Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)

M - Meinig Artúr - Meisseni porcellán - Meissl Ágost - Meissonier, Ernest

Meinig 103 Meissonier 1761-ben fajanszgyárat alapít, készít­ményeinek igen finom festése virág- és madármintát mutat. Némely dara­bot a tulajdonosnő maga festett, ezeknek jegye A. R. A gyár később más kezekbe ment át s úgy látszik a század végén megszűnik. MEINIG Artúr, építész (1853—1904), a múlt századvégi Budapest egyik legfinomabb ízlésű tervezője. Szász­­országi születésű volt s Fellner és Helmer műterméből került főváro­sunkba, ahol az előkelő architektú­rájú neobarokk épületek egész sorát építette. Budapest palotái közül a Wenckheim-, Emmer-, Hunyadi- és Gerliczy-paloták, egyéb fővárosi mű­vei közül a Park-klub, a Magy. Ált. Takarékpénztár, az Adria és a Rima­murányi székházai és több bérpalota válnak ki, köztük a Dungyerszky-féle a Szabadság-téren; vidéken számos főúri kastélyt épített s ő tervezte a milleniumi kiállítás királysátrát. MEISSENI PORCELLÁN. A porcel­­án előállítására már a XVI. sz.-ban történtek Európában a legkorábbi kí­sérletek, de csaknem kétszáz eszten­dőnek kellett eltelnie ennek a célnak eléréséig. A porcellán feltalálója Jo­hann Friedrich Böttger (1. ott), aki Drezdában 1709-ben készítette az első porcellánokat. Ennek a nagyjelentő­ségű felfedezésnek értékesítésére Erős Ágost szász választófejedelem és len­gyel király 1710-ben Drezdában por­­cellángyárat alapított, melyet a por­­cellánkészítés titkának jobb megőr­zése végett még ugyanabban az esz­tendőben Meissenbe áttelepített. Az újonnan alapított vállalatot 1710— 1719-ig maga Böttger vezette. Ebben a korszakában a gyár még jó ideig a Böttger által már korábban felta­lált vörös kőcserép gyártásával fog­lalkozott. A porcellánkészítés körül egyelőre tovább folyt a kísérletezés, de 1715-től kezdve Böttger már egé­szen használható és jó minőségű par­­cellánt tudott készíteni. Ezek a korai M.-ok, a kínai mintára készült má­solatok kivételével, a késő barokk­ízlés formáit és díszítő elemeit tün­tetik fel s az ötvösművészet hasonló tárgyainak erős befolyásáról tanús­kodnak. 1720. Johann Gregor Herold, a Bécs­­ből elszerződtetett porcellánfestő vette át a meisseni gyár vezetését. Herold a porcellánok festett díszítésére he­lyezte a fősúlyt s ehhez a sima kínai edényformák voltak a legalkalmasab­bak. Eleinte a japáni mustrákat má­solta Meissen meglepő hűséggel, 1725 óta pedig különösen olyan edények készültek, melyek színes alapból ki­hagyott, virágokkal vagy jelenetekkel díszített mezőket tüntetnek fel. Ugyan­akkor nagy tetszésnek örvendtek a Herold és munkatársai kezétől eredő, színesen vagy tisztán arannyal festett kínai jelenetek (chinoiserie). 1730 és 1740 közt a művészi fejlettség legma­gasabb fokára emelkedik a Herold irányítása alatt álló M.-festés. Ennek legszebb emlékei a miniatűrszervien festett, alakokkal élénkített kikötő­jelenetek, kerti és folyamparti táj­képek, valamint csatajelenetek. Jelleg­zetesek még az arannyal vagy vörös színnel festett, barokk ízlésű, igen fi­nom csipkemustrás szegélyek. Ugyan­akkor a gyár plasztikai produkciója Johann Joachim Kaendler (1731—1775) személyében kitűnő szobrász vezetésé­re talált. Kaendler művészete jelenté­keny befolyással volt a meisseni gyár további fejlődésére. Eleinte az edények plasztikus díszeinek művészi kiképzé­sével foglalkozott, de csakhamar át­tért az önálló szobrocskák és szobor­­csoportok mintázására, melyek a XVIII. sz.-i kisplasztika legszebb em­lékei közé sorolandók. Legkorábbi munkái még a barokk művészet szel­lemétől vannak áthatva, 1740 táján azonban már a rokokó ízléshez csat­lakozik, melynek fesztelensége, a szim­metriát kerülő iránya rendkívül ked­vezett a porcellánplasztika techniká­jának. A rokokóstílus 1770 tájáig uralkodik Meissenben, azután a gyár Marcolini gróf vezetése alatt (1774—1814) a klasz­­szicisztikus irányhoz csatlakozott. A régi művészek helyét is időközben új emberek foglalták el: Wilhelm Ernst Dietrich festőművész és Michel Victor Ac­er, a francia származású szobrász látták el a gyár művészi irányítását. Működésüket a sévresi porcellánok és Wedgwood munkáinak erős befolyása jellemzi. Marcolini gróf vezetése alatt a gyár művészi színvonala erős ha­nyatlásnak indult s a vezetőszerepet akkor a bécsi gyár ragadta magához. — Irodalom: Karl Berling, Das Meiss­ner Porzellan und seine Geschichte. Willy Doenges, Meissner Porzellan. Seine Geschichte und künstlerische Entwicklung. Ernst Zimmermann, Die Erfindung und Frühzeit des Meissner Porzellans. Ein Beitrag zur Geschichte der deutschen Keramik. Karl Schnorr v. Carolsfeld, Porzellan, Layer. MEISSL Ágost, festő, * Bazin 1867. Budapesten s Münchenben tanult s nálunk 1893-ban állított ki először. Főkép naturalista szemléletű katona- és állatképekkel szerepelt, külföldi kiállításokon is. Tinók c. képe a Szépművészeti Múzeumban. MEISSONIER (ejtsd: mészonyé), Er­nest, francia festő, * Lyon 1815,­­ Pá­rizs 1891. Valaha a legünnepeltebb

Next