Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 3. Komló-kert - Püspöki Imre (Budapest, 1930)

P - Pethes Sándor (kechkeméti) - Pethő Ádám - Peti Sándor - Pető Endre - Petőfi Sándor színészélete

Petites Sándor Utolsó szereplése 1924. okt. 19-én a »Süt a nap« délutáni előadásán történt­. Ki gondolta volna akkor, hogy a fiatalos külsővel bíró művészt örökre elveszíti a Nemzeti Színház?! Temetése nov. 16-án délelőtt a Nemzeti Színház előcsarnokából nagy pompával ment végbe. Hamvai a Kerepesi-temető­­ben nyugszanak. Emlékoszlopát Jászárok­­szálláson 1926. október 17-én leplezték le. Később Jászberény szoborban örökítette meg emlékét. Síremlékét Csorba Géza ké­szítette. Leleplezték: 1930. okt. 31-én. (Pataki József) Petti­es Sándor (kecskeméti), színész, P. Imre fia, sz. 1899. máj. 28-án, Kas­sán. Eredetileg orvosnak készült. Színpadra lépett 1920. október havában, miután si­kerrel fejezte be tanulmányait a színész­­akadémián. Előbb az Apolló-kabaréban volt szerződésben, onnan az Újpesti Szín­ház szerződtette tagjai sorába, majd 1922 óta a Nemzeti Színház elismert tagja,­ 1924-ben elnyerte a Rákosi Jenő-díjat. Neje: Bondy Lili, kivel 1927. okt. 29-én volt a házassága. —­ P. Sándor főbb sze­repei ezek: Füstös (Bakony), Nestor (Blanco Posnet), Blades (Vén leányok), Havranek (A híd), Bartoló (János vitéz), Báró Házy (Elzevir), Kontra (Vén gaz­ember), Sárfőy (Falusi verebek), Forgal­mista (Süt a nap), Keszeg Andor (Víz­­kereszt), Moulinot (Szépasszony feleség), Tauer (Rang és mód), Márki (Tücsök), Biondello (Makrancos hölgyek), Marquis (Don Cézár de Bazan), Kosnitzky (Há­rom testőr), Bunkós (Sok hűhó semmiért), Bora Jani (Nyúl a bokorban), Sanyi báró (Vége a szép nyárnak), Pap (Bun­­bury), Lubin (Dandin), Hort László (Bál­ványok), Masham (Egy pohár víz), Lajos (A szökött katona), Clitander (A milan­­trop), Garanbonciás diák (Rákóczi), Alexos (Antonius és Cleopatra), Diafo­rus Tamás (Képzelt beteg), Rank (Nóra) stb. Pethő Ádám, úttörő színész, működött Budán, 1791—92-ben, Kelemen­ László első magyar színigazgató társulatánál. (Ezután megvált a színészettől). Peti Sándor, színész, szt. 1898. nov. 6-án, Kiskunhalason. Gimnáziumba járt, de mert megbukott, inasnak adták. Ezután polgárit végzett, majd érettségit tett. Ró­zsahegyi Kálmánnál tanult ezután és 1921- ben lett színésszé. Előbb az Apolló Kabaré tagja volt, onnan meghívták az Andrássy­­úti Színházhoz, majd az Unió tagja lett. Berlinben filmszínész volt. 1928-ban a Magyar Színház szerződtette. 1929 óta a Vígszínház tagja. 1929 júl. havában el­nyerte a főváros 1000 pengős színész-juta­­lomdíját. Pető Endre, színész, sz. 1905. febr. 14-én. Színészakadémiai tanulmányai után 1926-ban lépett a színipályára. Előbb Alapi Nándor Országos Kamara Színhá­zánál kapott szerződést, majd két év múlva Pozsonyba kapott meghívást. 1930. szept. havában a Belvárosi Színházhoz szerződ­tették. Petőfi Sándor színészélete. Mi vezé­relte őt a színészethez? A lelkesedés. Sze­rette a szabadságot, a függetlenséget, von­zotta a dicsőség varázsa: színésszé lett. 15 éves diák volt és már akkor lángra gyűlt a szíve: szerelmes volt a forró deszkákba. Ez időben járt Aszódon Balogh István és Gál Mihály egyesített színtársulata, akiknek előadásait sűrűn látogatta az ifjú Petőfi és ezenközben — amint már diá­koknál szokás — ő is szerelmes lett, még­pedig egy Borcsa nevű színésznőbe. Az ábrándos ifjú hamarosan elhatározza ekkor, hogy színész lesz. Célja világos: »Közéjük állni és elmenni vélek, El, habár apámnak átka, Anyámnak könnyűi lesznek útitársam, Csakhogy szabad, csakhogy független­­legyek!« Szándékát elő is adta az igazgatónak, aki azonban ürügyül iskolai bizonyítványt kért. Az ifjú költő erre beállított Koren nevű tanárához és megkérte, hogy adjon neki bizonyítványt, mert színész szeretne lenni. A tanár azonban sietett a diák apját felvilágosítani, aki persze csakha­mar eltiltotta a fiát a színháztól. Erről 1845-ben így ír az Úti jegyzetek­ben: »Professzorom (Isten áldja meg őt!), jó­nak látta, tettbe menendő tervemet egy oly férfinak megírni, kinek eléggé nem dicsérhető tulajdonsága volt: a színésze- 473 Petőfi Sándor színészélete

Next