Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 4. Rabatinszky Mária - Zwischenakt (Budapest, 1931)

U - Ujvári Béla - Ujvárossy Albert - Ujváry Ferenc - Ujváry Károly - Ujváry Károly

Újvári Béla Forgács Rózsi, Gellért Lajos, Bodonyi Béla, Antalffy Sándor. Újvári Béla, kir. tanácsos, reálisk. igazgató, sz. 1852 ápr. 16-án, Érsekujvá­­rott. Gimnáziumi tanulmányait szülővá­rosában, Pozsonyban és Budapesten vé­gezte. 1867-ben élénk tevékenységet fej­tett ki a soproni magyar szinpártoló egylet megalakítása körül. Színműve: „Farkasok közt”, szmű 5 felv. Bem. Sopronban, 1881 ápr. 30-án. 1872-ben Erődi Bélával szerkesztette a „Szinpad”­­ot, Budapesten. Színművei: „Két apa”, vj. 1881. Teleki-díjjal jutalmazva. „Oh, Oszkár!” operett 3 felv. Zenéje: Barna Izsótól, Sopron, 1886 nov. „A gyermek”, vj. 1 felv. 1888 aug. 22. adták, Budán. „Gárdisták”, tört. vj. 4 felv. 1897 jan. 16-án, Nemzeti Színház. „Midász király”, operett 3 felv. Zenéje Barna Izsótól, Népszínház, 1899 jan. 20. „Vass főhad­nagy”, színmű 3 felv. (Megh. 1926.) Ujvárossy Albert, színész, sz. 1845 febr. 9-én, Bihardiószegen. Pályáját 1866-ban Fáy János színigazgatónál kezdte, egy év múlva már elsőrendű társalgási és jellemkomikus szerepkört töltött be. Tősgyökeres, magyar lélekből fakadó humorával az akkori időknek patriarká­lis és a színészvilággal melegen együtt­érző, magyar úri közönségnek dédelge­tett kedvence lett. 37 éves színészi pá­lyája alatt, kisebb-nagyobb színtársula­tokkal bejárta csaknem az egész orszá­got. A nagyobb városok, amelyek színé­szi pályája nevezetes sikereinek színhe­lyei voltak: 1870-ben Nagyvárad, 1875- ben Kolozsvár, 1880-ban Kassa, 1886-ban Újpest, ahol baráti unszolásra szinigaz­­gatóságot is vállalt, majd 1899-ben Sop­ron, 1901-ben Szatmár, 1903-ban Eper­jes voltak állomásai, míg végül mind­két szemevilágát elveszítette és 1903-ban nyugalomba vonulni kényszerült. Ki­váló alakításai voltak a népies és magyar lelkületéhez különösen rokon népszínmű­vek alakjai, nevezetesen a „Sárga csikó” pusztabírója, a „Vereshajú” öreg Ke­­szegje, a „Falu rosszá”-ban Gonosz Pis­ta, a „Cigányában Zsiga cigány, a „Rokkant huszár” tábornokja stb. De a társadalmi színművekben is jó alakítá­sokat produkált: a „Proletárok” Mosoly­gójában, vagy a „Miniszter előszo­bájáénak Knabe Farkas Jeremiásában elragadta a közönséget, míg a „Szabin­­nők elrablásáénak Rettegi Fridolinjá­­val utolérhetetlen bohózati és artisztikus érzékről tett tanúságot. Meghalt 1916 október 19-én, első nagy sikereinek szín­helyén, Nagyváradon. Neje: Szasz­­kiewicz Melanie, sz. 1852 január 12-én, Budán, megh. 1924 febr. 17-én, u. o. Ujváry Ferenc, színész, sz. 1890 okt. 19-én, Budapesten. Színész lett: 1917 okt. havában. Ujváry Károly, színész, sz. 1856-ban, Pesten, megh. 1918 júl. 13-án, u. o. Ere­detileg családi neve: Dibisevszky. 16 éves korában már a színpadon látjuk, az István-téri „Miklóssy Gyula-színház”­­ban, a színház bukása után vidékre szer­ződik és megfordul Győr, Sopron, Po­zsony, Komárom, Eger, Pápa és Székes­­fehérvár színpadjain. 1876-ban Pécsre hívják meg, 3 év múlva Rákosi Jenő a Népszínházhoz szerződteti. 1904-ben ülte meg 25 éves népszínházi tagsága ju­bileumát. A „Koldusdiák” börtönőr sze­repében frenetikus hatást ért el. A fel­ügyelő a szerepkönyv szerint azt kérdez­te tőle, hogy: „mióta van itt?” — „Instá­­lom, épen ma 25 éve” — felelte általános derültség mellett Ujváry. Kedveltebb szerepei ezek voltak: Veréb Jankó (Ve­­reshajú), Brbolya (Tót leány), Istók (Felhő Klári), Durst Zcig (Zsidó hon­véd), Magloire (ördög pilulái), Frosch (Beregé­), Styx Jankó (Orfeusz), Sanya­­ró Vendel (Egy görbe nap), Táncmes­ter (Bob herceg) stb. Ujváry Károly, színész, sz. 1877 júl. 28-án, Budapesten. Színésszé lett 1897 virágvasárnapján, Bokody Antalnál. 1907-ben Krecsányi Ignác komikusa volt. Ez év nyarán megnyitotta Temes­várt a Délvidéki Modern Színházat, szín­házi és varieté-műsorral, azután Bécsbe szerződött, ahol feltűnő sikerrel műkö­dött. Később a varietére tért át. 1927 jan. hóban megülte 30 éves jubileumát. Több műdalt komponált:­­„Honvágy”, „Hervadó piros virágok”, „Velencei és­ 390 Ujváry Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék