Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 1. Aágh Endre - Faust (Budapest, 1929)
Cs - Császár Miklós - Császár Rózsi - Császár Sándor - Császár Teri - Csaszny Valér - Csatai Janka - Csatai Zsófi
Császár Miklós Császár Miklós, (kolgyári), színész, sz. 1838-ban, megh. 1871. febr. 23-án, Szegeden. Régebbi színészetünk egyik legképzettebb tagja volt. Egyike az akkor megnyílt szülészeti tanoda legelső növendékeinek. Apja földbirtokos, akinek a legszebb »négyes fogata« volt híres Dunántúl. 1862-ben lépett színpadra. Kissé későn. Előbb szigorú apja és a családi tradíciók miatt diplomát kellett szereznie. Nagyon későn és keserves családi harcok után jutott el az áhított ideálhoz, áttörve a család és rokonság kötelékét. Akkoriban másként jutott el valaki a megszentelt ligetekbe, hogy művésszé lehessen. Ez a kiközösítést jelentette az előkelő, jó családokból. De dacoltak ezzel az elhivatottak. Ezek voltak a nagyon erős lelkűek, de a nélkülözéshez nem szokottak. Ez okozta korai vesztüket. Egy időben a budai Népszínház rendezője, aki az írás-olvasás rejtelmeibe a későbbi nagy tragikát, de akkor még csak szép és fiatal Jászai Marit bevezette, majd a szegedi színház művezetője lett. Mint rendezőnek, a magyarázatai világosak voltak: a színész gyenge és erős oldalát rögtön felismerte és aszerint kezelte. Abszolút tekintélyt tudott tartani tudása, logikája erejével, ami előtt mindenki meghajolni volt kénytelen. Eőry Gusztáv mondotta felette a búcsúbeszédet. Neje: alsó-bükki Károvits Mária, színésznő, a Nemzeti Színház tagja, sz. 1840-ben, megh. 1885. ápr. 9-én, Budapesten. Működött: Pécsett, Szabadkán, Zomborban, Nagykanizsán, stb. Végre révbe jutott és a Nemzeti Színház szerződtette. Pia: Császár Imre, a Nemzeti Színház örökös tagja. (L. o.) Császár Rózsi, színésznő, sz. 1893. jan. 1-én, Eleken. Színpadra lépett: 1924. máj. havában. Császár Sándor, színész, sz. 1897-ben, Jászapátin. Színpadra lépett: 1913. máj. havában. Császár Teri énekesnő, sz. 1903-ban, Budapesten. Színpadra lépett 1918. Csaszny Valér, nyug. tábornok, a hadiékítményes Ferenc József-rend tiszti keresztjének, a katonai érdemkeresztnek, a vitézségi éremnek tulajdona, sz. 1849-ben, megh. 1929. jún. 11-én, Budapesten. 1905. máj. 30-án megválasztották az Orsz. Színészegyesület pénztári ellenőrévé. 20 éves tisztviselői működése emlékére 1924. febr. havában leleplezték színes fényképét az Egyesületben. 1925-ben megvált állásától. Csatai Janka, színésznő. Anyja Cs. Zsófi. (L. o.) Hegyi Aranka színésziskoláját látogatta, majd 1903. november 21- én fellépett a Király Színházban, az »Aranyvirág« Ellen szerepében. 1905. nov. havában a Népszínház, 1916-ban a Vígszínház tagja volt. 1918. szept. 25-én fellépett az Apolló Kabaréban, Liptai Imre »A hadiparaszt« c. szatirikus komédia női főszerepében. 1918-ban a Városi Színházban játszott. 1921. ápr. havától a Renaissance Színház tagja volt. Jelenleg külföldön él. Főbb szerepei: Tverskoj grófnő (Karenin Anna), Tobák Janka (Az őrgróf), Boszorkány (János vitéz), Izabella (Kis kávéház), Carmen (Az ezredes), Minna (Kis lord), Primadonna (Sárga liliom), Etel (Tündárlaki lányok), Ludmilla (Leányka), Denise (Kisvárosi botrány), Irén (Vengerkák) stb. Csatai Zsófi, (családi néven: Korizmics), a régi Népszínháznak egyik legnagyobb erőssége, a legideálisabb magyar komika, sz. 1855-ben, Csatton (Zemplén m.), megh. 1900. december 3-án, Budapesten, 45 éves korában. 1878. okt. 1-én került a Népszínház énekkarába, ahol a »Comnevillei harangok«-ban már énekelt. Első szerepét 1879. dec. 19-én kapta a »Grant kapitány gyermekei«-ben, James-t. Kis szerep volt, mindössze egy imádságot kellett elmondania; csakhamar felfedezték igazi talentumát, kiváló komikai tehetségét és így jutott nagyobb lélegzetű szerepekhez. 1882. okt. 15-én vidékre szerződött, két évi távollét után, 1884. dec. kavában azonban újra visszatért a Népszínházhoz, ahol utolsó fellépte 1900. jún. 22- én volt a »Kadettkisasszony« c. operett Happy szerepében. A színház aprajánaknagyjának »Zsófi néni«-je volt s ez a melegszívű, kedélyes asszony szeretettel intézte el mindenkinek ügyes-bajos dolgait. Koporsója fölött Porzsolt Kálmán, Vidor Pál és Fodor Oszkár mondott búcsúztatót. — 285 — Csatai Zsófi