Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)
M - Mercié, Marius-Jéan-Antonin - Merényi (Josette) Gina - Merényi Rudolf - Merész Gyula - Merész Gyuláné, Coreth Erzsébet grófnő - Mergli Simon - Merian, svájci művészcsalád - Merkel-féle asztaldísz
Mercié 108 a történeti festészetnek, de visszatérve Nagy Frigyes jól ismert korára és szabadon alkalmazva festői tudásának teljességét, oly műveket alkotott, amelyek nem a szokásos akadémikus kompozíciók, hanem a rokokó korának és a nagy uralkodó egyéniségének kongeniális tolmácsolok A legnevezetesebbek közülük: Asztaltársaság Sanssouciban (1850), Nagy Frigyes fuvolakoncertje (1852, mindkettő Berlin, Nationalgalerie), Nagy Frigyes úton (1854, Berlin, Ravené-képtár), A sziléziai rendek kódolása (1855, Boroszló, Schlesisches Museum), A hochkirchi csata (1856, Potsdam, Neues Schloss), Nagy Frigyes és II. József császár találkozása (1857, Weimar), Bon soir, Messieurs! (1857, Hamburg, Kunsthalle). Kevésbbé felelt meg M. egyéniségének az új német uralkodóházra vonatkozó sorozat (I. Vilmos király megkoronázása, 1861, I. Vilmos király a hadsereghez indul, 1871), ezek közül azonban az Udvari bál (Ballsouper, 1875, Berlin, Nationalgalerie) legragyogóbb festői kvalitásait mutatja. Időközben (1855) Párizsban járt és ottani benyomások megkapó megörökítése (pl. a Gymnase-színház, Berlin, Nationalgalerie) mellett ez az út talán a francia művészet hatása szempontjából is fontos M.-re nézve. 1875. készült nagy műve, a Vashengermű (u. o.). Németországban a leghatalmasabb emléke a fölülkerekedett realisztikus áramlatnak, amely egyébként is közel állt M. szellemének irányához. Festői szempontból teljes fejlettségben mutatják be stílusát, noha igénytelen, mintegy önmagának szánt képecskéi, tanulmányai. Akvarelljeinek, gouachefestményeinek és rajzainak beláthatatlan sora tisztábban tükrözteti egyéniségét a nagy nyilvánosság elé bocsátott műveinél. Legjobb oldaláról mutatja be a Szépművészeti Múzeumban levő kisebb képe: A késeni emlékünnep. — Irodalom: Knachefuss (Bielefeld-Leipzig, 1897). Meissner (Berlin, 1902). Tschudi (München, 1906). Scheffler (Berlin, é. n.). Meier-Graefe (Leipzig, 1906). Kirstein (Leipzig, 1919). Műveinek reprodukciói Jordan és Dohme szövegével (München, 1886—1890, pótlás 1895 és 1905). Éber, MERCIÉ (ejtsd: merszié), Marius- Jean-Antonin, francia szobrász és festő, Toulouse 1845. A Luxembourgm Múzeum bronz Dávidjával aratja első sikerét, amelyet csak fokoz a Gloria victis (márvány, a párizsi Városháza belső udvarán). Stílusa könnyed, mégis erőteljes vonalai bontottabbak, lüktetőbbek, az a lendület jellemzi, amelynek nem mindig elsőrendű művészi eszközeit igazolni látszik a hatás. Emlékművei: Michelet, Baudry, Thiers sírjai, Pere Lachaise, a Szenátus Victor Hugo és Perpignan város Arago szobra, a belforti. Csak azért is és Jeanne d’Arc Domrémyben. Mint festő kevésbbé jelentős (Venus, Luxembourg-múzeum). Gál: MERÉNYI 1. (Josette) Gina, éremművész, * Budapest 1894 ápr. 1. A bpesti iparművészeti iskolában és Berán Lajosnál tanult. Művei: Liszt, Shvoy István altábornagy, a művésznő atyjának és anyjának plakettjei stb. M. 2. Rudolf, festő és grafikus, * Nezsider 1893 júl. 19. Zemplényi Tivadar és Réti István tanítványa. Állandó kiállítója 1914 óta a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok tárlatainak. Főleg naturalista aktokat fest s grafikai munkáinak is leginkább női akt a tárgya. 1925. kollektív kiállítása volt a Nemzeti Szalonban. MERÉSZ 1. Gyula, festő, Kolozsvár 1888 máj. 16. A bpesti képzőmű főiskolán, Párizsban, Firenzében és Rómában tanult. Hazatérve nyolc évig Kolozsvárt dolgozott. A román megszálláskor Budapestre jött. 1919, 1920, 1924 és 1926. nagyobb díjakat nyert. 1921. a Nemzeti Szalonban, 1927. Meránban, 1928. a bpesti Műcsarnokban, 1929. Milánóban rendezett gyűjtő kiállítást. 1929. Rómában természet után festette Mussolinit. Két képe a Szépművészeti Múzeumban, három az erdélyi Nemzeti Múzeumban van. M. 2. Gyuláné Coreth Erzsébet grófnő, festő. Férjétől, M. 1.-től tanult festeni Budapesten, hol 1924 óta állítja ki képeit a Műcsarnokban. MERGLI Simon, császári architektus, 1572. Miksa király parancsára 1567. restaurálta a munkácsi r. k. csúcsíves templomot. MERIAN, svájci művészcsalád. Tagjai: 1. Matthäus, id., * Basel 1593, + Schwalbach 1650. Dolgozott Nancyban, Párizsban és Németalföldön, azután Frankfurtban. Legnevezetesebb munkája 1640-ben, Frankfurtban jelent meg ..Topographien“ c. alatt és Theodore de Bryvel együtt készült közel 2000 városlátképet tartalmaz. M. 2. Matthäus, ifj., * 1621, 1687. Főleg arcképfestéssel foglalkozott. M. 3. Kaspar, az előbbinek öccse, * 1627. Rézkarcokat készített. M. 4. Maria Sibylla, a két előbbinek húga, * Frankfurt 1647, Amsterdam 1717. Virágokat és bogarakat festett vízfestékkel és rézmetszettel foglalkozott. Jeles műve: Metamorphosis insectorum 1705. Amsterdam. MERKEL-FÉLE ASZTALDÍSZ, Wenzel Jamnitzer legjobb munkája, a frankfurti Rothschild-család birtokában van. Az asztaldísz 1 m magas, ezüst, részben öntve, részben trébelve, aranyozott, zománcos és vésett dísz- Merkel-féle asztaldísz