Schöpflin Aladár (szerk.): Színművészeti Lexikon 2. Favariné - Komjáti Ferenc (Budapest, 1929)
F - Fazekas Géza - Fazekas Imre
Fáy Szeréna árvaságra jutott család felköltözött a fővárosba. Itt kezdte meg iskolai tanulmányait, ahol korán feltűnt szép hangjával és nagyszerű előadásával, úgy, hogy Jókai Mór pártfogásával már 12 éves korában bejutott a Szigligeti Ede igazgatása alatt álló Országos Színészeti Iskolába, az akkori egyetlen színészképző intézetbe. Itt is kitűnt nagy szorgalmával és tehetségével, úgy, hogy a négy évi tanfolyamot három év alatt elvégezte s 1880. évben, mint az intézet végzett növendéke, 15 éves korában már a Nemzeti Színház szerződött tagja volt. Jókai Mór és felesége, Laborfalvi Róza, a nagy tragika, a legéberebb figyelemmel kísérték az ifjú Fáy Szeréna fejlődését és sok szeretettel gyámolították pályája kezdetén. Mint szerződött tag, a nyolcvanas években lépett fel először a Nemzeti Színházban, Hugó Károlynak »Báró és bankár« c. drámájában, de mint növendék már nagy sikerrel játszotta Vörösmarty »Csongor és Tündé«-jében az Éj szerepét, amely mind máig egyik legkedvesebb szerepe maradt. Paulay Ede, a Nemzeti Színház nagy igazgatója, igen nagyrabecsülte Fáy Szeréna művészi képességeit, gyönyörű hangját, drámai erejét és az első felléptét követő nagy siker nyomán az akkor színre került drámák vezető női szerepét bízta rá, így aratta jelentősebb sikereit »A két Rantzau«, »Jóslat«, »Trónkeresők«, »Zalameai bíró«, »A fekete gyémántok«, »Aranyember«, »Lelenc«, »Heró és Leander«, »IV. László« és a többi drámák fő női szerepében, míg az »Ember tragédiájá«nak Éva szerepére került a sor, amelyet 265 estén játszott a Nemzeti Színházban, a közönség tüntető elismerése mellett. Paulay halála után engedett a bécsi Volkstheater igazgatója meghívásának és egy évig, mint ennek a színháznak szerződött tagja, aratta sikereit a legnagyobb tragikai szerepekben, mint »Medeá«-ban, »Stuart Máriá«-ban, »Emilia Galotti«-ban, »Hand und Herz«-ben, »Judin von Toledo«-ban, »Teli Vilmos«-ban, a sajtó és a közönség teljes méltánylásával. De a honvágy mégis haza vonzotta, vissza, a Nemzeti Színházhoz, ahol azóta mint a hagyományos nagy drámai stílus egyik közszeretetben álló képviselője, egyaránt sikerrel játszott klasszikus hősnőket és mo dern genreszerepeket, sőt újabban néhány komikai alakításával is nagy sikert ért el. 1918. márc. 11-én az intézet örökös tagja lett. Jelentősebb szerepei: »Bánk bán«-ban Gertrudis, »Hamlet«-ben a királyné, »Árva László«-ban Szilágyi Erzsébet«, »III. Richard«-ban Margit királyné, »Coriolanus«-ban Volumnia, »Aranyember«-ben Teréz, »Remény«-ben Johanna, »Fekete lovas«-ban Hofferné, »Bundá«-ban Wolfné, »Elnémult harangok«-ban Todorescuné, »Rang és mód«-ben Erzsébet, »A peleskei nótárius«-ban Tóti Dorka, »Hős és katoná«-ban Katalin, stb. A kommunizmus idejében Fáy Szeréna lángoló hazafiságával tűnt ki és a »Szózat« védelmében összeütközésbe került a színészet kommunista vezetőségével. A rend helyreálltakor bátor magatartásáért nemcsak a kormány részéről kapott miniszteri elismerést, hanem Papp-Váry Elemérné, a nemzet imádságnak lánglelkű költőnője, magát a »Hiszekegy« című költeményét egyenesen Fáy Szerénának ajánlotta. Az 1920. évben, színpadi működésének 40 éves jubileuma évfordulóján, úgy a kormányhatóság, mint színészkollegái és a nagyközönség szép és meleg ünneplésben részesítették. Ez alkalommal a közönség köréből több ezer, a társadalom minden osztályából eredő aláírással ellátott emlékalbumot nyújtottak át neki, amelynek legelső aláírói között József főherceg és Auguszta főhercegasszony voltak. Az 1926. évben a vallás- és közoktatásügyi miniszter Fáy Szerénát az Országos M. Kir. Színművészeti Akadémia tanárává kinevezte s így ez idő óta sikeres színpadi működése mellett az új színészgeneráció nevelésében is értékes munkásságot fejt ki. (Dr. Halmos István.) Fazekas Géza, színműíró. Munkája: »Éjjeli ülések«, bok. 3 felv. Bem. 1916. okt. 3. Budai Színkör. »A randevú«, énekes vs. 3 felv., zenéjét Kázmér Géza verseire szerzette: dr. Igyártó Zoltán. Bem. 1920. okt. 19. U. o. Fazekas Imre, író, sz. 1887. jan. 29-én, Budapesten. A református gimnáziumban végezte tanulmányait, majd egyetemi hallgató lett. Először a »Nyugat«-ba írt. Első darabja a »Fritz«, melyet a Vígszínház fogadott el. 1923. okt. 6-án Helsingfors- Fazekas Imre