Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 3. Komló-kert - Püspöki Imre (Budapest, 1930)
L - Lenkei Nándor - Lenkei Sándor - Lenkei Zoltán - Lenkey Gyula - Lenkey (Faragó) Gyula - Lenkey Hedvig - Lenkey Józsa - Lenkey Márton - »Lenni vagy nem lenni« - Lenormand Henry René - Lent van - Lenz Ferenc
Lenkei Nándor Lenz Ferenc zsonyban, azután Budapesten tanít. 1891- benmegalapította az Élet c. modern írók közlönyét. Színművei: »Yvonne és Loii«, opera-szöveg. Zen. szerz. Hegyi Béla. Bem. Tata, gr. Eszterházy-várszínház, 1893. márc. 27. »Csetepaté«, vj. 1 felv. Bem. Nemzeti Színház, 1904. jún. 1. »Májusi fagy«, színmű. Társszerző Szilágyi Géza. U. o. 1911. márc. 24. »Leáldozás«, szomorújáték, 1911-ben Telekidíjat nyert. »Kató bosszúja«, uj. 1918. márc. 18-án a Magyar Tudom. Akadémia ülésén a Teleki-pályázat 100 arany jutalmát nyerte el. Lenkei Nándor, színész, sz. 1899. okt. 21-én, Pécsett. Színész lett 1923-ban. Lenkei Sándor, dr., ügyvéd, színműíró. Munkája: »Pipacs«, vidéki történet 3 felv. Bem. 1922. febr. 12. Irodalmi Színház. »Áprilisi komédia«, vj. 3 felv. Bem. 1926. jún. 13. Belvárosi Színház. Lenkei Zoltán, volt színigazgató, sz. 1875. okt. 22-én, Tiszanánán. Színipályára lépett 1893. ápr. 28-án, ifj. Polgár Károlynál. Három évig volt Makó Lajos titkára, innen Krecsányi Ignác szerződteti, akinél 17 esztendőt töltött. 1904.okt. 15-én a Vígszínház titkára lesz. 1914. okt. 1-től 1916-ig Debrecenben működik. 1916-ban a világháború alatt felmentést kap és az aradi színházhoz szerződik, hol 1917. májusáig működik. 1917. júniusától a Faludi Gábor igazgatósága alatti Városi Színház szerződteti. (1921-ben a Városi Színházat az állam veszi bérbe, ekkor őt nevezik ki igazgatónak, honnan 1924. dec. havában megvált. 1925. jan. 1-én nyugalomba vonult,majd ez év szept. havában a Magyar Színház főpénztárosának szerződtette. 1929. szept. havában a Belvárosi Színház Szerződtette gazdasági főnöknek. Lenkey Gyula, színész, sz. 1846-ban, Pesten. Színpadra lépett 1866. dec. havában, Gerőffy Andor színigazgatónál. — Neje: Bagyola Emma, színésznő. (L. o.) Lenkey (Faragó) Gyula, (szentkatolnai), színész, sz. 1904. jan. 16-án, Budapesten. (Atyja id. L. Gyula, nyug. szfv. tanár, anyja Domonyi Julianna.) Rákosi Szidi színésziskoláját látogatta. Első igazgatója Deák Lőrinc, akinél mint drámai színész számottevő sikerre tett szert. Lenkey Hedvig, színésznő, sz. 1878. augusztus 4-én, Petrescén (Szlavónia). Színiakadémiát végzett, onnan 1896-ban a Vígszínházhoz szerződött. Kozma Andor prológusában (a megnyitáskor) az övé volt az első szó. 1903. június 1-én a Nemzeti Színház tagja lett. Brieux: »Patyolat kisasszony« című darabjában a címszerepben jelentékeny sikere volt. Ez volt ott első fellépte. Szép sikerei voltak mint drámai hősnőnek és mint modern társalgási színésznőnek is. Legtöbbet játszott szerepe »Cyrano« Roxane-ja volt. Hedda Gabiért és a »Kis Egolf« Ajtaját magyar nyelven ő játszotta először. Férjhez ment először felsőpataki Bosnyák Zoltán belügyminiszteri államtitkárhoz és íróhoz, akinek darabjaiban a főnői szerepeket szintén ő játszotta, majd László Ferenc nagyvállalkozó neje lett. 1914-ben nyugalomba vonult. Lenkey Józsa, színésznő, sz. 1900- ban, Budapesten. Színpadra lépett 1922. szept. 1-én. (Rózsahegyi-iskolát végezte.) Lenkey Márton, karénekes, sz. 1900- ban, Budapesten. Színpadba lépett 1925- ben. »Lenni vagy nem lenni, — ez a kérdés«. Shakespeare »Hamlet«-jéből származó szállóige. (III. felv. 1. fel.) Arany János fordításában így hangzik: »A lét s nemlét örök kérdése ez.« Lenormand (lenorman) Henry René, francia színműíró, sz. 1882-ben. Nálunk is színre került színművei: »Névtelenek«, dr. Ford. Somlay Artur. Bem. 1923. jún. 9. Belvárosi Színház. »Számom«, szmű 13 képben. Ford. Hont Ferenc. Bem. 1928. márc. 30. Uj Színház. »Don Juan estéje«, dr. 15 képben. Ford. Odry Árpád. Bem. 1930. máj. 2. Nemzeti Színház. Lent van,— mondják arra a színészre, aki szereplése közben az együttestől eltérő hangnemben beszél. Lenz Ferenc, karmester, sz. 1887- ben, Budapesten. Színpadra lépett 1921- ben. I — 119 —