Schöpflin Aladár (szerk.): Színművészeti Lexikon 2. Favariné - Komjáti Ferenc (Budapest, 1929)
F - Féder Julia - Fedora
Fedák Sári kerrel. Ezután ismét külföldre megy és a berlini Deutsches Theaterben, majd a prágai Deutsches Landes-Theaterben vendégszerepel; később Amerikába hajózik, majd Budapestre visszatér, ahol a »Pompadour«-ban hihetetlen sikerek között játszik a Fővárosi Operett Színház színpadán. 1924. április havában Lengyel Menyhért »Antóniá«-ját játssza el nagy sikerrel, azután külföldre megy az »Antóniá«-val, majd Amerikába hajózik, ahol »Tóni néni« figurájában megríkatja az amerikai magyarságot. Ismét hazajön Pestre. Hol ebben, hol abban a színházban lép fel. Átkerül Budára és a »Boresa Amerikában« című operettet diadalra viszi. Közben külföldről egyre-másra kapja az ajánlatokat, el is fogadja őket, de mindig visszatér Pestre, amelynek közönsége lángoló szeretettel fogadja minden alkalommal. 1929. jan. havában a Király Színházban lépett fel Bus Fekete László »Pista néni« című daljátékában, amelyet magával vitt a bécsiRenaissance Színházba. (1929. ápr. 26.) Fedák Sári egész különleges egyéniség, akit erős akarat és rendkívül fegyelmezett gondolkodásmód jellemez legjobban. Az élet harcaiban férfiú bátorsággal, nagy megfontoltsággal és valósággal bölcs előrelátással küzd és minden lépését előre kiszámított tervek szerint teszi meg. A »Neue Freie Presse« legutóbb azt írta róla: »Fedák Sáriról más jót nem írhatunk, csak annyit, hogy ő Fedák Sári.« Ez az asszony szép, legalább a szó igazi értelmében vett szép, soha nem volt. Alakja gyönyörű, homloka nagy értelemre valló, kezei finoman metszettek, mintha szobrász faragta volna azokat és e nagy harmóniában az arca is szépnek, gyönyörűnek látszik. Hangja nincs, mégis legjobban énekel. Sír és zokog, nevet és kacag, szívét-lelkét adja oda a színpadnak, amellyel — amint ő maga szokta mondani — örök életre elvárhatatlanul eljegyezte magát. A nézőtér felett korlátlanul uralkodik. Ha akarja, könnyeket parancsol a szemekbe, ha akarja, kacagást varázsol a nézők arcába. Tud csendet teremteni, végnélküli figyelmet. Egyetlen intése a nézőtér ezer emberét tudja rendre inteni. Erre azonban nincs soha szükség, mert amikor Fedák Sári a színpadon megjelenik, vigyázzban áll a figyelem. A hiúságnak még csak a szele sem érintette őt meg. A »Mágnás Miska« szurtos kis parasztlányától kezdve az »Antónia« gyönyörű delnőjéig, vagy a fenséges Pompadour aszszonyig tud adni minden színpadi figurát és formát, tekintet nélkül arra, hogy királyné vagy a maszatos kis cselédleány kosztümjébe kell belebújnia. A színész legfőbb kellékével rendelkezik: el tudja hitetni a közönséggel azt is, hogy szurte a kis cselédleány, azt is, hogy világok sorsa felett ítélkező fejedelemasszony. Mindenben nagyszerű, mindenben kiváló és minden alakításában feledhetetlen. A szerepekben nem válogat. Azt mondja: rossz szerep nincs, csak rossz színész és rossz színésznő van. Egyforma odaadással játszik a táblás nézőtérnek, vagy akár a délutáni közönségnek. »Nem a nézőtérnek játszom«, — szokta mondani — »hanem magamnak.« Lelkes és lelkiismeretes. Hévvel és szeretettel teli a színpad és a közönség iránt. A próbán ő az első, aki megjelenik és ő az utolsó, aki arról elmegy. Ő maga — Fedák. (Kardos István.) Fédor Júlia. A párizsi nagy Opera táncosnője, mint a Nemzeti Színház szerződtetett tagja, 1865. ápr. 7-én lépett föl a »Gizella« c. ballet címszerepében. Fedora. Dráma 3 felv. Irta Victorien Sardou, ford.: Paulay Ede. Bemutatták 1883. ápr. 6., Nemzeti Színház. Szereposztása: Ipanoff Lorisz: Nagy Imre; De Siriex: Bercsényi Béla; Grets: Egressy Ákos; Rouvel: Mihályfi Károly; Tsiles: Szigeti Imre; dr. Lőrék: Gyenes László; dr. Müller: Molnár Antal; Boroff: Kőrösmezey Gusztáv; Komaroff Fedora: Helvey Laura; Szekares Olga: Lendvayné. A Magyar Színház felelevenítette 1920. okt. 13-án. (Első előadása a párizsi Vaudeville-ben volt, 1882. dec. 11-én. A címszerepet Sarah Bernhardt játszotta.) Operánkban 1902. máj. 27-én volt a premierje. Szövegét írta: Arturo Colautti, zenéjét szerzette: Umberto Giordano. A címszerepet Krammer Teréz kreálta, Spanoff Lorisz Burián Károly volt, aki magyarul énekelte szerepét. Szekares gró nő szerepében Szoyer Ilona lépett fel, De Simex Beck Vilmos volt, Rouvel szerepét pedig Mihályi Ferenc énekelte. Desire komornyik z Fedora