Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)
M - Meinig Artúr - Meisseni porcellán - Meissl Ágost - Meissonier, Ernest
Meinig 103 Meissonier 1761-ben fajanszgyárat alapít, készítményeinek igen finom festése virág- és madármintát mutat. Némely darabot a tulajdonosnő maga festett, ezeknek jegye A. R. A gyár később más kezekbe ment át s úgy látszik a század végén megszűnik. MEINIG Artúr, építész (1853—1904), a múlt századvégi Budapest egyik legfinomabb ízlésű tervezője. Szászországi születésű volt s Fellner és Helmer műterméből került fővárosunkba, ahol az előkelő architektúrájú neobarokk épületek egész sorát építette. Budapest palotái közül a Wenckheim-, Emmer-, Hunyadi- és Gerliczy-paloták, egyéb fővárosi művei közül a Park-klub, a Magy. Ált. Takarékpénztár, az Adria és a Rimamurányi székházai és több bérpalota válnak ki, köztük a Dungyerszky-féle a Szabadság-téren; vidéken számos főúri kastélyt épített s ő tervezte a milleniumi kiállítás királysátrát. MEISSENI PORCELLÁN. A porcelán előállítására már a XVI. sz.-ban történtek Európában a legkorábbi kísérletek, de csaknem kétszáz esztendőnek kellett eltelnie ennek a célnak eléréséig. A porcellán feltalálója Johann Friedrich Böttger (1. ott), aki Drezdában 1709-ben készítette az első porcellánokat. Ennek a nagyjelentőségű felfedezésnek értékesítésére Erős Ágost szász választófejedelem és lengyel király 1710-ben Drezdában porcellángyárat alapított, melyet a porcellánkészítés titkának jobb megőrzése végett még ugyanabban az esztendőben Meissenbe áttelepített. Az újonnan alapított vállalatot 1710— 1719-ig maga Böttger vezette. Ebben a korszakában a gyár még jó ideig a Böttger által már korábban feltalált vörös kőcserép gyártásával foglalkozott. A porcellánkészítés körül egyelőre tovább folyt a kísérletezés, de 1715-től kezdve Böttger már egészen használható és jó minőségű parcellánt tudott készíteni. Ezek a korai M.-ok, a kínai mintára készült másolatok kivételével, a késő barokkízlés formáit és díszítő elemeit tüntetik fel s az ötvösművészet hasonló tárgyainak erős befolyásáról tanúskodnak. 1720. Johann Gregor Herold, a Bécsből elszerződtetett porcellánfestő vette át a meisseni gyár vezetését. Herold a porcellánok festett díszítésére helyezte a fősúlyt s ehhez a sima kínai edényformák voltak a legalkalmasabbak. Eleinte a japáni mustrákat másolta Meissen meglepő hűséggel, 1725 óta pedig különösen olyan edények készültek, melyek színes alapból kihagyott, virágokkal vagy jelenetekkel díszített mezőket tüntetnek fel. Ugyanakkor nagy tetszésnek örvendtek a Herold és munkatársai kezétől eredő, színesen vagy tisztán arannyal festett kínai jelenetek (chinoiserie). 1730 és 1740 közt a művészi fejlettség legmagasabb fokára emelkedik a Herold irányítása alatt álló M.-festés. Ennek legszebb emlékei a miniatűrszervien festett, alakokkal élénkített kikötőjelenetek, kerti és folyamparti tájképek, valamint csatajelenetek. Jellegzetesek még az arannyal vagy vörös színnel festett, barokk ízlésű, igen finom csipkemustrás szegélyek. Ugyanakkor a gyár plasztikai produkciója Johann Joachim Kaendler (1731—1775) személyében kitűnő szobrász vezetésére talált. Kaendler művészete jelentékeny befolyással volt a meisseni gyár további fejlődésére. Eleinte az edények plasztikus díszeinek művészi kiképzésével foglalkozott, de csakhamar áttért az önálló szobrocskák és szoborcsoportok mintázására, melyek a XVIII. sz.-i kisplasztika legszebb emlékei közé sorolandók. Legkorábbi munkái még a barokk művészet szellemétől vannak áthatva, 1740 táján azonban már a rokokó ízléshez csatlakozik, melynek fesztelensége, a szimmetriát kerülő iránya rendkívül kedvezett a porcellánplasztika technikájának. A rokokóstílus 1770 tájáig uralkodik Meissenben, azután a gyár Marcolini gróf vezetése alatt (1774—1814) a klaszszicisztikus irányhoz csatlakozott. A régi művészek helyét is időközben új emberek foglalták el: Wilhelm Ernst Dietrich festőművész és Michel Victor Acer, a francia származású szobrász látták el a gyár művészi irányítását. Működésüket a sévresi porcellánok és Wedgwood munkáinak erős befolyása jellemzi. Marcolini gróf vezetése alatt a gyár művészi színvonala erős hanyatlásnak indult s a vezetőszerepet akkor a bécsi gyár ragadta magához. — Irodalom: Karl Berling, Das Meissner Porzellan und seine Geschichte. Willy Doenges, Meissner Porzellan. Seine Geschichte und künstlerische Entwicklung. Ernst Zimmermann, Die Erfindung und Frühzeit des Meissner Porzellans. Ein Beitrag zur Geschichte der deutschen Keramik. Karl Schnorr v. Carolsfeld, Porzellan, Layer. MEISSL Ágost, festő, * Bazin 1867. Budapesten s Münchenben tanult s nálunk 1893-ban állított ki először. Főkép naturalista szemléletű katona- és állatképekkel szerepelt, külföldi kiállításokon is. Tinók c. képe a Szépművészeti Múzeumban. MEISSONIER (ejtsd: mészonyé), Ernest, francia festő, * Lyon 1815, Párizs 1891. Valaha a legünnepeltebb