Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 3. Komló-kert - Püspöki Imre (Budapest, 1930)
M - Manheit Jakab - Mannheimer Gyula - Mannstädt Vilmos - Manon Lescaut - Mannsberger Jakab - Manowarda József - Mantzfeld Gáspár - Mányai Aranka - Mányai (Mandl) Zsigmond - Mányik Ernesztina
Balatonfüreden előadták. »A széltolók«, vj. 1 felv. »A hűség próbája«, vj. 2 felv. Előadták Balatonfüreden és Budapesten. »Falu szája«, népsz. Zenéje Zöld Marcitól. »A boszorkány«, verses dalműszöveg. Irt még több monológot is. Mánkért Jakab, operaénekes. Színészakadémiai tanulmányai után Németországban Neumann Angelo társulatánál működött az 1880-as években. 1882. aug. 31-én mutatkozott be nálunk az »Afrikai nő« c. opera Nelusco szerepében. 1889. szept. 15-től 1895. máj. 15-ig a M. Kir. Operaház tagja volt, ahol a legnépszerűbb művészek között tisztelték. Mikor visszavonult a színpadtól, énekmester lett és nagyszámú tanítvánnyal dicsekedhetett. 1907. szept. havától az Orsz. Színészegyesület színésziskolájában tanár volt. Megh. 1918. dec. 17-én, Budapesten. — Neje: Schwüller Lujza, volt operaénekesnő. — Leánya: Andor Mária, drámai színésznő. (L. o.) — Fia: Ernő, énektanár. Mannheimer Gyula, zeneszerző, sz. 1866. okt. 27-én, Pesten. Az Orsz. Zeneakadémián Nikolits és Ábrányi Kornél vezetése alatt végezte tanulmányait. Munkája: »Donna Diana«, víg opera. »Marijana«, opera 4 felv. Bem. Prága, 1892. jan. 25. 1892. őszén a prágai német színház rendezője. 1893-ban a boroszlói operánál működött. Utóbb Berlinben a Bote és Bock előkelő kiadó-cég lektora volt. Mannstädt Vilmos, német bohózatíró, sz. 1837. máj. 20-án, Bielefeldben, megh. 1904. szept. 13-án, Steglitzben. Egy időben színész, majd színházi karmester és dramaturg is volt. Nálunk bemutatásra került munkája: »A keringőkirály«, énekes boh. 4 felv. Társsz. Brandl János és Costa Károly. Ford. Komor Gyula. Bem. 1900. szept. 15. Városi Színkör. Manon Lescaut (leszkó) opera 4 felv. Zenéjét szerz. Giacomo Puccini. Bem. 1894. márc. 17. M. Kir. Operaház. Főszereplők: Manon Lescaut: Ábrányiné, Lescaut, bátyja: Beck Vilmos; René de Grieux: Perotti Gyula; Geronte de Ravoir: Odry Lehel; Edmund: Kiss Béla; Korcsmáros: Hegedűs Ferenc. Dirigálta Nikisch Artúr, operaigazgató. Felújítása 1897. ápr. 10.; 1907. jan. 19.; 1925. márc. 8.; 1928. ápr. 17. Mannsberger Jakab, színigazgató. (Lásd: Mosonyi Károly.) Manowarda József, a bécsi állami operaház basszusénekese, első ízben 1922. máj. 31-én, azután többször vendégszerepelt nálunk. 1927. okt. 21-én újra fellépett a M. Kir. Operaházban »A bolygó hollandi« Daland, utóbb »Az istenek alkonya« Hagen szerepében. Mantzfeld Gáspár, 1884. ápr. 1. óta 1913. jún. 1-éig (29 évig), színpadi őrmestere volt a M. Kir. Operaháznak. Mányai Aranka, színésznő, sz. 1879. júl. 9-én, Budapesten. Odry Lehelnél tanult énekelni. 1896. okt. 1-én lépett a színipályára, Szálkai Lajosnál, Kassán, majd Győr, Székesfehérvár, Arad színpadjain aratott dicsőséget gyönyörű hangjával. 1907.júl. havában férjhez ment Adorján László íróhoz és búcsút vett a színpadtól. Mányai (Mandl) Zsigmond, énekesszínész, sz. 1877-ben, Budapesten, megh. 1922. jan. 30-án, u. o. A magyar énekművészetnek egyik kitűnő képviselője volt. Huszonkét éves korában a kolozsvári Nemzeti Színházban tűnt fel, ahonnét Máder mint ösztöndíjas növendéket az Operaházhoz hozta. Az Operából Bécsbe vitte útja (1902. október), ahol különösen »A lengyel zsidó« c. operában zajos sikert aratott. Édesatyja elhúnytával búcsút mondott a színpadnak , üzletember lett, de a háború utolsó esztendejében ismét csak visszatért régi szerelméhez — a színpadhoz. A Városi Színházban lépett fel és Lothario, Escamillo és más bariton szerepekben aratta újabb sikereit. Mányik Ernesztina, operaénekesnő, sz. 1846-ban, Vámosmikolán, Heves m., megh. 1867. jún. 7-én, Pesten. Atyja M. János dr. hontmegyei főorvos volt. Mivel már gyermekkorában feltűnt kellemes hangja és kiváló zenei érzéke, atyja Pestre küldte, ahol az első zenei oktatást Langer János tanártól nyerte s gondos oktatás mellett nagy haladást ért el. Reményi Ede biztatására Párizsba ment, ahol Rossini oktatta, azután Milanóban folytatta tanulmányait, 196