Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 1. Aágh Endre - Faust (Budapest, 1929)

B - Butykai Margit - Buttykay Ákos - Butz Károly - Buza Győző - Búzás (Berger) Vilmos - Buzsáky József - Büchler Rachel - Büchler Vilma - Büchner Georg - Büky Miklós - Bűvös vadász

Buttykai Margit Buttykai Margit, színésznő, sz. 1885 dec. 1-én, Debrecenben. Színipály­ára lé­pett 1913 júl. havában. Buttykay­ Ákos (gálszécsi és butkai) zeneszerző, sz. 1871. júl. 22-én, Halmi­­bem (Ugocsam.). A budapesti jogi fakul­tásnak volt hallgatója. Zenei tehetségének bővítésére Weimarba utazott, hol másfél évig tanult. 1895-ben a budapesti Zene­­akadémiának volt a növendéke. 1905. okt. 19-én a Király Színház előadta »Bolygó görög« c. operettjét, felújították: 1909. dec. 16-án. Ugyanott 1907. febr. 1 -én be­mutatták »A harang« c. 3 felvonásos legen­dát, melyet részben Kacsok Pongrác szer­zett­, szövegét írta Pásztor Árpád, mely­ben Blaha Lujzának parádés szerep jutott. Ez évben, febr. 21-én előadták a »Csibész­király« c. operettjét, melynek szövegét Szél Lajos írta. Bostonban, 1916. febr. 1-án mutatták be »Pompom« c. alatt. »Hamu­pipőke« c. mesej­átéka a Magy. Kir. Opera­­házban 1912. okt. 26-án került színre. Társszerzők: Bakonyi Károly, Farkas Imre és Gábor Andor. »Az ezüst sirály« c. operettje (3. felv.) 1920. febr. 6-án került színre a Városi Színházban. Szövegét írta Földes Imre. (Newyorkban első elő­adása 1923. okt. 2-án.) Buttykay gyö­nyörű kísérő zenét is írt az Ember tragé­diájához. 1918-ban »Olivia hercegnő« c. operett zenéjét is ő szerzette. Bem. 1922. dec. 23 án, Főv. Operett Színház. »A csá­szárné apródja«, operett 3 felv. Szövegét írta Faragó Jenő, verseit Harmaik Imre. Bem. 1925. március hó 24-én, a Király Színházban. Butz Károly, a M. Kir. Operaház főügyelője, sz. 1888. Budapesten. Fiatal korában zenésznek készült, mivel családjá­nak minden tagja muzsikával foglalkozott. Éveken át játszott különböző budapesti zenekarokban. Az Operaház, ahol előzőleg már több éven keresztül mint színpadi ze­nész működött, 1918. őszén hívta meg ügyelőnek. Munkakörén kívül kis epizód­­szerepeket­­is játszik. (Farsangi lakoda­lom, Cigányprímás, Tenor, Orvos stb.). Feltűnést keltettek humorisztikus színházi karcolatai az Operaház művészeiről, me­lyek a budapesti napilapok hasábjain is megjelentek. Búza Győző, színész, sz. 1890 júl. 18 án, Szombathelyen. Színipályára lépett 1922 aug. 20-án. Búzás (Berger) Vilmos, színész, sz. 1869-ben, Pécskán.. Színipályára lépett 1887 ápr. 1-én, Pesti Ihász Lajosnál. Buzsáky József, színész, sz. 1905 okt. 31-én, Kaposvárott. Színipályára lépett 1926 szept. havában. Büchler Bachel, budapesti születésű énekesnő, 1880. jún. 8-rn bemutatkozott a Nemzeti Színházban, a »Faust« Marga­rétájában. »Hangja szép csengésű, nem túl erős, de nem teljesen egészséges ... azon­ban ízléssel énekel s van érzéke a dr­ámai ének iránt, mint azt a templomjelenetben s az V. felvonás fináléjában megmutatta«, — írta ekkor a »Pesti Hírlap«, 1880. jún. 9-én. Büchler Vilma, színésznő, sz. 1861-ben, Aradon. Színipályára lépett 1879 febr. havában, Aradon. Büchner Georg, német költő, sz. 1813. okt. 17 én, Darmstadtban, megh. 1837. febr. 19-én. Munkája: »Danton halála«, dráma 3 felv., 19 képben. Ford.: Kosz­tolányi Dezső. Bem. 1928. okt. 4. Ma­gyar Színház. (A darab ellen a rendőri cenzúra tiltakozással élt, miért is összevo­nással kellett előadni.) Büky Miklós, színműíró. Színműve: »Atya és vetélytárs«, eredeti dráma. Előad­ták 1853. márc. havában, Sümegen, Szabó Károly társulatánál. 1861. júl. 12 én elő­fizetési felhívást intéz színműveire. Bűvös vadász, opera, írta: Kind Fri­gyes, zenéjét szerz.: Wéber Mária Károly. Ford.: Szerdahelyi József. Előadták először Kolozsvárt 1825. márc. 19., utána Szege­den, 1827. máj. 21., Szabadkán 1827. júl. 23., Pécsett szept. 27., Székesfehérvárt okt. 23., Pesten dec. 21., majd a Nemzeti Színházban is színre került. 1838. július 28-n, ezzel a szereposztással: Gáspár: Szerdahelyi József; Max: Erkel; Agatha: Felber Mari; Anna: Éder Lujza; Otto­kar: Frikk; Kuno: Szilágyi Pál; Kilian: — 252 — Bűvös vadász

Next