Schöpflin Aladár (szerk.): Színművészeti Lexikon 2. Favariné - Komjáti Ferenc (Budapest, 1929)
K - Karátson Piri - Karaván - Karcagi színészet - Karczag Gyula - Karczag-testvérek - Karczag Vilmos - Kardalnok - Kardalos - Kardos Andor
Karátson Piri Karátson Piri, színésznő, sz. 1905 július 7-én, Temeskenézen. Rózsahegyi Kálmán színiiskoláját végezte. Színpadra lépett 1926-ban. 1927-ben az Új Színház, 1930-ban a Belvárosi Színház tagja. Karaván. Színtársulat neve Budapesten, mely fiatal erők foglalkoztatását tűzte ki céljául. Első bemutatkozásuk 1925 február 8.-án volt a Vidám Színpadon. Rendező: Ujházy György. Tagok: László Miklós, Peti Sándor, Sebestyén Ica, Turay Ida, Iván Liza stb. Karcagi színészet. A legrégibb adatok 1829-re vezetnek vissza. Ekkor járt itt Abday Sándor (L. o.) színigazgató, 1834 márc. havában Tóth János társulata vetődik a városba. Tagjai között volt: Tóthné, Lőrincziné, Ivány, Lőrinczi, Horváth, Czakó és Moldvai. — 1853 júl. havában Lángh Boldizsár társulata kapott játszási engedélyt. Vele működött: Nyíri, Beke, Harmath Ida, Lánghné stb. 1871 május havában Pályiné társulata Gál művezetésével kezdte meg az előadásait. 1884 aug. havában Völgyi György, 1885 júl. havában Pesti Ihász Lajos, 1886 júl. havában Zoltán Gyula itt az igazgató. 1926 óta a színészek a kulturházban játszanak, leginkább a téli és tavaszi időszakban keresik fel a várost és legtöbb esetben kedvezményes feltételekkel bocsátják rendelkezésükre a színtermet, melyben 540 ülőhely van. Az épületet tervezték: Rerrich és Menyhért budapesti építészek, — építette Sántha Lajos és társa cég. Igazgató: Halmi Jenő. A színügyek élén dr. Farkas Sándor közig. tanácsnok áll. Karczag Gyula, színész, sz. 1861-ben, Karcagon. Színpadra lépett 1878-ban, Kőszeghy Endre színigazgatónál. Karczag-testvérek. Pesti kalaposcég, a Nemzeti Színház ruhatára részére 1837-ben 400 frt értékű történeti jellegű kalapot adományozott. Karczag Vilmos, író, színigazgató, sz. 1859 augusztus 15-én, Karcagon, megh. 1923 október 11-én, Bécsben. Atyja — Kramer József — Debrecenben gabonakereskedő volt. 1876-ban a színészakadémiára iratkozik, de abbahagyva tanulmányait, visszakerül Debrenecbe, ahol nagy buzgalommal kezdte meg hírlapírói működését a „Népbarát” című hetilapnál; 1884-ben pedig már a kormánypárti „Debreceni Ellenőr” főmunkatársa volt, Vértessy Arnold szerkesztőségében. Budapestre kerülve, megkezdte drámaírói munkásságát, legnagyobb sikerét Lemondás című drámájával aratta a Nemzeti Színházban. Mikor feleségül vette Kopácsi Juliskát (L. o.), az akkoriban népszerű színésznőt és felesége Bécsbe szerződött, akkor ő is átköltözött oda, ahol 1901 május 9-én tulajdonosa lett a Theater an der Wiennek és 1908 augusztus 1-én a Raimund-Theaternek is, sőt megalapította színházának saját zeneműkiadóvállalatát. 1912 május havában kinevezték a francia becsületrend tisztjévé. Színházaiban a zeneszerzők, írók és színészek egész gárdáját fedezte fel és Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Strauss Oszkár, Fali Leó számos operettje indult el Karczag Vilmos színházából a világsiker útjára. Leányát, Karczag Lilit, az ismert bécsi színész, Hubert Marischka vette feleségül, aki vezetője is volt Karczag vállalatainak, míg fia hősi halált halt a világháborúban. Színművei: Szent a béke, vj. 1 felv. (Debrecen, 1877.) Útközben, vj. 1878. A leányapa, operett 3 felv. Zenéjét szerzette Dreysach Izidor. 1881. A színműírók, vj. 3 felv. Társszerző: Szabolcsi Lajos. 1881 április 22. Népszínház. Egy kis éjjeli kaland, vj. 1 felv. 1882. Gazda uram felesége, népsz. 1884 szeptember 10. Vadházasság, népsz. A kismama, vj. 1 felv. 1887 február 25. Nemzeti Színház. A hitves, színmű 4 felv. 1888 február 3. (U. o.) A kárhozat útján, dr. 3 felv. 1889 július. Városligeti Színkör. Lemondás, színmű 5 felv. 1893 március 24. Nemzeti Színház. Az ideál, vj. 1 felv. 1894 január 6. A férj, dr. A galambdúc, vj. A kivándorlók, népsz. 3 felv. (Szabolcsi Lajossal.) Az utolsó felvonás, vj. stb. Kardalnok, vagy karénekes. 1833-ban úgy mondták: chorista. (L. o.) 1884-ben Czakó Zsigmond a „Nemzeti Színház egyik kardalnokának” nevezi magát. (V. ö. Kardalos és énekes.) Kardalos, vagy kardalnok. A karénekes más neve. Kardalosnő, kardalnoknő a karénekesnő más neve. Kardos Andor, színész, sz. 1875 május 1-én, Nagyváradon. Színipályára lépett 241 — 371 — KardosAndor