Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 4. Rabatinszky Mária - Zwischenakt (Budapest, 1931)
S - Szabados Piroska - Szabados Sándor - Szabad-vidék - Szabó Antal - Szabó Aurél dr. - Szabó Bandi - Szabó Domokos
Szabados Piroska városi szinház négyéves multjából- Kecskemét, 1900. — Társszerző: Somfár Zsiga. — Neje: Végh Gizella, színésznő, sz. 1882 december 19-én, Budapesten. Szinipályára lépett 1901 ápr. havában Férje társulatával járta a vidéket és mint kiváló operett-szubrett aratta sikereit. 1923-ban visszavonult. Szabados Piroska, színésznő, sz. 1893 dec. 9-én, Bonyhádon. Színészakadémiát végzett, majd 1917. augusztus havában Kolozsvárott kezdte a pályát. 1918-ban férjhez ment Nagy Adorján (L. o.) színészhez. 1920 december havában az Andrássy úti színházhoz szerződött. 1921 június 4-én „A nagy komédiásnő” c. egyfelvonásosban nagy sikere volt a Belvárosi Színházban. (Lakatos László darabja.) Ugyanitt több Strindberg- szerepet is játszott. 1923 január 1- én újra Kolozsvárra hívták. 1924 okt. 11- én bemutatkozott a Kamara Színházban, „Solness építőmester” Wangel Hilda szerepében. Azóta az Új Színházban is játszott. Különösen a modern drámák komplikált lelki életű női szerepeiben vált ki. Főbb szerepei: Julia, Tanítónő címszerepe, Elisa. Rachel (A nagy komédiásnő, Jeanne (Mámor), A leánytestvér (Gyermektragédia), stb. Szabados Sándor, színész, sz. 1904. jan. 18-án. (Szabados László fia). Tanárnak készült, majd színésznek ment. Radó Béla, Miklóssy Gábor, Marossy Géza voltak az igazgatói, azután a Jókai Színkörnél működött. Legnagyobb sikerét a „Vén gazember” Boczkó kántorjában aratta. Szabad vidék. A színpadi bediszitésnek az a fajtája, amidőn a színpad pusztaságot, azaz szabad területet ábrázol. Szabó Antal, színész sz. 1845-ben, Szatmárt, — megh. 1913. szept. 6.-án, Budapesten. 16 éves korában volt először színpadon, mint a szatmári ref. kollégium növendéke, 1861 jan. 12.-én, midőn előadták, „Aranykirály, madarász és uszkályíró” c. darabot, melyben a madarász (apa) szerepét játszotta. A szerepre Abday Sándor színigazgató oktatta. A debű sikerült és Vajai Károly orsz. képviselő pártfogása mellett a szinipályára lépett, 1861 tavaszán, Molnár Györgynél, Budán. Alig pár évre rá legismertebb szerelmes színészeink közé tartozott. A 70-es években 10 éven át szintársulatot igazgatott, melynek ő és neje, Molnár Zsuzsánna, a kitűnő naiva, voltak erői. 1877-ben fellépett a Nemzeti Színházban, a „Fény árnyai”-ban. 1883-ban tag volt Szilágyi Bélánál, tőle elszerződött Jakab Lajoshoz (1886) és ugyanezen évben Makó Lajos tagja, majd 1887-ben Krecsányi Ignác szerződtette, de már egy év múlva (1888 szept.) a Népszínház kötelékébe lépett. (Ezt megelőzőleg — 1887 jan. 12-én — Szegeden megülte 25 éves jubileumát, a „Zalameai bíró”ban mint Pedro Crespo. Ekkor Aradi Gerő tagja volt.) Koporsójánál Géczy István mondott búcsúbeszédet. Szabó Aurél dr., ügyvéd, sz. 1851-ben, Máramarosszigeten, megh. 1910. szept. 9-én, u. o. Nagy pártolója volt a művészetnek és Prielle Kornélia szülőházának helyén épült palotájában Prielle emlékét márványtáblán megörökítette és lakásában emléktárgyaiból Prielle-szobát rendezett be. Szabó Bandi, színész, (cs. n. Ruttkai Antal), sz. 1849-ben, Szegeden, — megh. 1887 ápr. 22.-én, Budapesten. Atyja Sz. Mózsi, úttörő színész, nővére a híres Sz. Jozefa, (Pepi) színésznő. — Papi pályára készült, azután 1864-ben Follinusz Jánosnál színész lett, Aradon; ez évben Győrött is működött. Mint jeles népszinműénekes 1875 nyarán Nagyváradon tűnt fel a „Falu rosszáéban, Göndör Sándor szerepében, amely után sűrűn kezdték emlegetni nevét. 1876 telére Debrecenbe kapott szerződést, onnan a Népszínház meghívását fogadta el (1877 febr. 15.). 1888-ban a Nemzeti Színház tagja lett, ahol segédszerepeket bíztak rá. Haláláig itt működött. Szabó Domokos, karénekes, sz. 1846- ban, Marosvásárhelyen. 1866 október 1-től Fehérvári Antal igazgatónál, a kolozsvári színpadon egyfolytában 40 évig 156 Szabó Domokos