Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 1. Aágh Endre - Faust (Budapest, 1929)
Cs - Csókonszerzett vőlegény - Csokor Theodor - Csolnakosy Gyula - Csoma Róza - Csomafáy Sándor - Csomay Irma - Csomor Lajos - Csomor Lajos - Csomós Ferenc
Csokonai Vitéz Mihály kel van tele. Az előbbit bemutatták Kolozsvárt, 1911. október 30-án, majd a kolozsvári együttes budapesti vendégszereplése alkalmából eljátszották a Magyar Színházban is, 1912. máj. 4-én. Az utóbbit bemutatták a »Nyugat« rendezésében a Vígszínházban, 1911. jan. 29-én. Később a Dunaparti Színház is műsorra tűzte. Az Új Színház is bemutatta: 1929. ápr. 13-án. Ezenkívül olaszból fordította a következőket: »Angelica«, »Galathea«, »A pásztorkirály«, »Amintas«. Sem kora, sem a közvetlenül következő idők nem ismerték fel benne a lángészt. Eszményképe, Lilla, örökre elérhetetlen maradt számára, művei nem találtak pártfogóra, sokat hányódott mindenfelé, sokszor ülte meg szívét az elkeseredés. E korszakban, legfőbb munkásságának idején, remény és csüggedés közt ingadozván, hol bölcselkedő, (»A lélek halhatatlanságáról«), hol pajzán (»Dorottya vagy a dámák diadala a farsangon«), hol vágyakozó és lemondó, (»A magánossághoz«), de mindig és mindenben költő. Korai halála sem enyhítette bírálóinak szigorát. Kölcsey, Kazinczy megütköztek olykor parlagi stílusán, bár nagy tehetségét nem tudták elvitatni. Ez utóbbi indítványára közadakozásból síremléket akartak állítani a költőnek, melyre ugyancsak Kazinczy indítványozta a feliratot: »Árkádiában éltem én is...« Az ismeretlen Árkádia-szót a jámbor debreceni polgártársak félreértvén, ez »Árkádiai pör« címen az ismert irodalmi vita keletkezésére szolgált okul. Debrecen városa Csokonai sírja fölé vas emlékoszlopot emelt, szülőházát emléktáblával jelölte meg. 1871-ben, saját erejéből díszes ércszobrot állított emlékének, mely Izsó Miklós alkotása. Az 1890-es években Csokonai-kör alakult a költő emlékének és költészetének pártfogolása céljából, halálának százados évfordulója alkalmából pedig Debrecen város fényes ünnep keretében (1905. máj. 20—21-én) Csokonai-kiállítást rendezett és szülőházát múzeum céljára megvásárolta 72.000 koronáért, itt helyezvén el a Csokonai-kör ereklyetárgyait. 1905. nov. havában mozgalom indult meg, hogy a debreceni városi színházat ezentúl a költő nevéről nevezzék. Az eszme tulajdonképen Makó Lajos színigazgatóé volt még 1902-ben. Csokonai alakját színpadra vitte Csathó Kálmán »Lilla« c. színjátékában. Bem. a Nemzeti Színházban, 1928. febr. 10-én. (Vajda Ella). Csókon szerzett vőlegény, énekes vj. 3 felv. Irta: Szigeti József. Zen. szerz.: Serig Lajos. Bem. 1883. dec. 3-án, Népszínház. Szereposztása: Csontai Lőrinc: Horváth Vince, Béla: Rónay Gyula, Ábrái Irén: Pálmay Ilka, Futaki: Solymossy Elek, Ripacs: Tihanyi Miklós, Nefelejts: Pártényiné. Felújították a Vígszínházban, 1902. okt. 14-én, Molnár Ferenc átdolgozásával, midőn Ábrái Irént Fedák Sári játszotta. 1908. szept. 19-én u. o. Kornai Bertával adták. A Városi Színházban bemutatták 1928. febr. 18-án, Verő György átdolgozásában. Csokor Theodor, magyar származású német író, sz. 1885-ben. Színműve: »Thermidor«, dráma 1 felv. Ford.: Karinthy Frigyes. Bem. 1912. április hó 19-én, Uj Színpad. (Dr. Bárdos Artur igazgatása alatt.) Csolnakosy Gyula, színész, sz. 1873. dec. havában Makón. Színpadra lépett 1898. virágvasárnapján, Jeszenszky Dezsőnél. — Neje: Gyurcsek Gizella, színésznő, sz. 1886. dec. 2-án, Budapesten. Szinipályára lépett 1906-ban. Csomna Róza, színésznő, sz. 1874. máj. 17-én, Sámsonban. Színpadra lépett 1895. ápr. 1-én, Kolozsvárott. Csomafáy Sándor, színházi karmester, sz. 1882. szept. 9-én, színházi működését megkezdte 1909-ben. Csomay Irma, színésznő, sz. 1885. márc. 22-én, Szekszárdon. Színpadra lépett 1913. júl. havában. Csömör Lajos, színész, sz. 1900. jan. 3-án, Jászberényben. Színpadra lépett 1920. szept. 1-én. Csömör Lajos, színész, sz. 1900. nov. 22-én, Budapesten. Színipályára lépett 1928. szept. 1-én. Csomós Ferenc, színész, sz. 1896. aug. 3 -jén, Debrecenben. Színpadra lépett 1923. máj. havában. — 302 — Csomós Ferenc