Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 3. Komló-kert - Püspöki Imre (Budapest, 1930)

K - Kulinyi Ferenc - Kulinyi Karola - Kulinyi Márton - Kulissza - Kulissza-titok - Kulisszeky Károly - Kultsár István

Kulinyi Ferenc Kultsár István naissance Színház. „Detektívkisasszony”, operett 3 felv. Szövegét Miss Nobody írta, zen. szerz.: Jessel. Bem. 1922 szeptember 15. Fővárosi Nyári Színház. „A bajadér”, ope­rett 3 felv. Írták: Brammer Gyula és Grün­­wald Alfréd. Zen. szerz.: Kálmán Imre. Bem. 1922 november 10. Király Színház. Századik előadása: 1923 február 17-én. „A sárga kabát”, operett 3 felvonásban. Irta: Leon Viktor. Zenéjét szerzetté: Lehár Ferenc. Bemutatták 1923 má­jus 25. Király Színház. 50-edszer: 1923 június 25-én adták. „Tangókirálynő”, operett 3 felv. Irta: Brammer Julius és Grünwald Alfréd. Zen. szerz.: Lehár Fe­renc. Bem. 1923 július 28. Budai Színkör. „A balga szűz”, operett 3 felv. Szövegét írta: N. Florido. Zen. szerz.: Strauss Osz­kár. Bem. 1924 január 12. Blaha Lujza Színház. „Egy éj Velencében”, operett 3 felv. írta: Zell F. és Genée R. Zen. szerz.: Strauss János, áthangszerelte Erich Korn­­gold. Bem. 1924 november 15. Városi Szín­ház. „Krizantém”, operett 3 felv. írta: Kottow János és Beer Gusztáv. Zen. szerz.: Nádor Mihály. Bem. 1924 december 19. U. o. „A nagy nő” (Die Geliebte Sr. Hoheit), operett 3 felv. írták: Bernauer Rudolf és Oesterreicher Rudolf. Zen. szerz.: Jean Gilbert. Bern. 1925 október 10. Városi Szín­ház. „Paganini”, operett 3 felv. írta: Knep­­ler Pál és Jenbach Béla. Zen. szerz.: Lehár Ferenc. Bem. 1926 május 7. U. o. „A cir­kuszhercegnő”, operett 3 felv. írta: Julius Brammer és Alfred Grünwald. Fordította Liptai Imrével. Zen. szerz.: Kálmán Imre. Bem. 1926 szeptember 24. Király Színház. „A bíborruhás asszony”, operett 3 felv. írta: Jacobson Lipót és 0e3terreicher Ru­dolf. Zen. szerz.: Jean Gilbert. Bem. 1927 márc. 3. Városi Színház. „A cárevics”, nagy operett 3 felv. Zapolska—Scharlitt hasonló c. darabjának felhasználásával írta: Jenbach Béla és Reichert Henrik. Zen. szerz.: Lehár Ferenc. Bem. 1928 május 25. U. o. Kulinyi Ferenc, színész és titkár, sz. 1883-ban, Nagyszebenben. Színpadra lépett 1903-ban. Hosszabb ideig színigazgató volt a vidéken. Kulinyi Karola, színésznő, sz. 1884 dec. 3-án, Mindszenten, megh. 1928 febr. 5-én, Tapolcán. Színpadra lépett 1902-ben. Mű­ködött Erdélyben, Kassán, Szatmárott stb. Kulinyi Márton, színész, sz. 1859 de­cember 23-án, Szegeden, megh. 1888 május 20-án, Aradon. 1877 május 1-én felcsapott színésznek, Jakabffy Gábor társulatánál, Tótkomlóson. 1880-ban Sztupa Andor, az­után Szabó Antal és ismét Sztupa az igaz­gatója, 1886-ban Csóka Sándor, 1887-ben Krecsányi Ignác lesznek a direktorai. Rö­vid ideig Kolozsvárott is működött. A vi­déki színészek mint tehetséges művészről tesznek róla említést. Neje: Biró Anna, később Nyárai Antal felesége. (L. o.) Fia: K. Ferenc, színész. (L. o.) Kulissza. A színfal franciás elnevezése. A régi magyar színészek úgy mondták: álfal. (L. o.) Helyes elnevezése: díszlet. (L. o.) (V. ö.: Színfal. Tolófal.) Kulissza-titok az, ami a kulisszák mö­gött történik, amit csak a benfentesek tud­nak. (V. ö.: Benfentes.) Kulisszeky Károly (dellő—apáti), hír­lapíró, sz. 1849-ben, megh. 1874 okt. 22-én, Budapesten. Színműford.: „Rabszolgáink”, vj. 5 felv. Sacher—Masoch után. „Mária Terézia”, vj. 5 felv. Sacher után. „Illat”, Müller után. Kultsár István, író, a magyar színészet egyik előharcosa, sz. 1760 szept. 16-án, Ko­máromban, megh. 1828 márc. 30-án, Pesten. Régi nemesi családból származott. Előbb ben­césrendi pap volt, majd tanárkodott és neve­­lősködött főúri házaknál. 1806-ban Pestre jött és megindította a „Hazai és külföldi Tudósítások” c. nagybblélekzetű lapot. Min­dig rajongott a magyar színészetért és ha­bár a kezdet nehézségeit leküzdeni nem tudó színészetünk már-már hanyatlásnak indult: 1813 szept. havában elvállalta a pesti színésztársaság igazgatását és a társaságot tetemes áldozattal 1815 júliusáig fenntar­totta. Saját pénzéből rendbeszedte a könyv­tárt, a ruhatárt felfrissítette és új díszle­tekről gondoskodott; sokat fáradozott, hogy a honi művészet hazánkban is virágozzék. 1814 október 25-én az állandó színpad meg­építése érdekében egy röpiratot adott ki: „Hazafiui javallás magyar nemzeti theat­­rum építéséről” és „Buzdítás a nemzeti

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék