Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 1. Aágh Endre - Faust (Budapest, 1929)
E - Ernst Henrik - Ernst-múzeum - Ernyei Aurélia - Ernyei Emil
Ernst Henrik van megválva, ismét felveszi a vándorbotot és elszerződik Kölnbe, onnan Hamburgba, továbbá Wiesbaden, Bécs (Harmónia-színház), Danzig, Bréma, Schwerin, Pétervár, Nürnberg, Düsseldorf, Newyork és St. Gallen színpadjain találjuk. 1878-ban Prágába megy, 1885-ben pedig Moszkvába. — Neje: Schwarcz Póza, színésznő, sz. 1833. máj. 29-én, Pesten. 1852-ben Hannoverbe indul el a színipályán, 1857-ben Darmstadtban működött. Meghalt 1870. nov. 3-án Pesten, ahol már mint tanítónő kereste kenyerét. Ernst Henrik, tenorénekes, sz. 1848- ban, Pesten. A német színészakadémia elvégzése után 1862. okt. elején a pesti német színház vendége volt, »Othello« és »Uriel Acosta« c. színművekben. 1868. okt. 17-én fellépett a Nemzeti Színházban a »Troubadour« Luna grófjában, ahova 1869. jan. elején szerződtették. 1872. máj. hó óta Lipcsében működött, azután Berlinbe kapott meghívást. 1885. júl. 23-án fellépett a M. Kir. Operaházban, mint »Lohengrin«. 1888. máj. 9-én porosz kir. kamarai énekessé nevezték ki. 1890. márc. 27-én a szász-altenburgi uralkodó herceg személyesen adta át neki a koronás aranyérmet. Ez év április havában a berlini színháztól megvált. — Anyja: Kernerné Ernst Jozefa, énekesnő. (L. o.) Ernst-múzeum. Az Ernst Lajos gyűjteményét foglalja magában. E magángyűjtemény páratlanul áll a gyűjtemények között, mert szinte kizárólag magyar nemzeti vonatkozású tárgyakat foglal magában. Mégpedig igen sokoldalúan. Alert nemcsak a magyar történelem, de az irodalom, művészet, zene és a színészet körébe eső műtárgyakat, emlékeket, könyveket, festményeket, okmányokat is felöleli. A már 1894-ben 59 számot felölelő kollekciót helyezett el a Történelmi Képcsarnokban ideiglenesen és mikor 1902-ben megnyitotta múzeumát, már 15 terem telt meg a magyar kultúrhistória emlékeivel. Egyik terme a színészet múltjának emlékeit foglalja magában. E terem nagybecsű kincsei közül kiemeljük a következőket: Egressy Gábornak 2000 darabból álló levélgyűjteménye, köztük Petőfi és Arany hozzáírt verseinek eredeti kézirata, Izsó Miklós Egressy szobra, Grimm Rudolf festménye Egressyről, Pállik festménye, Egressy Gábor halála a Brankovics György c. drámában a hozzákészült tanulmányokkal. Jókainé Laborfalvi Róza: Barabás kőrajza, dedikált példány. Bulyovszky Lillának levélgyűjteménye, II. Lajos bajor király hozzáírt leveleivel, a művésznő arcképe, dedikált kőnyomatokban. Jacobi Károly: Lendvayné arcképe, ugyanattól Lendvay, mint Romeo, Pauli Mariska, Szerdahelyi Kálmán arcképe, Hollósy Cornélia, Munkácsyné Beleky Flóra arcképe, két jeles magyar festő, Lotz és Than festményei, Szentpétery Zsigmond (1834), Szatmáry eredeti vízrajza, Prielle Cornélia, Barabás híres vízfestménye (1846), Jókainé szobra, Dunaiszky műve, Vágó Pál festménye Pálmay Ilkáról, P. Márkus Emilia képe Rippl-Rónaitól, Blaha Lujza képe Vastagh Györgytől, Tóth József, Izsó Aiklós szobra, Lendvayné arcképe Lotztól, Lendvay-Latkóczy Anna (olajfestmény), Munkácsy Mihály festménye Szerdahelyi Józsefről, Erdélyi Ferenc és Mányoky reliefjei, stb. Az okmánytárban megtalálhatók a régi Nemzeti Színház összes számadáskönyvei, a Nemzeti Színházban előadottt sok számos darab szerepkönyve, az egykorú cenzori engedélyekkel ellátva, régi magyar színlapgyűjtemény, Jászai Marinak dedikált könyvek a művésznő sajátkezű jegyzeteivel, Prielle Cornélia leveleinek egy tekintélyes sorozata, Déryné, Szerdahelyi Kálmán, Szigeti József, Schodelné levelei s egy régi zászló, mely az erdélyi színészek lobogója volt, stb. Ernyei Aurélia, színésznő, sz. 1888. máj. 1-én, Budapesten, színipályára lépett 1906-ban. 1927. ápr. 1-én nyugalomba ment. Ernyei Emil, színész és rendező, az elszékelyesedett Hinléder-Fels bajor nemesi családból származik, mely a XVI. században telepedett meg Erdélyben. Sz. 1873. máj. 6-án, Deésen. Iskoláit Kolozsvárott végezte, majd 1889-ben a Színészegyesület tagja lett. Mint jellemszínész és rendező vívott ki elismerést magának. Megjelent egy novellás kötete is »Kuliszszák között« címen. (Szatmár, 1908.) 451 29* Ernyei Emil