Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 1. Aágh Endre - Faust (Budapest, 1929)
E - Erdélyrészi színikerület - Erdész Zsigmond - Erdődi Lili - Erdődi (Christ) Miklós - Erdődy Elek - Erdődy János - Erdődy József - Erdős Alice - Erdős Armand - Erdős Fülöp - Erdős Hugó - Erdős János - Erdős Jenő
Erdélyrészi színikerület Erdélyrészi színikerület megalakult 1901. aug. 3-án, Kolozsvárott. Elnök: Bornemissza Károly, főispán, alelnök: báró Szentkereszty Zsigmond, kúriai bíró, jegyző: Hadházy Sándor vm. pénztáros, a kolozsvári Nemzeti Színház gazdája. Erdész Zsigmond, az Orsz. Színészegyesületnek megalapítása óta pártoló tagja volt. Megh. 1911. júl. 29-én, Budapesten. Erdődi Lili, színésznő, sz. 1902. okt. 28-án, Vágujhelyen, színpadra lépett 1922. aug. havában. Erdődi (Christ) Miklós, színész, sz. 1850. szept. 10-én, Iregen, Tolnám., megh. 1918-ban. Színpadra lépett 1869. máj. 10-én, Károlyi Lajosnál. Erdődy Elek, színműíró. Munkája: »Egy férj, két feleség«, operett 3 felv. Tsz.: Erdődy Mihály. Zen.: Reményi Bélától és Kun Richárdtól. Bem. 1917. aug. 19. Fővárosi Nyári Színkör. Erdődy János gróf, (monyorókeréki és monoszlói), a Szent István-rend nagykeresztese, cs. kir. kamarás, élete alkonyán visszavonult a magánéletbe. 1785-ben Pozsonyban színház alapítását határozta el, mely ez év május 16-án meg is nyílt. Kampf Hubert igazgatása alatt Paisiello »König Theodor von Venedigt c. operájával. Zenekara 12 személyből állott. karmestere Chudy József. Az előadásokat hétfőn és szerdán tartotta meghívott közönség előtt. Erdődy József gróf színháza Galgócon empire-stílusban épült, nagy pompával. A színház abból az alkalomból épült, hogy a grófot Ferenc császár meglátogatta. Erdős Alice, színésznő, sz. 1882. szept. 22-én, Salgótarjánban, színpadra lépett 1903. jan. havában. Erdős Armand, zeneíró, zenekritikus, sz. 1873-ban, Budapesten. Megzenésítette Shakespeare »Julius Caesar«-jának drámai szövegét. Szakkönyve: »Modern operastíl.« Az Egyetértés nagy napilap tulajdonosszerk. lett, ennek megszűntével Bécsbe költözött, itt halt meg. Erdős Fülöp, színész, sz. 1888. jún. 14-én, Budapesten, színpadra lépett 1912. jún. havában. Erdős Hugó, színész, sz. 1879. dec. 31-én, Szentendrén. A Vígszínház színésziskoláját látogatta, majd 1907-ben lépett a színipályára. Erdős János, énekesszínész, a vidék egyik ismert nevű színésze, sz. 1812-ben, megh. 1842. jan. 21-én, Székesfehérvárott, sorvadás következtében. Mint rendező a kiválóbbak között említik az egykorú lapok. 1840-ben Balatonfüreden rendező. Ez év szept. 19-én fellépett a Nemzeti Színházban, a »Biesco« c. drámában Mulei Haszszán szerepében. November 22-én igazgató Pécsett. 1841-ben újra fellép a Nemzeti Színházban, ekkor a »Honművész (47. sz.) azt írta, hogy oly klasszicitással játszott, »millyet egyedül a korunkban legfőbb fokon díszlő Anschütz vagy Lőwe remek előadásától várhatunk. E’ színész gyengélkedő egéssége mellett is stúdium által magát az elsőrendű színészek sorába iktatá.« Főbb szerepe: Kurdinkov (Hamis pénzverők), Orsini (Neszlei torony), Kent (Lear király), Bízót (Párisi naplopó), Montalban (Montalban Klára), Till (Hét közül a legruttabb), Abadár (Királyi korona), stb. Neje: Dain (Devi) Teréz, a vidéki színészet egyik jelesebb tagja, megh. 1858. nov. 7-én, Pesten. Déryné hozta a színészethez, Rimaszombatban. 1843-ban Kolozsvárott, 1844—1847-ben Győrött, majd 1851-ben ismét Győrött működött. Róla ezekben emlékezik meg az egykorú beszámoló: »Anyákat, aggnőket, ollykor fiatal özvegyeket játszik, bár orgánja igen kellemetlenül hat a fülekre, kivált első halláskor, de további ismeretség után e’ szorgalmatos színésznő mindinkább megnyeri tetszésünket. Több érdemes: korszerű öltözék, szorgalmas szereptudás ’s majd alig van az egész társaságnál egyén, ki annyiszor olly híven felfogná szerepe jellemét, mint Erdősné.« (»Hazánk«, [Győr] 1847. jan. 9.) Erdős Jenő, színész, sz. 1891 ápr. 10-én, Kaposvárott, színpadra lépett 1924. júl. havában. 438 Erdős Jenő