Schöpflin Aladár (szerk.): Színművészeti Lexikon 2. Favariné - Komjáti Ferenc (Budapest, 1929)
H - Halmai Emma - Halmai Ernő - Halmai Lajos - Halmai Sándor - Halmai Vilmos - Halomay (Vizsai) Imre - Halmay Kázmér - Halmay (Pásztori) Kornélia - Halmay Tibor
Halmai Emma; Halmai Emma, színésznő, sz. 1886. febr. 25-én, Aradon. Színpadra lépett 1904. jún. havában. Halmai Ernő, színészhez, 1899. ápr. 14-én, Újpesten. Színpadra lépett 1924. júl. havában. Halmai Lajos, színész, sz. 1870-ben, Budapesten. Színpadra lépett 1889. okt. 1-én. Halmai Sándor, színész, sz. 1881. nov. 9-én, Budapesten. 1918-ban a Városi Színház tagja. Halmai Vilmos, színész, sz. 1888. júl. 26-án, Budapesten. Színpadra lépett 1925. júl. havában. Halmay (Vizsai) Imre, színigazgató, sz. 1848-ban, Pesten. A színipályát a Nemzeti Színház énekkarában kezdte, 1872. máj. havában. Közben elvégzi a Színészakadémia négy éves tanfolyamát, ezután 1877. január elején vidékre szerződik, még pedig Karácsonyi Ignác miskolci társulatához és ott mint jeles intrikus és drámai színész működik. 1888-ig sorrendben szerződésben volt: Szabadkán, Aradon, Kolozsvárott, Debrecenben, Szegeden. 1888. okt. 1-től 1908. szept. 1-ig — nyugdíjbavonulásáig — tehát 20 évig színtársulatot vezetett és ezen idő alatt a vidék jobbnevű színigazgatói között emlegették. Járt: Sátoraljaújhely, Szatmár, Baja, Zombor, Miskolc (3 év), Kassa (1 év), Szabadka (3 év), Székesfehérvár (2 év), Igló-Lőcse (3 év), Eger, Gyula, Szombathely, Nagykanizsa, Békéscsaba, Szentes s a vidék egyéb jelentősebb városaiban. Főbb szerepei: »Becsület«-ben Trast, »Válás után«-ban Duval, »Nők barátjáéban De Ryon, »Államtitkár úr«-ban De la Mare, »Othello«-ban Jago, »Bánk bán«-ban Biberach, Hamlet címszerepe, stb. Munkája: »Tanulmányok az eredeti és külföldi drámairodalom nehány jelesebb termékéről.« (Hamlet, Bánk bán, Fösvény, Falusiak.) Budapest, 1876. — 30 éves színészi jubileumát 1904. márc. havában ülte meg Lőcsén, a »Szókimondó asszonyság«-ban. Neje: Székely (családi nevén: Rettegi) Emma, énekesnő, sz. 1857-ben, Técsőn (Máramaros m.). 1874-ben mint karénekesnő kezdi a pályát Krecsányi Ignácnál, Szatmárt. Vidéki jelesebb karmestereinktől nyert zenei oktatás mellett hamarosan önálló énekesnő lett s a Fatinitza, Orfeusz, Petaud király és sok más francia operett fő női szerepeiben jelentősebb sikereket ért el. 1877. aug. 21-én házasságra lépett Beregszászon. Az 1880-as években mint a Budai Színkör tagja a fővárosi közönség előtt is sikerrel működött. 1910. jan. 1-én nyugalomba vonult. Halmay Kázmér, zeneszerző, sz. 1863- ban, megh. 1882. márc. 16-án, Jászberényben. Mint másodéves tanárjelölt Vidor Pál »Vörös sapka« c. népszínművéhez kisérő zenét írt. A »Nincs menyország, se’ pokol« s más híressé lett nóták és csárdások korán elköltözött zeneszerzője. Halmay (Pásztori) Kornélia, (Streliczky Józsefné), színésznő, sz. 1851-ben, Tatán. Színipályára lépett 1875-ben. 1878- ban a Népszínház tagja. Ezután Szabó Antalhoz, majd Bogyó Alajoshoz szerződött. 1884-ben Károlyi Lajos, 1886. máj. havától Dancz Lajos, 1891. októbertől pedig Polgár Károly, majd 1894-ig Simándy Zsigmond igazgatóknál volt szerződésben. 1909. ápr. 24-én Győrött jubilált. 1910. jan. 1-én nyugalomba ment. Halmay Tibor, színész, sz. 1894-ben, Nagyszentmiklósott (Torontál vm.). Atyja katonatiszt volt. Nagyváradon hadapródiskolát járt, 1913-ban gyalogos tiszt, egy év múlva huszártiszt volt. A háborút végigküzdötte. A kommunizmus idején lépett a színipályára. Előbb a Fővárosi Operett Színház tagja, majd 1920-ban a Városi Színház, onnan 1922-ben a Király Színház hívta meg táncoskomikusnak. 1926. november havában — rövid időre — kibérelte a Casino Mulatót, azután Bécsbe szerződött. 1928. aug. havában Reinhardt Miksa Berlinbe szerződtette, ahol az »Artisten« c. amerikai színdarabban ért el nagy sikert. Főbb szerepei: Kadét (Búcsúkeringő), Chablis (Apukám), Jefferson (Orlov), Őrmester (A hermelines nő), Tommy (Debrecenbe kéne menni), Aristid gr. (Olivia hercegnő), Laci (Kiss és Kis), Wlodzinska Antal (Chopin), Czibere György (Királynő rózsája), Tóni 185 — Halmay Tibor