Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)

M - Mészáros Mihály - Mészöly Géza - Mészöly László - Mészöly-Munkás Béla - Metope - Metsu, Gabriel - Metsys, Quentin - Metzner Ernő

Mészöly 112 a Tamás-galériában, 1932. az Erst­­múz.-ban rendezett gyűjt. kiállítást. 1930. Séta a természetben c. művére a Ferenc József jubileumi díjat kapta. A tékozló úv c. szobrát a Szépműv. Múzeum szerezte meg. M. a fiatal ge­neráció egyik legizmosabb tehetsége, akiben az érzés komolysága pompás statikai érzékkel, tömör plasztikai vé­nával egyesül. M. 4. Mihály, festő, * Budapest 1901. Itt, Nagybányán és külföldön végezte tanulmányait. Több ízben időzött Ró­mában, ahol több előkelőség arcké­pét festette (Raimondo generális, Háry követ, Grandi államtitkár, Berzeviczy Albert). Budapesten letelepedve plein­­air-iskolát létesített a Hűvösvölgy­ben. Újabban aktuális eseményekről rajzokat készít az Est-lapok részére. MÉSZÖLY J. Géza, festő, * Sárbogárd 1844 máj. 18. f Jobbágyi 1887 nov. 12. Előbb jogász volt, aztán Bécsben fes­teni tanait s egy ideig Münchenben, majd Budapesten működött, ahol egy­úttal a Női Festőiskolának volt veze­tője. Többnyire kisrétű s a Balaton partjának nádasai, füzesei, halász kunyhói, sátoroscigányai köréből vett hangulatos motívumokat dolgozott fel költői elmélyedéssel: Balatoni halász­kunyhó, Balatonmenti füzes stb., a tonaiitások szokatlanul finom értéke­sítésével s ezzel nálunk a „paysage intime“ legkiválóbb képviselőjévé lett. Ilyfajta képeinek száma igen nagy, egy részüket külföldi műkeres­kedők barbizoni mesterek művei gya­nánt hozták forgalomba. Felfogásá­val, előadásával erősen hatott a 80-as, 90-es évek magyar tájfestőire, első­sorban Spányira, Tölgyessyre. 1874. készült legnagyobb szabású és híres­sé vált képe, a Balatoni halásztanya, mely számos művével együtt a bpesti Szépm. Múzeumban van. 1883. Részlet a Balaton vidékéről c. képével el­nyerte a bpesti Műcsarnok nagy dí­ját .— Irodalom: Szana Tamás, Ma­gyar művészek. Bpest, 1887. Lyka, M. 2. László, festő, * Budapest 1893 márc. 31. Budapesten kezdte festészeti tanulmányait, azután Hamburgban dolgozott. 1916. Gyertyafénynél c. olaj­­festményével szerepelt először a Nem­zeti Szalonban. 1920. Hollandiában te­lepedett le. MÉSZÖLY-MUNKÁS Béla, festő. • Budapest 1889 jún. 5. Londonban, Pá­rizsban és Münchenben tanult, sokat tartózkodott Hollandiában. A Mű­csarnokban és a Nemzeti Szalonban (1924. gyűjteményes) állított ki. 1933. Amszterdamban volt kollektív kiállí­tása. Komorságra és nagyvonalúság felé hajló természetábrázoló. METOPE, eredetileg metopon (hom­lok), a görög-dór gerendázat egyik jellegzetes motívuma, a triglyphek (1. o.) közti körülbelül négyzetes felü­let. Egyes feltevések szerint az ar­chaikus korban nyitott volt s csak később zárták el kőlemezzel, amelyet szobrászati dísszel láttak el. Ily mó­don a M­­a­dár templom egyik leghangsúlyo­­zottabb pont­jává lett (Se­­linus, Olym­pia, Parthe­non). METSU (Me­­tzu, ejtsd: mé­­cü), Gabriel, hollandi festő, * Leiden 1629 (30?),­­ Am­sterdam 1667. Valószínűleg Gerard Dou ta­nítványa volt. 1655. Amster­­damba került, Holt templán, hol Rembrandt perendázata metopékkal is hatással volt és triglyphekkel­ rá, legbehatób­ban azonban Terborch befolyásolta. Az amsterdami polgárság életéből me­rített finom, festői s közvetlen hatású képei, mint aminő A reggeliző sze­relmespár (Drezda), s amelyek java­része élete utolsó tíz évéből való, Lon­don, Párizs, Amsterdam, Kassel, Karls­ruhe, Firenze és Brüsszel képtárai­ban láthatók. METSYS, Quentin, 1. Massys, METZNER 1. Ernő, festő és grafi­kus, * Szabadka 1892 febr. 24. A bpesti iparművészeti iskolában tanult. Figu­rális rajzokat és litográfiáját állított ki a Nemzeti Szalonban 1915—16. M. 2. Franz, német szobrász, • 1870. a csehországi Wscherauban,­­ 1919. Pályáját mint kőfaragó, rajzoló és porcellángyári mintázó kezdte. Mint szobrász a bécsi Erzsébet királyné­­szobor, a berlini Richard Wagner-em­­lék, a berni Világpostaemlék és a brémai krematórium pályázatain tűnt fel. 1903-ban a bécsi iparművészeti is­kola tanára lett. 1906-ban nagy sikert aratott egy reichenbergi kút alakjai­val, a következő évben pedig egy ber­lini bérháznak, a „Rheingold“-nak nak hatalmas méretű reliefjével. Tőle való a prágai Nibelungok kútja és Berlinben a Nollendorf-téri mozgókép­­színház plasztikai dísze. Főművei azok a szoborcsoportok, amelyeket az 1913- ban befejezett lipcsei Népek csatája emlékműhöz készített. Művészetét a rendkívüli, robusztus fizikai erő, nagy méretek, realizmussal párosult monu­mentális leegyszerűsítés és az építé­szeti formákkal pompásan harmoni­záló komponálási készség jellemzik. Metzner

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék