Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 1. Aágh Endre - Faust (Budapest, 1929)

A - Arany János - Arany József - Arany László - Arany Märy - Arany Olga - Arany Tilla - Arányi Bella

Arany János látás­­közben igyekezett Máramarossziget felé, ahol a társaság egy töredéke ütötte fel a sátorfáját. Időközben rövid­ ideig Hubay Gusztáv társulatánál működött Nagykárolyban, majd Szatmári, de itt sem találta meg azt, amit ambíciója ke­resett. Arany véleményét a vándorszíné­szetről a Bolond Istók c. verses regényében örökítette meg. Alighanem személyes ta­pasztalataiból fakad mindaz, amit a köl­temény csavargó hőséről elmond. Míg Pe­tőfi nagyon gyakran dalolt a színészélet szomorú vidámságairól, addig Arany sze­mérmes tartózkodása került mindent, ami színészéletére, vándorlásaira emlékeztetné. Máramarosszigeten színészi ábrándjaiból kijózanodva, őszintén bevallotta magának, hogy »a látott művészet nem isteni« és elkeseredésében megutálta a színészetet, »mint borban a legyet«. Búcsúzásul egy ezüst húszast kapott az igazgatójától, ezen vette a »vándor cipót«, melyről sok-sok év múlva oly gyönyörűen ír és éhezve, er­dőkben éjszakázva, hét álló napig gya­logolva vándorolt haza, Szalontára, ahol ősz atyját megvakultan, anyját betegen találta. A színház azonban nem maradt idegen nagy költőnk számára. A szín­lapok élén gyakran díszeleg ma is Arany János halhatatlan neve, mint műfordítóé- A János király, a Hamlet, A szentivánéji álom magyar fordításai irodalomtörténeti és halhatatlan becsűek. Aristophanes for­dítása ugyan színpadra nem került, de mint írói mű a legjobb magyar műfor­dítások közé tartozik. Arany János, színműíró, »Kicserélt fő­­feleség« c. 3 felv. operettjét 1912. aug. 16-án mutatta be Szendrey Mihály tár­sulata Hódmezővásárhelyen. Arany József, színész, sz. 1899. jún. 23. Budapesten. Atyja A. Sándor, táb­labíró, anyja Beregi Kornélia, (L.o.) a volt Népszínház tagja. Előbb felsőipariskolai tanuló volt, majd három­ évig a Zenemű­vészeti Főiskola növendéke. Innen a M. Kir. Operaházhoz, majd­ egy év múlva Sebestyén Gézához, utóbb az arad-temes­­vári társulathoz szerződött. Andor Zsig­­mond igazgatása alatt került először Sze­gedre, majd egy évi fővárosi (Városi Szín­ház) működése után leszerződött a Sze­gedi Városi Színházhoz. Szerepei: Me­­fisztó (Fauszt), Brogni (Zsidónő), Ba­­silió (Szevillai borbély), Tomasso­ (Hegyek alján), Ramphis (Aida), Sparafucile (Ri­­goletto).­­ Arany László, költő és műfordító. A. János fia, sz. 1844. márc. 24-én, Nagy­szalontán, megh. 1898. aug. 1-én, Buda­pesten. A gimnáziumot Nagykőrösön vé­gezte, hol apja a kollégium tanára volt. A pesti egyetemen jogot hallgatott, s 1866-ban ügyvéd lett. Mint tisztviselő be­lépett a Magyar Földhitelintézetbe, amely­nek 1880-ban igazgatója lett. Már egész fiatalon verseket, bírálatokat, tanulmányo­kat írt apja lapjába, a Koszorú-ba. Irt a Festi Napló-ba, és később a Budapesti Szemlé­be. Lefordította Shakespeare-nek és Moliére-nek több színművét és nagy buzgósággal gyűjtötte a magyar népmesé­ket, amelyekből később Gyulai Pál­lal (1. o.) együtt három kötetnyit a Magyar Népköltési Gyűjtemény (1872., 1873., 1883.) tett közzé. Mikor a Kisfaludy Tár­saság tagjává választotta, székfoglaló ér­tekezését is magyar népmeséinkről tartotta. S Elfrida c. költői elbeszélésével első nagy­­ sikerét aratta. Ezt és Délibábok hőse c. verses regényét, a Kisfaludy Társaság megjutalmazta. Ez a verses regény A. leg­nevezetesebb alkotása. A hámok harca c. nagyobb költeményét Kaulbach-nak, a hí­res német festőnek, ugyanilyen c. műve inspirálta. Drámai műfordításai: A két veronai ifjú (1865.), Tévedések játéka (1866.), Sok h­űhó semmiért (1871. Sha­kespeare), A­ tudós nők (1869. Moliére). Arany Mary, karénekesnő, sz. 1896. Bu­dapesten. Színpadra lépett 1922. szept. 1. Arany Olga, színésznő, sz. 1889. febr. 19-én, Budapesten. Színpadra lépett 1910. júl. havában. Arany Tilla, énekesnő, sz. 1898. ápr. 24. Budapesten. Színipályára lépett 1921. Arányi Bella, színésznő. Hosszabb ideig tagja volt a Népszínháznak, de 1890-ben vidékre szerződött drámai színésznőnek. Működött Kolozsvárt és Aradon. Szerepei voltak: Morin bárónő (Suhanó), Pee-Boo (Mikádó), Adél (Szitakötő), Lujza (In­ 63 Arányi Bella

Next