Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 3. Komló-kert - Püspöki Imre (Budapest, 1930)

N - Ney Dávid - Ney Etelka - Ney Ferenc

Ney Dávid dol Veszprémbe, hadd tanuljon szabóságot. Egy Ranschburg nevű zsidó kántor fe­dezte fel. A fiú öblös, zengő hangját ki­hallotta a gyülekezetből, mívelni kezdte s amikor Dávid húsz esztendős lett, kó­ristaként alkalmazta őt a veszprémi zsidó­templomban. 1863-ban katona lett. Fe­renc József király 8-ik tüzérezredében szol­gált hat kemény esztendőt s felvitte a lovaglómesteri rangig. Végigharcolta 1866- ban a porosz hadjáratot és Lombardiá­ban is volt garnizonban, ahol esténként az olasz opera előadásaira vezényelték ki a hallgatónak. Amit tanult, ott tanulta, az olaszoktól tanulta. Hat esztendei katonás­kodás után Tapolcára került s a tapolcai kántor mellett folytatta tanulmányait. De szíve vágya elvitte a Dunántúlról. Színpadra, Bécsben próbálta meg a színpadi sze­rencsét. Suppé Ferenc, a híres kompo­nista volt a protektora, aki — 20 forint havi fizetéssel — a Carl-Theater kardalo­sának tette meg. Suppé nemcsak protegálta, hanem ta­nította is; zenei míveltségének alapját ő vetette meg. Magánénekesként a »Varázs­­fuvolá«-ban debütált. Sarastrot énekelte. (1877. febr. 18-án.) És amikor megszó­lalt erős, érces, zengő, meleg és megindító hangja, nyert ügye volt. Bécsből Bokody Antal győri színigaz­gató szerződtette s a győri társulatnál Wotan­ Sarastro magyar népszínművekben lépett fel, magyar nótákat dalolt. Óriási sikerrel. A Nemzeti Színházhoz 1874. okt. hó 1-én került, Richter János meghívására, 600 forint évi fizetéssel s először a »Hu­genottákéban lépett fel Nevers szerepében. A közönséget s a sajtót azonban itt is mint Sarastro hódította meg, 1877. febr. 18-án. 1884-ben a M. Kir. Operaház tagja lett. Mindent énekelt. Félelmetes és meg­döbbentő volt a kombhár szerepében s nem volt Don Juan, aki el ne törpült volna mellette. Igazi királyként tündökölt Sa­lamon palástjában. Földije, Goldmark, ilyennek álmodta hangokban a zsidók ki­rályát, amilyen ő volt. Wotan búcsúját megrázóbb erővel senki nála megszólaltatni nem tudta. Neki elhittük, hogy félisten, akinek a lándzsája lángot fakaszt a szik­lából. De a kacagás percekre elnyomta 369 a zenekar hangjait, ha Sir Johnként meg­jelent a windsori menyecskék randevú­ján. Komor és Jordon Petur volt és tra­gikus Brognn, de az arany kedély, a felsőséges jóság, a derűs bölcseség sugár­zott minden mozdulatából, áradt minden hangjából, ha abban a szerepben lépett eléd, amely élete végén a legjobban illet hozzá s amelyet betöltött egészen: a Hans Sachs szerepében. Honnan tudta? Kitől tanulta? Ő, az intellectuel, agyonképzett, virtusos technikájú, analizáló színészmes­teremberekkel szemben, az ösztönös művészt képviselte. Többször vendégszerepelt kül­földön is, csodás siker mellett. Főbb sze­repei: Petur (Bánk bán), Gara (Hunyadi László), Főpap (Alár), Főpap (Tamara), Kormányzó (Don Juan), Leporello (Don Juan), Figaro (Figaro házassága), Sa­rastro (Varázsfuvola), Király (Sába ki­rálynője), Gáspár (Bűvös vadász), Daland (Bolygó házasság), Őrgróf (Tannhäuser), Király (Lohengrin), Wotan (Nibelung gyűrűje), Hans Sachs (Mesterdalnokok), Cár (Észak csillaga), Marcell (Hugenot­ták), Brogni bibornok (Zsidó nő), Főpap (Aida), Leoclesol (Roland mester). Te­metésén búcsúbeszédet mondott: Máder Raoul, Pásztor Árpád, Beregi Oszkár és Várady Sándor. 1910. okt. 24-én volt a síremlék leleplezése. Az emlékkövet Lech­­ner és Füredi szobrászok mintázták. A nagy művész emlékét törzsasztala felett, az Opera-kávéházban, plakettel örökítették meg tisztelői. Ney Dávid, tenorénekes, sz. 1905-ben, Budapesten. Színpadra lépett 1926-ban. A Zeneművészeti Főiskola operai tanfolyamát végezte, itt a nyilvános vizsgán feltűnt a »Walkür« Siegmund szerepében, mire Rad­nay Miklós igazgató 1929-ben a M. Ki­r. Operaházhoz szerződtette. Ney Etelka, karénekesnő, 1905. okt. 15-től a M. Kir. Operaház tagja. Ney Ferenc, (pilisi), főreáliskolai igaz­gató, szépirodalmi író, sz. 1814. május 26-án, Pesten, megh. 1889. szept. 11-én, u. o. Tanult Szombathelyen, Pesten és Bécsben, azután a tanári pályára lépett. Színművei: »Silvio«, dr. 5 felv. 1843. júl. 15. Nemzeti Színház, »Kalandor« népsz­. 3 felv. 1844. febr. 24. (50 arany pálya­ 24 Ney Ferenc

Next