Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)
G - Gerick József - Gerl Károly - Gerlóczy Gedeon - Germain, neves keramikus-család - Germain, francia ötvöscsalád - Germány Elemér - Géróme, Jean Leon
Gerick 376 Gérôme munkával alkotja meg remekét, A Medúza tutaját (1818, Louvre). Egy akkoriban közismert hajókatasztrófa inspirálta. Ritmikus egységbe font, megrázó michelangelói alakjaival a halál, apátia, állati gyötrődés, hit, fellihegő reménység addig sose látott skáláját, magát az emberi szenvedést tárta fel a maga könyörtelen csupaszságában. Újabb balsiker. Áthajózik Angliába, ahol a Medúza londoni kiállítása óriási sikerrel jár. A két és félévi angliai tartózkodás döntő fordulópont nemcsak az ő életében, hanem a modern festészet történetében is. Ekkori képei: Az epsomi derby (1821), öt ló az istállóban. Futtatás (mind a Louvre-ban), tisztán festői meglátásuk, anyagkezelésük, a már bontott színekben hullámzó, felszabadult kolorit, rézkarcai pedig (Lovat marcangoló oroszlán, A tüzérség gyakorlatai) végsőkig sűrített, drámai mozgalmasságuk révén a romanticizmus igazi csirái, eredői, egy úttörő zseni adta fényjelek. És mégis, G. diszharmonikus élete inkább tragikus torzó, mint élet, hiszen alig 33 éves, mikor — ismét Párizsban — egy sétalovaglás áldozata lesz: lezuhan és hosszas kínlódás után meghal. Álmai, sejtései korlátlan megvalósítását szerencsésebb bajtársának, Delacroixnak kellett átengednie. — Irodalom: Ch. Clément kimerítő, katalógusos monográfiája (Párizs, 1879). Rosenthal (u. o., é. n.), Régamey (u. o., 1916). Gál. GERICK József, ötvös, 1782. lépett a pozsonyi ötvöscéhbe, melynek 1809— 29. főcéhmestere volt. Egy szép szentségtartója 1816-ból a pétervásári (Heves vill.) templom tulajdona. GERL Károly, éremművész, 1858. Körmöcbánya 1907 nov. 8. Bécsben tanult s 1879-től éremvéső volt a körmöcbányai pénzverőben. Emellett emlékérmeket is nagy számban készített (Jókai, Munkácsy, Sarah Bernhardt, Lotz), amelyeket 1882-től fogva állított ki a Műcsarnokban. GERLÓCZY Gedeon, alsóviszokai, építész, * Bpest 1895 jún. 8. A József-műegyetemet s a müncheni Polytechnikumot végezte. Budapesten működik, ahol tervei szerint épült a Rádióstúdió, a Magy. Távirati Iroda székháza s a Magy. Filmiroda műteremházának átépítése hangosfilmfelvételekre, a Fehérvári úti rendőrtelep javillonjai és rádióállomása, számos bérház és villa. Vidéki alkotásai közül nevezetesebbek: Gyulán a polgári leányiskola, kultúrház és városi múzeum, u. o. a megyeháza átépítése, áll. ép. hivatali és rendőrségi székház, ág. ev. templom, a temető rendezése s új halottasház építése; Békéscsabán a városi kórház átépítése, Sopronban az ág. ev. teológusok otthona, Salgótarjánban a rendőrség, Debrecenben a csendőrkerületi parancsnokság székháza, továbbá a gombai és hatvanpusztai templomok. Számos pályázaton nyert díjat. GERMAIN (ejtsd: zsermen), neves keramikus-család Holicson. G. J. Miklós Lotaringiából jött hazánkba. Szakolcán 1787 ápr. 4. 1745. lépett a holicsi faience-gyárba, hol eleinte mint festő, majd égető s végül első gyári mester tevékenykedett. A holicsi gyár az ő vezetése alatt érte el virágzása tetőpontját. — Fia, G. Gáspár, atyjától tanult Holicson, azután a Kunyféle budai majolikagyárban festősegéd. 1790-től önálló kőedénygyára volt Budán. — Ugyancsak G. 1. Miklós fia: G. 2. Miklós (f 1791), aki 1767-től volt festősegéd a holicsi gyár keménycserép osztályában, 1775-től pedig finomfestő. 1788. megvált a gyártól. — Ennek fiai: G. József és G. Miklós a holicsi gyárban tanultak. Az előbbi 1795. szabadult fel s 1799-ig ugyanott mint festősegéd dolgozott. Ekkor Csehországba vándorolt, s a fraini gyárban 1832. újfajta mázalatti festésével aratott nagy sikert. — G. 3. Miklós mint festősegéd 1803-ig működött Holicson L. még Holicsi faience és keménycserép alatt. GERMAIN, híres francia ötvöscsalád a XVII. és XVIII. században. A XVII. sz.-ban dolgoztak François és fia, Pierre, XIV. Lajosnak voltak ötvösei. Thomas, 1647—84-ig rézmetsző és ötvös volt. Fiatalságát Olaszországban töltötte s midőn hazajött, Franciaország legkeresettebb ötvöse lett. Munkái barokk ízlésben készültek, a díszítmények nagyvonalúak és ízlésesek, az alakok olasz hatást mutatnak. Fia, François Thomas (1726—91) szintén neves ötvös, Pierre (1716—84) számos ötvöstervet adott ki. Ezek rokokó ízlésben készültek, igen gyakori bennük a kagyló, mint díszítő elem, ennek dacára nyugodt és szolid formákat mutatnak. GERMANY Elemér, festő és grafikus, * Budapest 1890 dec. 31. hősi halált halt 1916 jún. 4. A bpesti képzőm. főiskolán és Szolnokon Fényes Adolfnál tanult. A Műcsarnokban 1912-től leginkább arcképeket állított ki. GÉRÔME (ejtsd: zséróm), Jean Leon, francia festő, * Vesoul 1824, + Párizs 1904. Első jelentkezése: Kakasviadal, élete egyik legkomolyabb művészi eredménye volt. Mint a neo-görög stílus egyik új erősségét ünnepelték. Ámbár sokat utazott, új és friss impressziókat keresve, későbbi művei, egy-kettő kivételével, így Pierrot párbaja (Chantilly), Théba (Nantes) egyre erősebb hanyatlást mutatnak. (Augus