Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 1. Aágh Endre - Faust (Budapest, 1929)
B - Beksics Gusztávné - Beküldeni - Béla futása - Béla Miklós - Belasco Dávid
Beksics Gusztávné és igen nagy hatással volt a magyar közvélemény alakulásához. Több röpiratot, politikai és történelmi könyvet adott ki. Báró Bánffy Dezső miniszterelnöksége alatt miniszteri tanácsos lett a miniszterelnökségen. Élete vége felé kinevezték a hivatalos lap, a Budapesti Közlöny szerkesztőjének. A színház iránt is élénken érdeklődött. Irt egy verses színdarabot, Zrínyi, a költő c. alatt, ez azonban kéziratban maradt. Lefordította spanyol eredetiből Moreto: A szép Diego c. vígjátékát, melyet 1873. aug. 25-én adott elő a Nemzeti Színház. Calderon: Saját becsületének orvosa c. színművének fordítása könyvalakban jelent meg. Beksics Gusztávné, Bogdanovics Krisztina, írónő. A színiakadémiát végezte . 1868-ban a Nemzeti Színház tagja lett, ahol a Gyöngéd rokonok c. darab Tusnelda szerepében lépett fel először. 1873-ban férjhez ment Beksics Gusztávhoz és lelépett a színpadról. Ezóta az irodalommal foglalkozott, Bogdanovics György néven megjelent elbeszélései, regényei szívesen látott olvasmányai voltak a közönségnek. Megh. 1903. ápr. 11-én, Budapesten. Színművei: A kis bomba, vj. 1 felv. Bem. 1887. márc. Kolozsvárott. Máltai lovag, operett 1 felv. Zen. szerz.: D’ Amant Leó. Bem. 1893. jan. Debrecen, majd 1894. Óbudán. A polgári házasság, beh. 3 felv. Zen. szerz.: D’Amant Leó. Bem. 1894. júl. 28. Óbuda. A protekció, vj. 5 felv. Bem. 1895. júl. 6. U. o. Beküldeni. Ismert színházi kifejezés, ami azt jelenti, hogy az ügyelő a jelenetére váró színészt előzőleg figyelmezteti a jelenésére, majd a végszó elhangzása után beküldi a szereplőt a színre. (V. ö.: Végszó). Béla futása, opera, zenéjét írta: Ruzitska József. Szövegét Kotzebue után írta: Csery Péter. Színre került: Kolozsvárott, 1821-ben, Budán: 1826. szept. 4-én, Pesten: szept. 11-én, a városi nagy theátrumban, Pergő Celesztin igazgatása alatt. Szabadkán: 1827-ben, Pécsett: u. e. évben, Rozsnyón: 1830. dec. 4-én, Nagyváradon: 1835. jún. 25-én, Debrecenben, 1836. jan. 30-án. 1837-ben Heimisch József Nemzeti Színházi karmester átdolgozta és 1838-ban a Nemzeti Színházban is játszották. 1863-ban Budán Molnár György adatta elő. Ez volt az első eredeti magyar opera, amelynek az előadások számából ítélve sikere is volt. Keletkezéséről ellentmondó adatok vannak, amelyek közül azonban a szerzők neveinek fentebbi megjelölése a hiteles. A Sürgöny 1862. márc. 15. és a Hölgyfutár márc. 18. száma azt írja, hogy Udvarhelyi Miklós kijelentése szerint e művet Kocsi Patkó János dolgozta át. A Pesti Hírlap 1894. nov. 29-én pedig azt jelenti, hogy e mű szövegét dr. Vali Béla fedezte fel, kutatásai közben és szerinte 1769-ben adták elő Biharmegyébe. A zenét a nagyváradi püspöki zenekar szolgáltatta. (Eredeti példányát a M. Kir. Operaház könyvtára őrzi). Béla Miklós, színész, sz. 1900-ban, Budapesten. 1921-ben végezte az Orsz. színészakadémiát., Innen a Vígszínház szerződtette, ahol rendező is volt. 1929-ben külföldi tanulmányútra ment. Főbb szerepei: Sidiel Assif (Briassbound kapitány megtérése), Cézár (Majomszínház), Herrer (A főpénztáros úr), Canonvillé (Szókimondó asszonyság), Vas Tibor (Alvó férj), John Aitheris (A levél), Titkár (Világbajnok), Belasco Dávid, amerikai drámaíró, színigazgató. Pályáját San Franciskóban kezdte, előbb egy kis színházzal, de csakhamar átvette a Grand Opera House-nak és a Metropolitan Theatre-nek vezetését. Később San Franciskóból kiterjesztette tevékenységét Newyorkra is, ahol előbb a Madison Square Theatre volt az övé, majd megszerezte a Lyceum-színházat is. Végül felépítette a hatalmas Belasco Theatre-t. Belasconak egész sor színháza és színházi érdekeltsége van és híres előadásainál maga végezte a rendezés munkáját is. Drámaíróból lett színházigazgatóvá, eredeti színműveinek száma meghaladja a húszat. Belasconak nem csupán Amerikában voltak nagy színpadi sikerei, hanem egyikmásik drámája több száz előadást ért meg Londonban is. Belasco nevének súlyát mutatja, hogy több életrajzírója akadt Amerikában; emlékiratai két hatalmas kötetben jelentek meg. Pillangó kisasszony c. 155 — Belasco Dávid