Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 1. Aágh Endre - Faust (Budapest, 1929)

A - Agorasztó Tivadar - Ágostoni Augustini Izabella - Ágotai Ferenc - Agyonjátszás - Ágyúszó - Ahogy tetszik

Agerasztó Tivadar bája tudatalatti és egybevegyül annak gaz­dagon bugyogó érzés világával. A szín­padi agónia csakis akkor tudja a hallgató publikumot beleringatni a jelenetnek hatá­sába, ha az emberi közvetlenséggel hat a nézőnek érzés világára. Igaz ugyan, hogy nagy gyakorlattal a realisztikus technikát is lehet fejleszteni és azt fölfokoznii. Az emberi életnek igazi agóniája a szín­padon nem oly színes, nem oly hatásos, mint a színész képzelő erejének képletes haldoklása. Somfár Zsigmondi, Agorasztó Tivadar, Pest-Pilis-Solt-Kiskún vármegye alispánja, szt. 1870. szept. 16-án és 1918. nov. 25-ike óta feje, veze­tője az ország első vármegyéjének. A. amel­lett, hogy kiváló szaktekintély a közigazga­tás kérdéseiben, minden olyan téren, amely a vármegye szellemi és anyagi fejlődésére jelentős, megértő és áldozatkész munkás­. A vármegye iskolán kívüli népoktatása — ami voltaképen alapot van hivatva adni a nép nagy rétegének arra, hogy megértője legyen a színészetnek — benne a leglel­kesebb apostolát bírja, aki erre a magasztos nemzeti célra évente körülbelül tízezer pen­gőt áldoz, aminek eredménye már ma is jelentkezik, de olyan reményekre jogosít, amelyek beláthatatlanok. A vármegyében előforduló színészed ügyeket is lelkesen tá­mogatja s ahol szükségét látja, ott határo­zott fellépésével viszi döntőre az ügyek Ilyen eset volt az utóbbi időben a kétes­jövő­jű újpesti színház kar­bábozásának kérdésében. A vármegye, mely már csak­nem másfél százada óta áll a magyar szí­nészet pártfogói között az első sor élén, mindig igyekszik hű maradni e nemes tradíciókhoz. 1923-ban, amikor Petőfi szü­letésének évszázados ünnepét ülte a magyar nemzet, Pest-Pilis-Solt-Kiskún vármegye három könyvet adott ki nagy fia dicső emlékére, melynek egyikében bőségesen szólott Petőfinek a vármegye területén le­folyt színészkedéseiről. 1927-ben, amikor a vármegye által emelt Nemzeti Színház fennállásának kilencvenedik esztendejét él­vén, a színház megteremtőinek emlékét ün­nepelte, akkor Pest megye maradandóan óhajtotta ezt az ünnepet megülni és egy pompás, gazdagon illusztrált könyvben ki­adta a színház megnyitásának hányattatások­ban oly gazdag történetét, úgy, mint a Pettőfi-emlékkönyvnek kiadása A. kultúr­­érzékéről és áldozatkészségéről tanúskodott, épen úgy hirdeti a »Nemzeti Színház megnyitásának története« című monográfia A. megértő, elődöket tisztelő szellemét és azt a gondolkozást, amely a magyar Thália nagy nemzeti, nemzetemelő és nemzeterő­sítő jelentőségének első helyet ad. A.-ban a magyar vidéki színészet lelkes támogató­ját hívja és nem rajta múlik, ha a nem­zeti színészet a vármegye területén nem emelkedhet arra a magaslatra, amelyen Pest vármegye jelenlegi alispánja — elő­deihez méltóan — tudni szeretnél. Ágostoni Augustini Izabella, színésznő, sz. 1862-ben, Nagyváradon. Színpadra lé­pett 1878. okt. 11-én. Ágotai Ferenc, színész, sz. 1860. Kún­­ágotán. 1888. okt. 1. lépett a színipályára, Balogh Árpádnál. Ismert vidéki komikus volt. 1919. jan. 17. nyugdíjba vonult, azután ismét visszatért a színpadba, mely­től 1928. aug. 1-én végleg elbúcsúzott. Neje: Thurzó Margit, színésznő, sz. 1887. jan. 12. Budapesten, 1907-ben lépett a színi pályára.) Agyon játszás alatt azt értjük, hogy a színész szerepét túlságosan kiszínezi, vas­kosan kiélezi minden mozdulatát és hang­ját. A régebbi német iskola stílusa volt ez, ma már azonban ők is áttértek az egyszerű, közvetlen, élethű játékmodorra. Ágyúszó utánzása a színpadon úgy tör­ténik, hogy a kulisszák mögött egy nagy dobba többször beleütnek. Ha nagyon tá­volról akarják a színpadra bevinni az ágyú szavát, akkor a színpadba vezető folyosón állítják fel a nagydobot. Ahogy tetszik, vj. 5 felv. Irta: Sha­kespeare. Fordította: Rákosi Jenő. Zen. szerz.: Konrad Hermann. Első ízben :Ko­lozsvárott mutatták be 1886. okt. 16., ez­zel a szereposztással. Rosalinda: Medgya­­szai Evelin, Célia: Gera Lina, Idősebb fejedelem: E. Kovács Gyula, Próbakő: Megyeri Dezső, Silvius: Kulinyi Márton, Olivér: Kazaliczky Antal, Phoebe: Major Ida, Orlando: Ivánfi Jenő, Jacques: Fol­dest. A Nemzeti Színházban 1918. jan. s — 33 — Ahogy tetszik

Next