Schöpflin Aladár (szerk.): Színművészeti Lexikon 2. Favariné - Komjáti Ferenc (Budapest, 1929)
H - Huszti Rózsi - Huszti színészet - Huzella Irén - Huzni a darabot - Huzópróba - Hülverdi8ng - Hüni Mihacsek Felicia - Hűség próbája - Hűvös Iván - Hűvös Kornél - Hűvös közönség - Hybl Ferenc
Huszti Rózsi nak. Későbbi igazgatói: Halmy Jenő, Csáky Antal, Szabó Ferenc. Mint énekesbonviván sok szerepet játszott sikerrel. Vidéki lapokban több verse jelent meg. Huszti Rózsi, színésznő, sz. 1886. szept. 17-én, Huszton (Máramaros m.). Színpadra lépett 1910. jún. havában. Huszti színészet. Husztra (Máramaros m.) 1871. jan. havában Miklóssy Gyula színtársulatának egy része Máramarosszigetről rövid szezonra átrándult és jól fogadták. 1883. aug. havában Károlyi Lajos társulata járt itt, 1884. ápr. havában Polgár Gyula, 1886-ban Bánfalvi Béla igazgatókat találjuk itt. Huzella Irén, színésznő, 1910—11-ben Debrecenben működött, közben a Vígszínház tagja is volt. 1912. őszén a délvidéki színtársulathoz szerződött. Húzni a darabot. Színházi kifejezés, mely alatt az értendő, hogyha a színen folyó cselekmény alatt bármely közbejött ok miatt késés áll be, a szereplők addig rögtönöznek, azaz nyújtják a szöveget, amíg a késedelmező színész előkerül. Húzni a jelenetet is szokás, különösen vidéken. (Példa erre a »Nebántsvirág« c. operettben a II. felv. 8. jelenetében, ha a címszereplő nem tud idejére átöltözni.) Húzópróba. A nyilvános főpróbán előfordul, hogy valamely darab hosszadalmasnak ígérkezik. Ilyen esetben az előadás napján, vagy másnapján is az észlelt javítandó helyeket a rendező a színészekkel elhagyásra javasolja, amit azután bejegyeznek a szerepekbe és a súgókönyvbe. Az ilyen korrigálást ceruzával kitörlik, kihúzzák a szövegben, ezért hívják húzópróbának. (V. ö. Javítópróba.) Hülverding, német színigazgató. 1780- tól—81-ig egész Magyarországot bejárja színtársulatával. 1780-ban Nagyszebenben és Temesvárott, 1781-ben Kassán volt. Pesten daljátékot is bemutatott. Honi Mihacsek Felicia, magyar származású énekesnő, sz. Pécsett. Győrben nevelkedett, majd Svájcba került, hol férjhez ment. 1918. óta a bécsi opera tagja. Budapesten 1922-ben énekelt először, a »Faust«-ban, újra 1923. október 8-án látogatott el hozzánk. Hűség próbája. Vígjáték 1 felv. Irta Kisfaludy Károly. Első előadása: 1834. jan. 13. Budán. Szereplők: Vidtor: Bartha János; Mátyás király: Tóth József: Endre: Telepy Károly; Márta: Pálfyné: Hűvös Iván (botfai), zeneszerző, sz. 1877-ben, Budapesten. Tanulmányai befejezte után hosszabb időt töltött külföldön, hazatérte után a budapesti Józsefváros társadalmi életében kiváló szerepet vitt. Munkái: »Új földesúr«, operett 3 felv. Szövegét írta Incze Henrik dr. Bem. 1902. márc. 22. Népszínház. »A régi szerető«, ered. népsz. 3 felv. Irta Góczy István. Bem. 1902. máj. 16. U. o. (Zenéjét ő írta.) »Katinka grófnő«, operett 3 felv. Szövegét írta Faragó Jenő. Bem. 1904. jan. 29. Népszínház. »A két Hippolit«, operett 3 felv. Szövegszerző Földes Imre. Bem. 1905. jan. 13. U. o. »Csodaváza«, ballet, Bem. 1908. máj. 9.M. Kir. Operaház, 1913- ban Milanóban a »Scala«-ban »Siama« címmel került színre. »Havasi gyopár«, fantasztikus ballet 2 felv., 3 képben. Irta Guerra Miklós. Bem. 1911. márc. 4. M. Kir. Operaház. Körülbelül 150 dalt szerzett fenti szerzeményein kívül. Hűvös Kornél dr. (botfai), színműíró, sz. 1875-ben, Budapesten, megh. 1905. okt. 22-én, Meránban. Jogi tanulmányai befejezte után az irodalomnak szentelte tehetségét. Színművei: »A gyermek«, életkép 1 felv. Bem. 1905. ápr. 14. Nemzeti Színház. »Ifj. Bartha Tamás«, társadalmi szmű 3 felv. Bem. 1908. máj. 22. U. o. Sok novellát és elbeszélést is írt. Hűvös közönség. Ha a színész kevés sikert ér el, annak oka jórészt az a körülmény, hogy nem tudott kellő hangulatot teremteni, tehát hidegen, hűvösen fogadják. A hűvös közönség ellentéte a nevetős, amely előtt természetesen könnyebb érvényesülni. (V. ö. Nevetős közönség.) Hybl Ferenc, német színész és súgó a budai és pesti színháznál. Itt több szín — 286 — Hybl Ferenc