec. 17-én, Fényes Annával a címszerepben. Burnett írói pályáját tizenkétéves korában kezdte, amikor első kéziratát már kiadták. A »Little Lord Faun­tier oy« először 1886- ban jelent meg és mikor színdarabbá dol­gozta át, több mint 20.000 fontot keresett vele. Bus Fekete László, író. (Lásd: Fe­kete László.) Bus Károly, színházi festő, 1853. márc. 1-én állt a színészet szolgálatába. Bus Vitéz, családi néven Matkovics Pál, író, sz. 1836-ban, megh. 1887. febr. 25-én, Budapesten. Igen népszerű humo­­risztikus író és műfordító volt az ötvenes és hatvanas években, a fővárosban, ahol az irodalomnak élt. Sok nyomorúságon ment keresztül. Színműve: »Egy szép asz­­szony betegje«, vígj. egy felvonásban. Elő­adták 1859. okt. 20-án, a Nemzeti Szín­házban. Busch Eugen,német színigazgató, 1793. márc. 23-án gr. Unwerthtől átvette az első magyar színtársulat (budai) igazga­tását 3 évre, de már 1794. ápr. 14-én az összes tagok előtt kijelentette, hogy a 3 évre kötött szerződést felbontja, mivel 11 hónap alatt 3000 forintot vesztett. Kár­pótlásul lefoglalta a színészek kárpitjait, díszleteit, eszközeit, melyeknek értéke mint­egy 4000 forintban állapíttatott meg. A Helytartótanács utasítására azonban B. kénytelen volt ápr. 21-től szept. 29-ig ve­zetni a társulatot. Ekkor egy provizórium alakult, amely kilátásba helyezte a helyzet javítását, de nem sok sikert ért el. Az ő igazgatása alatt történt a Sehy—Liptay­­féle skandalum (L. o.) (1794. okt. 15.) 1795. húsvétján lemondott az igazgatásról. Busnach (büsznak) William Ber­trand, fr. színműíró, sz. 1832-ben, megh. 1907-ben, Párizsban. Nálunk is színre ke­rült művei: »Nana«, színű, dalokkal 7 kép­ben. Ford.: Fái J. Béla. Bem. 1882. jún. 12. Népszínház. (A párizsi Ambigu­­színházban első előadása 1881. jan. 29. 100-adszor: ápr. 24.) »Pálinka«, színmű 5 felv. (L. o.) »A helyettes«, vj. 3 felv. Társszerző: Duval Georges. (Eredeti címe: »Le remplayant«.) Bem. 1896. máj. 19. Vígszínház. Ford.: Fái J. Béla. »A fe­leségem­ nem sikkes«, vj. 3 felv. Társszerző: Debrit. Ford.: Góth Sándor. Bem. 1900. dec. 12. U. o. Butti Enrico Annibale, olasz szín­műíró, sz. 1868-ban, Milanóban. Érdek­lődése az istentagadók felé irányul. Ilyen­fajta munkája: »Lucifer«, dráma 4 felv. Ford.: Hevesi Sándor. Bem. 1906. szept. 15. Nemzeti Színház. E művében a vallás és tudomány van egymással szembeállítva, melyben a szereplők sokat vitatkoznak a természetről, Istenről, metafizikáról. »Min­dent semmiért« (»Tutto per nulla«), dráma. A kolozsvári színtársulat a Magyar Szín­házban bemutatta 1912. máj. 7-én. Buttler János gróf 1836. nov. havá­ban a Nemzeti Színház részére 2500 fo­rintot ajándékozott. — 251 — Buttler János

Next