Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 1. Aágh Endre - Faust (Budapest, 1929)

A - Aranyosi Helén - Aranyosi Janka - Aranyosi József - Aranyosi Mariska - Aranyosi Sarolta - Aranyossy Anna - Aranyossy Gyula - Aranyosmarót - Aranyváry Emilia - Aranyvirág - Árbócz - Arcfesték - Arcfestés

Aranyosi Helen Aranyosi Helén, színésznő, sz. 1891. febr. 14. Temesvárt. Színpadra lépett 1914. máj. Aranyosi Janka,színésznő, sz. 1878-ban, Budapesten­ Rákosi Szidi színésziskoláját látogatta, 1897-ben a Magyar Színház, két év után a győri színház tagja lett. Ez­után neve letűnt a színlapokról. Aranyosi József, színész, sz. 1842-ben, Gyulán. Megh. 1918. ápr. 26-án, Buda­pesten. 1869-ben lett színész. Aranyosi Mariska, színésznő, sz. 1887. okt. 2. Buttyinban. Színpadra lépett 1911. jún. Aranyosi Sarolta, a Nemzeti Színház karénekesnője, színpadra lépett 1870-ben­. Aranyossy Anna, színésznő, sz. 1891. márc. 19-én, Nyírbátorban. Színpadra lé­pett 1907-ben. (Várkonyi Mihály felesége.) Aranyossy Gyula, (aranyosi) színigaz­gató, sz. 1845. febr. 28-án, Békésgyulán, megh. 1906. nov. 21-én,­­ Budapesten. 1864. febr. 22-én lépett fel először Két­­szery Józsefnél. A 70-es években a Nem­zeti Színházban vendégszerepelt. 1874. okt. 1-én színigazgató lett és mint­­ilyen 1896-ig működött. Első neje: Mán Jolán, szí­nésznő, színpadra lépett 1867. aug. 28. Második neje: Zombori Árvai Gizella, éne­kesnő, sz. 1856-ban, Marosvásárhelyen. 1872-ben lett színésznő Károlyi Lajosnál. 1917. júl. 1-én nyugalomba vonult. Aranyosmaróton az első színielőadás a legrégibb feljegyzések szerint — 1828. febr. 15-én volt. »Aranyos Marát­on meg­jelent és játszott két magános magyar színésztársaság is tapasztalta a’ nemzeti­­ nyelv mellett buzgó hazafiúság’ sikerét«. (Magyar Kurír, 1828—112. oldal.) Aranyváry Emilia, táncosnő. Párizsban tanult, ott lépett föl először. 1848-ban a Nemzeti Színháznál működött. 1854. máj. 4-én és jun. 27-én ismét fellépett, már mint a párizsi Theatre Lirique tagja,­­ majd ugyanez év szept. havában Bécsben is vendégszerepel a »Violetta« c. balletben. 1858-ban Londonban találjuk. 1859-ben újra a Nemzeti Színház tagja. Egy év múlva Szegedre szerződik; márc. 10-én Kolozsvárott működik, ápr. havában Lon­donban a Her Majesty's Theatre-ben, jun. havában Bukarestben is fellépett. 1867-ben Biuméban működött. Legjobb szerepe a Portion­ néma volt. — A Divatcsarnok így jellemzi művészetét: »A formák egy­szerű kerekdedsége, az alakzatok kellemes kifejezése, a fejlődő szenvedély nyilatko­zatai szép jövőt biztosítanak«. — 1858. január 12. — 32. oldal.) Arany virág. Operett 3 felv. Irta: Mar­tos Ferenc és Huszka Jenő. Ezzel nyílt meg a Király Színház Beöthy László igaz­gatása alatt 1903. november 6-án. — (V. ö. Király Színház.) Árbócz. Molnár László színész írói ál­neve. Arcfesték. A színpadi arcfesték ártal­matlan szer. Régebben a Findessen, újab­ban a Leichner-féle készítményt használ­ják. Ismert arcfestékek: alapszín, más­képen: testszín (világos és sötét), fehér, barna, fekete, szürke, piros (szalon és pa­raszt), élénk piros (arkfestéshez). A nők még ezenkívül kézfehérítőt is használnak. Arcfestés. A magyar színészet kezde­tén is nagy gondot fordítottak a színé­szek az arcfestésre. A kezdő színész le­ült idősebb kollégája asztala elé és ott kapta az első útmutatásokat az arcfes­tés művészetéről. Az arcfestés is termé­szetesen a színházi kultúra technikai fej­lődésével haladt és ma má­r rengeteg ügyes­kedését találták fel annak, hogy hogyan le­het az arcot a festéssel, az alakítandó fi­gura legtökéletesebb formájára átfesteni. Természetes, hogy ma már, amikor az arc­festés technikája kiment az uccára is és a nők nemcsak a színpadon használ­ják, csak kevés olyan mesterkedése van a színészi arcfestésnek, amelyet a közön­ség ne ismerne. A színpadon legfontosabb, hogy kevés festéket jól helyezzünk el az arcon, a színpadi világításra és a néző­tér dimenzióira is figyelemmel kell len­nünk. Régi művészeink közül az arcfes­tésben is kitűntek: Megyeri, id. Lendvay, Feleky, Tóth József, Egressy Gábor. A színésznők ma egészen másként festik ma­gukat, mielőtt a rivalda előtt megjelen­nének, mint a régi világban. A modern — 65 — Arcfestés 5

Next