Schöpflin Aladár (szerk.): Színművészeti Lexikon 2. Favariné - Komjáti Ferenc (Budapest, 1929)

F - Fazekas Géza - Fazekas Imre

Fáy Szeréna árvaságra jutott család felköltözött a fő­városba. Itt kezdte meg iskolai tanulmá­nyait, ahol korán feltűnt szép hangjával és nagyszerű előadásával, úgy, hogy Jókai Mór pártfogásával már 12 éves korában bejutott a Szigligeti Ede igazgatása alatt álló Országos Színészeti Iskolába, az akkori egyetlen színészképző intézetbe. Itt is kitűnt nagy szorgalmával és tehetségé­­­vel, úgy, hogy a négy évi tanfolyamot három év alatt elvégezte s 1880. évben, mint az intézet végzett növendéke, 15 éves korában már a Nemzeti Színház szerző­dött tagja volt. Jókai Mór és felesége, Laborfalvi Róza, a nagy tragika, a leg­­éberebb figyelemmel kísérték az ifjú Fáy Szeréna fejlődését és sok szeretettel gyá­molították pályája kezdetén. Mint szer­ződött tag, a nyolcvanas években lépett fel először a Nemzeti Színházban, Hugó Károlynak »Báró és bankár« c. drámájá­ban, de mint növendék már nagy siker­rel játszotta Vörösmarty »Csongor és Tündé«-jében az Éj szerepét, amely mind máig egyik legkedvesebb szerepe maradt. Paulay Ede, a Nemzeti Színház nagy igazgatója, igen nagyrabecsülte Fáy Sze­réna művészi képességeit, gyönyörű hang­ját, drámai erejét és az első felléptét kö­vető nagy siker nyomán az akkor színre került drámák vezető női szerepét bízta rá, így aratta jelentősebb sikereit »A két Rantzau«, »Jóslat«, »Trónkeresők«, »Zala­­meai bíró«, »A fekete gyémántok«, »Arany­ember«, »Lelenc«, »Heró és Leander«, »IV. László« és a többi drámák fő női szerepében, míg az »Ember tragédiájá«­­nak Éva szerepére került a sor, amelyet 265 estén játszott a Nemzeti Színházban, a közönség tüntető elismerése mellett. Paulay halála után engedett a bécsi Volks­­theater igazgatója meghívásának és egy évig, mint ennek a színháznak szerződött tagja, aratta sikereit a legnagyobb tra­­gikai szerepekben, mint »Medeá«-ban, »Stuart Máriá«-ban, »Emilia Galotti«-ban, »Hand und Herz«-ben, »Judin von To­­ledo«-ban, »Teli Vilmos«-ban, a sajtó és a közönség teljes méltánylásával. De a honvágy mégis haza vonzotta, vissza, a Nemzeti Színházhoz, ahol azóta mint a hagyományos nagy drámai stílus egyik közszeretetben álló képviselője, egyaránt si­kerrel játszott klasszikus hősnőket és mo­­ ­­ dern genreszerepeket, sőt újabban néhány komikai alakításával is nagy sikert ért el. 1918. márc. 11-én az intézet örökös tagja lett. Jelentősebb szerepei: »Bánk bán«-ban Gertrudis, »Hamlet«-ben a királyné, »Árva László«-ban Szilágyi Erzsébet«, »III. Richard«-ban Margit királyné, »Coriola­­nus«-ban Volumnia, »Aranyember«-ben Teréz, »Remény«-ben Johanna, »Fekete lo­­vas«-ban Hofferné, »Bundá«-b­an Wolfné, »Elnémult harangok«-ban Todorescuné, »Rang és mód«-ben Erzsébet, »A­ peleskei nótárius«-ban Tóti Dorka, »Hős és ka­­toná«-ban Katalin, stb. A kommunizmus idejében Fáy Szeréna lángoló hazafiságá­­val tűnt ki és a »Szózat« védelmében összeütközésbe került a színészet kommu­nista vezetőségével. A rend helyreálltakor bátor magatartásáért nemcsak a kormány részéről kapott miniszteri elismerést, ha­nem Papp-Váry Elemérné, a nemzet imádságnak lánglelkű költőnője, magát a »Hiszekegy« című költeményét egyenesen Fáy Szerénának ajánlotta. Az 1920. évben, színpadi működésének 40 éves jubileuma évfordulóján, úgy a kormányhatóság, mint színészkollegái és a nagyközönség szép és meleg ünneplésben részesítették. Ez alka­lommal a közönség köréből több ezer, a társadalom minden osztályából eredő alá­írással ellátott emlékalbumot nyújtottak át neki, amelynek legelső aláírói között Jó­zsef főherceg és Auguszta főhercegasszony voltak. Az 1926. évben a vallás- és köz­oktatásügyi miniszter Fáy Szerénát az Országos M. Kir. Színművészeti Aka­démia tanárává kinevezte s így ez idő óta sikeres színpadi működése mellett az új színészgeneráció nevelésében is értékes munkásságot fejt ki. (Dr. Halmos István.) Fazekas Géza, színműíró. Munkája: »Éjjeli ülések«, bok. 3 felv. Bem. 1916. okt. 3. Budai Színkör. »A randevú«, énekes vs. 3 felv., zenéjét Kázmér Géza verseire szerzette: dr. Igyártó Zoltán. Bem. 1920. okt. 19. U. o. Fazekas Imre, író, sz. 1887. jan. 29-én, Budapesten. A református gimnáziumban végezte tanulmányait, majd egyetemi hall­gató lett. Először a »Nyugat«-ba írt. Első darabja a »Fritz«, melyet a Vígszínház fogadott el. 1923. okt. 6-án Helsingfors- Fazekas Imre

Next