Schöpflin Aladár (szerk.): Színművészeti Lexikon 2. Favariné - Komjáti Ferenc (Budapest, 1929)
F - Führerné Lujza - Fülbemászó zene - Fülei-Szántó Endre - Fülöp Árpád - Fülöp Árpád - Fülöp Bernát Károly - Fülöp Eta - Fülöp Ilona - Fülöp János
Führerné Lujza Ezt a függönyt 1871. augusztus havában — miután előzőleg már 1855-ben gr. Ráday kijavíttatta — újjal cserélték ki. Felirata ez volt: »Megfogyva bár, de törve nem, 'Él nemzet e hazán!« Az összecsapódó függönyt bayreuthi (Wagner) függönynek nevezik. Megkülönböztetünk még előfüggönyt, reklám-, fátyol-, háttéri- (levegő, város, erdő stb. festménnyel), kör- és vasfüggönyt. A F.-re újabban hirdetéseket szoktak alkalmazni. Berlinben 1884. máj. havában mint újítást ezt a Kroll-színházban vezették be, ahol azonban kifütyülték és pisszegéssel fogadták.) (V. ö. Előfüggöny. Fátyolfüggöny. Háttérifüggöny. Kárpit. Kortina. Körfüggöny. Vasfüggöny.) Függöny-szót számnévvel kapcsolatban is használják a színészek annak az eseménynek a megjelölésére, hogy a közönség tapsaira hányszor nyílt szét a függöny, amit röviden úgy fejeznek ki, hogy ennyi meg ennyi függönyöm volt. Vagyis a függgöny előtti sűrű megjelenés a siker megnyilatkozása. (V. ö. »Lámpák elé hívni«.) Führerné Lujza, karénekesnő, 1879. febr. 1-től a M. Kir. Operaház tagja. Nyugalomba vonult 1912. máj. havában. Fülbemászó zene. A kritikusok kifejezése az oly zenére, amely népszerűségre számíthat. Fülei-Szántó Endre dr., miniszteri titkár, sz. 1890-ben, Budapesten. Atyja Fülei-Szántó Lajos, író és hírlapíró volt. A gimnáziumi érettségi bizonyítvány megszerzése után a budapesti kir. magyar Pázmány Péter tudományegyetem jogi fakultását végezte el, ahol jog- és államtudományi oklevelet szerzett. A világháborúban az orosz hadszíntéren harcolt s a háború befejezése után mint tartalékos főhadnagy szerelt le. Apponyi Albert gróf 1918. májusában a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztériumba segédfogalmazóvá nevezte ki, ahol ezidőszerint miniszteri titkár és 1922. óta a színművészeti ügyek előadója. E minőségében tevékeny részt vett 1925-ben a M. Kir. Operaház újjászervezési munkálataiban. Ugyanez évben nagyobb németországi, majd franciaországi tanulmányutat tett, melynek eredményeit a Budapesti Szemlében megjelent értekezésében: »Az osztrák és német színházi viszonyokról«, 1927. tárta fel. A Nemzeti Színház fennállásának 90 éves fordulója alkalmából a színművészeti ügyek előadói minőségében kifejtett eredményes tevékenységéért legmagasabb kormányzói elismerésben részesült. A Magy. Orsz. Képzőművészeti Tanács előadója. Mint okleveles ügyvéd jogi oktatással 63 irodalommal is foglalkozik. A Kir. József Műegyetem közgazdasági szakosztályán meghívott előadó és megbízott helyettes tanár. E lexikon munkatársa. Fülöp Árpád, szlovenszkói magyar író, sz. 1863-ban. Drámai művei: »A Megváltó«, dr. költemény. Ungvár, 1897. »Csíksomlyói Nagypénteki Misztériumok«, Budapest, 1898. »Hit, Remény és Szeretet«, dr. kép. Ungvár, 1911 »Az ember«, dr. költ. Monor, 1924. »Kapisztrán«, színj., Monor, 1925. Fülöp Árpád, színész, sz. 1899. nov. 7-én, Nagyszebenben. Színpadra lépett 1922. dec. havában. Fülöp Bernát Károly, színész, sz. 1865-ben, Aradon. Színpadra lépett 1882. okt. 1-én, Hegyi Gyulánál. Fülöp Eta, színésznő, sz. 1904. máj. 4-én, Hódmezővásárhelyen. Színpadra lépett 1924. júl. havában. Fülöp Ilona, színésznő, sz. 1905-ben, Újpesten. Színésznő lett 1927-ben. Fülöp János, úttörő színész és színigazgató, megh. 1854-ben, Pesten. 1820— 21-ben Győrött színészkedik. 1822-ben Kilényivel működött, Pesten, nejével együtt. Játszani nem igen tudott, rekedtes volt a hangja és így inkább csak jelentéktelen szolgaszerepeket játszattak vele. Azonban volt más hivatala is. Ő volt ugyanis a »szálláscsináló«, lámpagyujtogató, kosztadó, ő verbuválta a színészeket, volt pár száz forintja és azt kölcsönkép odaadta színésztársainak. Játszott Nyitrán, Érsekújvárt, Esztergomban, Komáromban, stb. 1829-ben a Dunántúli Színjátszó Társulatnál működött, Győrött. 1833-ban ismét Komáromban találjuk. Öreg korában a Fülöp János