Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 1. Aágh Endre - Faust (Budapest, 1929)
Cs - Csók György Géza - Csók Vilma - Csóka Béla - Csóka Imre - Csóka József - Csóka Sándor - Csókásné Nádai Irén - Csokonai Vitéz József - Csokonai Vitéz Mihály
Csók György Géza delio: Újházi Ede, Angéla: Kassayné, Sobrinus: Vizváry Gyula, Carlo: Eőry Gusztáv, Maritta: Molnár Kosiscovszky Borosa. A szerző fordításában a bécsi Burgtheaterben 1877. febr. 28-án került először színre. Frankfurtban, 1881. júl. 2-án, Berlinben, 1891. febr. 2-án volt a bemutatója. Szerb nyelvre lefordította Popovics R. Mihály. Csők György Géza, színész, sz. 1887. ápr. 16-án, Szabadkán. Színpadra lépett 1913. júl. havában. Csők Vilma, színésznő, sz. 1885. máj. 29-én, Szabadkán, megh. 1922. jan. 30-án, Tordán. Színpadra lépett 1912. szept. havában. Csóka Béla, énekes, sz. 1898-ban, Budapesten. Színpadra lépett 1923. szept. 1-én. A Városi Színház tagja. Csóka Imre, színész-súgó. Munkája: »Tisztelet-koszorú«.»A nemeslelkű hazafiak s díszes szépnem hódolatául« ajánlja. Szeged, 1838. Csóka József, színész, sz. 1890. júl. 20-án, Máramarosszigeten. Színpadra lépett 1914. máj. havában. Csóka Sándor, (borbátvizi), színigazgató, sz. 1841-ben, Brádon, Hunyadm. megh. 1905. máj. 1-én, Szegeden, mint a szabadkai színház igazgatója. — Atyja: Csóka Sándor, anyja: Mohácsi Borbála, megh. 1882. okt. 24-én, Szilágysomlyón, 73 éves korában. Szilágysomlyón, városi tisztviselő volt, s mint ilyen kedvet kapott a színészethez és 1869. okt. 1-én színésszé lett Szegedi Mihálynál. 1871- ben színigazgatásba fogott és a vidék legtekintélyesebb vezetői közé emelkedett. Járt Pécsett, Baján, Kassán; 1885-től 1889-ig kolozsvári színigazgató, majd meghívták Szabadkára, Miskolcra, Győrbe. Vezette a Budai Színkört is fényes sikerrel. — Első neje: Pozsonyi Júlia, szende, 1860. nov. 17-én lépett színpadra. Második neje: Almássy Júlia, anyaszínésznő, sz. 1866-ban, Máramarosszigeten, megh. 1923. jún. 24-én, u. o. 1882. okt. 1-én lépett színpadra. Házassága: 1896. dec. havában volt. A pályán 30 évet töltött-1914. szept. 1-én nyugalomba vonult. (Ez időben Baráti Antal színész neje volt). Csókásné Nádai Irén. (családi neve: Mészáros Jusztin), színésznő, sz. 1852-ben, Kisújszálláson. Színpadra lépett 1870-ben Cholnoky Jenőnél. Csokonai Vitéz József, színész-súgó. Munkái: »Zsebkönyv«. Kolozsvár, 1831. »Magyar játékszini zsebkönyvecske«. Szeged, 1833. »Budai nemzeti játékszini zsebkönyv«. Buda, 1835. Csokonai Vitéz Mihály, a magyar újjászületés hajnalhasadásának, a XVIII. század végének legnagyobb költője, sz. 1773. nov. 17-én, Debrecenben, megh. 1805. jan. 28-án, u. o. Atyja orvos volt, őmaga pedig a kollégium növendéke. Már ebben az időben sokat verselt: lakodalmak, keresztelők, disznótorok, baráti öszszejövetelek szolgáltatták az alkalmat hozzá. Műkedvelői előadások felébresztették színészi hajlandóságait és korán próbálkozott drámai művekkel is. Terentius drámája nyomán vígjátékot ír: »Patvarszky« címen és olasz mintára egy »Pásztorjátékot«. Sajnos, mindkettő elveszett. 1793-ban »Polók, vagy Cultura« c. vígjáték formájába öltöztetett életképet írt, mely 1769. júl. végén Csurgón színrekerült ugyan, de nyomtatásban nem jelent meg. Ilyen kísérlet 5 felvonásos szatirikus vígjátéka is: »Tempefői, vagy az is bolond, aki poéta lesz Magyarországon«. A debreceni kollégium nem sokáig volt otthona. Nyugtalan, féket nem tűrő temperamentuma miatt nincs marad hatása és megkezdi vándoréveit. Sárospatakon, Pozsonyban, Komáromban, majd Csurgón találjuk. Ez utóbbi helyen 1799. márc.-tól 1800. febr.-ig működött tanári minőségben. Ekkor születtek meg halhatatlan ,szerelmi költeményei, melyeket Vajda Júliához, »Lillá«-hoz intézett. E Lilla-dalok avatják halhatatlanná, egész Petőfiig, ő a magyar irodalom legnagyobb lírikusa. Mindezek mellett Csurgón számos műkedvelői előadást rendezvén, újabb drámai kísérletek következnek. 1795-ben írja a »Gerson du Malheureux« c. szművet és »Karnyóné« c. tündéri bohózatát, mely népszíműi elemek — 301 — Csokonai Vitéz Mihály