Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 1. Aágh Endre - Faust (Budapest, 1929)
A - Agorasztó Tivadar - Ágostoni Augustini Izabella - Ágotai Ferenc - Agyonjátszás - Ágyúszó - Ahogy tetszik
Agerasztó Tivadar bája tudatalatti és egybevegyül annak gazdagon bugyogó érzés világával. A színpadi agónia csakis akkor tudja a hallgató publikumot beleringatni a jelenetnek hatásába, ha az emberi közvetlenséggel hat a nézőnek érzés világára. Igaz ugyan, hogy nagy gyakorlattal a realisztikus technikát is lehet fejleszteni és azt fölfokoznii. Az emberi életnek igazi agóniája a színpadon nem oly színes, nem oly hatásos, mint a színész képzelő erejének képletes haldoklása. Somfár Zsigmondi, Agorasztó Tivadar, Pest-Pilis-Solt-Kiskún vármegye alispánja, szt. 1870. szept. 16-án és 1918. nov. 25-ike óta feje, vezetője az ország első vármegyéjének. A. amellett, hogy kiváló szaktekintély a közigazgatás kérdéseiben, minden olyan téren, amely a vármegye szellemi és anyagi fejlődésére jelentős, megértő és áldozatkész munkás. A vármegye iskolán kívüli népoktatása — ami voltaképen alapot van hivatva adni a nép nagy rétegének arra, hogy megértője legyen a színészetnek — benne a leglelkesebb apostolát bírja, aki erre a magasztos nemzeti célra évente körülbelül tízezer pengőt áldoz, aminek eredménye már ma is jelentkezik, de olyan reményekre jogosít, amelyek beláthatatlanok. A vármegyében előforduló színészed ügyeket is lelkesen támogatja s ahol szükségét látja, ott határozott fellépésével viszi döntőre az ügyek Ilyen eset volt az utóbbi időben a kétesjövőjű újpesti színház karbábozásának kérdésében. A vármegye, mely már csaknem másfél százada óta áll a magyar színészet pártfogói között az első sor élén, mindig igyekszik hű maradni e nemes tradíciókhoz. 1923-ban, amikor Petőfi születésének évszázados ünnepét ülte a magyar nemzet, Pest-Pilis-Solt-Kiskún vármegye három könyvet adott ki nagy fia dicső emlékére, melynek egyikében bőségesen szólott Petőfinek a vármegye területén lefolyt színészkedéseiről. 1927-ben, amikor a vármegye által emelt Nemzeti Színház fennállásának kilencvenedik esztendejét élvén, a színház megteremtőinek emlékét ünnepelte, akkor Pest megye maradandóan óhajtotta ezt az ünnepet megülni és egy pompás, gazdagon illusztrált könyvben kiadta a színház megnyitásának hányattatásokban oly gazdag történetét, úgy, mint a Pettőfi-emlékkönyvnek kiadása A. kultúrérzékéről és áldozatkészségéről tanúskodott, épen úgy hirdeti a »Nemzeti Színház megnyitásának története« című monográfia A. megértő, elődöket tisztelő szellemét és azt a gondolkozást, amely a magyar Thália nagy nemzeti, nemzetemelő és nemzeterősítő jelentőségének első helyet ad. A.-ban a magyar vidéki színészet lelkes támogatóját hívja és nem rajta múlik, ha a nemzeti színészet a vármegye területén nem emelkedhet arra a magaslatra, amelyen Pest vármegye jelenlegi alispánja — elődeihez méltóan — tudni szeretnél. Ágostoni Augustini Izabella, színésznő, sz. 1862-ben, Nagyváradon. Színpadra lépett 1878. okt. 11-én. Ágotai Ferenc, színész, sz. 1860. Kúnágotán. 1888. okt. 1. lépett a színipályára, Balogh Árpádnál. Ismert vidéki komikus volt. 1919. jan. 17. nyugdíjba vonult, azután ismét visszatért a színpadba, melytől 1928. aug. 1-én végleg elbúcsúzott. Neje: Thurzó Margit, színésznő, sz. 1887. jan. 12. Budapesten, 1907-ben lépett a színi pályára.) Agyon játszás alatt azt értjük, hogy a színész szerepét túlságosan kiszínezi, vaskosan kiélezi minden mozdulatát és hangját. A régebbi német iskola stílusa volt ez, ma már azonban ők is áttértek az egyszerű, közvetlen, élethű játékmodorra. Ágyúszó utánzása a színpadon úgy történik, hogy a kulisszák mögött egy nagy dobba többször beleütnek. Ha nagyon távolról akarják a színpadra bevinni az ágyú szavát, akkor a színpadba vezető folyosón állítják fel a nagydobot. Ahogy tetszik, vj. 5 felv. Irta: Shakespeare. Fordította: Rákosi Jenő. Zen. szerz.: Konrad Hermann. Első ízben :Kolozsvárott mutatták be 1886. okt. 16., ezzel a szereposztással. Rosalinda: Medgyaszai Evelin, Célia: Gera Lina, Idősebb fejedelem: E. Kovács Gyula, Próbakő: Megyeri Dezső, Silvius: Kulinyi Márton, Olivér: Kazaliczky Antal, Phoebe: Major Ida, Orlando: Ivánfi Jenő, Jacques: Foldest. A Nemzeti Színházban 1918. jan. s — 33 — Ahogy tetszik