Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 3. Komló-kert - Püspöki Imre (Budapest, 1930)
N - Ney Dávid - Ney Etelka - Ney Ferenc
Ney Dávid dol Veszprémbe, hadd tanuljon szabóságot. Egy Ranschburg nevű zsidó kántor fedezte fel. A fiú öblös, zengő hangját kihallotta a gyülekezetből, mívelni kezdte s amikor Dávid húsz esztendős lett, kóristaként alkalmazta őt a veszprémi zsidótemplomban. 1863-ban katona lett. Ferenc József király 8-ik tüzérezredében szolgált hat kemény esztendőt s felvitte a lovaglómesteri rangig. Végigharcolta 1866- ban a porosz hadjáratot és Lombardiában is volt garnizonban, ahol esténként az olasz opera előadásaira vezényelték ki a hallgatónak. Amit tanult, ott tanulta, az olaszoktól tanulta. Hat esztendei katonáskodás után Tapolcára került s a tapolcai kántor mellett folytatta tanulmányait. De szíve vágya elvitte a Dunántúlról. Színpadra, Bécsben próbálta meg a színpadi szerencsét. Suppé Ferenc, a híres komponista volt a protektora, aki — 20 forint havi fizetéssel — a Carl-Theater kardalosának tette meg. Suppé nemcsak protegálta, hanem tanította is; zenei míveltségének alapját ő vetette meg. Magánénekesként a »Varázsfuvolá«-ban debütált. Sarastrot énekelte. (1877. febr. 18-án.) És amikor megszólalt erős, érces, zengő, meleg és megindító hangja, nyert ügye volt. Bécsből Bokody Antal győri színigazgató szerződtette s a győri társulatnál Wotan Sarastro magyar népszínművekben lépett fel, magyar nótákat dalolt. Óriási sikerrel. A Nemzeti Színházhoz 1874. okt. hó 1-én került, Richter János meghívására, 600 forint évi fizetéssel s először a »Hugenottákéban lépett fel Nevers szerepében. A közönséget s a sajtót azonban itt is mint Sarastro hódította meg, 1877. febr. 18-án. 1884-ben a M. Kir. Operaház tagja lett. Mindent énekelt. Félelmetes és megdöbbentő volt a kombhár szerepében s nem volt Don Juan, aki el ne törpült volna mellette. Igazi királyként tündökölt Salamon palástjában. Földije, Goldmark, ilyennek álmodta hangokban a zsidók királyát, amilyen ő volt. Wotan búcsúját megrázóbb erővel senki nála megszólaltatni nem tudta. Neki elhittük, hogy félisten, akinek a lándzsája lángot fakaszt a sziklából. De a kacagás percekre elnyomta 369 a zenekar hangjait, ha Sir Johnként megjelent a windsori menyecskék randevúján. Komor és Jordon Petur volt és tragikus Brognn, de az arany kedély, a felsőséges jóság, a derűs bölcseség sugárzott minden mozdulatából, áradt minden hangjából, ha abban a szerepben lépett eléd, amely élete végén a legjobban illet hozzá s amelyet betöltött egészen: a Hans Sachs szerepében. Honnan tudta? Kitől tanulta? Ő, az intellectuel, agyonképzett, virtusos technikájú, analizáló színészmesteremberekkel szemben, az ösztönös művészt képviselte. Többször vendégszerepelt külföldön is, csodás siker mellett. Főbb szerepei: Petur (Bánk bán), Gara (Hunyadi László), Főpap (Alár), Főpap (Tamara), Kormányzó (Don Juan), Leporello (Don Juan), Figaro (Figaro házassága), Sarastro (Varázsfuvola), Király (Sába királynője), Gáspár (Bűvös vadász), Daland (Bolygó házasság), Őrgróf (Tannhäuser), Király (Lohengrin), Wotan (Nibelung gyűrűje), Hans Sachs (Mesterdalnokok), Cár (Észak csillaga), Marcell (Hugenották), Brogni bibornok (Zsidó nő), Főpap (Aida), Leoclesol (Roland mester). Temetésén búcsúbeszédet mondott: Máder Raoul, Pásztor Árpád, Beregi Oszkár és Várady Sándor. 1910. okt. 24-én volt a síremlék leleplezése. Az emlékkövet Lechner és Füredi szobrászok mintázták. A nagy művész emlékét törzsasztala felett, az Opera-kávéházban, plakettel örökítették meg tisztelői. Ney Dávid, tenorénekes, sz. 1905-ben, Budapesten. Színpadra lépett 1926-ban. A Zeneművészeti Főiskola operai tanfolyamát végezte, itt a nyilvános vizsgán feltűnt a »Walkür« Siegmund szerepében, mire Radnay Miklós igazgató 1929-ben a M. Kir. Operaházhoz szerződtette. Ney Etelka, karénekesnő, 1905. okt. 15-től a M. Kir. Operaház tagja. Ney Ferenc, (pilisi), főreáliskolai igazgató, szépirodalmi író, sz. 1814. május 26-án, Pesten, megh. 1889. szept. 11-én, u. o. Tanult Szombathelyen, Pesten és Bécsben, azután a tanári pályára lépett. Színművei: »Silvio«, dr. 5 felv. 1843. júl. 15. Nemzeti Színház, »Kalandor« népsz. 3 felv. 1844. febr. 24. (50 arany pálya 24 Ney Ferenc