Schöpflin Aladár (szerk.): Színművészeti Lexikon 2. Favariné - Komjáti Ferenc (Budapest, 1929)
F - Fürst Hermin - Fürst Mariska - Fürst-színház - Fürst Rózsa - Fürth - Fürth Mária - Füst előállítása - Füstelvezető - Fűtéskedvezmény - Füst Milán - Fütty
Fürst Hennin Fürst Memmi), színésznő, sz. 1859. nov. 8-án, Gyöngyösmelléken, (Somogy vm.) 1876. okt. 1-én lépett színpadra, Follinusz Jánosnál. 1911. máj. 1-én nyugalomba vonult. Fürst Mariska, színésznő, sz. 1865- ben, Gyöngyösmelléken (Somogym.). Színpadra lépett 1881. okt. 16-án, Tóth Bélánál. Fürst-színház, Pesten. Magyar szezonja 1872. szept. 15-én kezdődött. Miklóssy Gyula társulatával befejezvén a Budai Színkör nyári szezonját, az István-téri Színház megnyíltáig itt játszott. »Faust«-paródiával kezdte. Szept. 17. »Fokról-fokra«. Szept. 18. »Tulipatan«. Szept. 20. »Szép Galatea«, »Angolosan«, »Szerelmes ördög«. Szept. 21. »Szép Heléna«. Szept. 22. »Zsidó honvéd«. Szept. 24. »Ármány és szerelem«. Szept. 25. »Utazás Kínába«. Szept. 26. »Párisi élet«. Szept. 27. »A pórul járt finánckomisszárius«. Szept. 29. »Kékszakáll«. Okt. 1. »Trapezunti hercegnő«. Okt. 2. »Egy magyar plébános«. Okt. 3. Káldyné javára: »Háromcsőrű kacsa«. Okt. 9. »Dunanan«. Okt. 12. Miklóssyék utolsó előadása: »Kékszakáll«, mely után az István-téri Színház próbái kezdődtek. Fürst Rózsa, színésznő, sz. 1870. okt. 22-én, Pécsett. Színpadra lépett 1891. szept. havában. Somogyi Károlynál 1916- ban nyugdíjazták. Fürth, operaénekes, a hessen-casseli udv. színház tagja, 1836. dec. 6-án, mint vendég fellépett a pesti német színházban, a »Tancred« c. opera címszerepében. »Termete elég tetszetős volna, mély hangja s éneklési módja gyenge, középhangjai tiszták és erősek, hangmagassága azonban nem nagy terjedtségű«. (»Honművész«, 1836—99. sz.) Fürth Mária, operaénekesnő, a hessencasseli udV. színház tagja, mint vendég fellépett a budai német színházban, 1837. aug. 7-én, a »Marienburgi leány« Katinka szerepében. Füst előállítása a színpadon akkér történik, hogy előbb gőzt fejlesztenek és azt felvezetik a színpad azon részébe, ahol a füst működik majd. A gőzt azután alsó világítással megvilágítják, ami szürke füstöt idéz elő. Ha koromsötét füstöt ír elő a szerző, ezt úgy állítják elő, hogy a kész vegyi füstport meggyújtják, ami tökéletes fekete füstnek felel meg. Füstelvezető. A színházaknál azon készülék, amely arra szolgál, hogy a színpadon vagy a színház bármely részében tűzvész esetén keletkezett füstöt a legrövidebb idő alatt eltávolítsa, — ami azt a célt is szolgálja egyúttal, hogy a füsti mentes levegőben a színészek gyorsan menekülhetnek, — a közönség nemkülönben, — de a tűzoltók is könnyebben végezhetik tisztult levegőben munkájukat. Fűtéskedvezmény. Az a kedvezmény, mikor a város a színház fűtését részben vagy egészben magára vállalja, úgy, hogy a fűtés árát részben vagy egészben megtéríti készpénzzel, vagy természetben ad a fűtés céljára fát és szenet. Ez főleg azokra a nagy városokra vonatkozik, melyek saját tulajdonukat képező színházépülettel bírnak és színigazgatójukkal szerződéses viszonyban állnak. Kisebb városokban az ilyen fajta segély igen ritkán fordul elő. Ugyanaz áll a világítási kedvezményre is. (L. o.) Füst Milán, tanár, író, sz. 1888. júl. 17-én, Budapesten. Egyetemi tanulmányai után felső kereskedelmi iskolai tanár lett. Versei a »Nyugat«-ban jelentek meg. Számos kiváló regénye mély benyomást keltett. Színműve: »Boldogtalanok«, dráma 3 felv. Bem. 1923. febr. 18-án, írók Betmutató Színházában és Forgács Rózsi Kamara Színházában is színre került, 1925. jan. 11-én. Füttye a színházban Racine szerint 1680-ban hangzott el először az »Aspar« c. tragédia első előadásán, míg az »Anecdotes dramatiques« c. munka szerint Corneille »Le Baron de Frondières« c. vs. premierjén, 1686-ban. Nálunk Kolozsvárott 1803. máj. elején egy német ballet-társulat idézett elő füttyöt a színházban. Igazgató: Reinwarth volt, aki a színlapon így hirdette a balletjét: »Ein Zigeiner, oder der Teiffel und seine grossmutter, ein ungarisches Charakter-Ballet«. Ugyancsak Ko- 79 Fütty