Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)

L - Labenwolf, Pankraz - Labirinth-kert - Labrouste, Henri - Laccatari (Laccataris) Demeter - La Chapelle Aux Pots - La Charité Sur Loire - Lackner (Lakner) János - Lackner (Lackhner, Lakner) Kristóf - Lacza Endre - Láczay-Fritz Oszkár

~Hr­ABENWOLF. Pankraz, német szobrász (Nürnberg, 1492—1568), l­ id. Peter Viseber műhelyében tanult. Egyetlen műve, a nürn­bergi városház udvarán álló díszkút, amelyet puttó alakja díszít. 1576—82: készített főműve, a dániai Kronberg­­kastély Neptunus-kútja elveszett. Ne­ki tulajdonítják a Nürnberg egyik nyilvános kútját díszítő libásember (Gänsemännchen) realisztikus bronz szobrát (1557). LABIRINTH-KERT, magas sövé­nyekkel képzett labirinthszerű, tréfás célzatú kertrészlet. Főleg a barokk kert idejében van divatban. LABROUSTE (ejtsd:­­bruszt), Henri, francia építész (1801—1875), az építé­szeti vaskonstrukciók egyik úttörője. Tőle erednek a párizsi Ste. Gene­­viéve-könyvtár , a Bibliothéque Na­tionale nagy olvasótermének vasszer­kezetei. Épületeit az olasz renaissance formáiban tervezte. LA CG­AT­ARI (Laccataris) Demeter, festő, * Bécs 1798,­­ Pest 1864 dec. 24. Hat évig egy görög templomi festő­től Debrecenben, majd Danhauser­­nél Bécsben tanult festeni, a 30-as években már Pesten működött. Arc­képeket (pl. Szemere Bertalan), ikono­­sztázisokat és egy sor cégtáblát fes­tett (A török császárhoz, A görög ki­rályhoz, Venus Urania, a Jurátushoz stb.), amelyekről az egykori sajtó is mindenkor magasztalóan emlékezett meg. Bohém természeténél fogva nem mélyítette ki tehetségét, amely utóbb egészen elernyedt. Hosszabb ideig Grácban is működött. Dobozy Mihály menekülése, Schwab Vilmos műaszta­los arcképe, öreg férfi c. olajfestmé­nyei és egy finom rajza a Szépm­űv. Múzeum, illetőleg a M. Tört. Kép­csarnok tulajdonában vannak, egy Férfi arcképe a Fővárosi Képtárban. Egyéb művei: Dorottya Don Quicho­­téból, A kis Savoyard, Krisztus, Táj­kép Egyiptomból, Attila Aquileiába érkezik stb. LA CHAPELLE AUX POTS a kö­zépkoron keresztül egész a XVI. szá­zadig cserépedényeket készít. Ezek ólommázasak, többnyire kékek vagy zöldek, gyakran márványozottak. Igen nagy és eredeti darabok is előfordul­nak. LA CHARITE SUR LOIRE, a XVIII. sz. végén formában és színezésben eredeti, de nem nagyon finom fajan­szot készít, az ú. n. fayences patrio­­tiques-t. Nevers stílusában dolgozik. LACKNER (Lakner) J. János, szob­rász, * Győrsziget 1834. Bécsben ta­nult, hol 1858. Lédát a hattyúval áb­rázoló kútmodellt állított ki, melyet a wagrami agyagárugyár terrakottá­ban sokszorosított. Utóbb Pesten tele­pedett le, hol 1862. Szalay László és Deák Ferenc mellszobrait mintázta. L. (Lackhner, Lakner) 2. Kristóf, öt­vös, * Sopron 1571 nov. 18. + u. o. 1631 dec. 29. L. Ádám soproni ötvös fia. Atyjától tanulta az ötvösséget, melyet azonban csak szórakozásból űzött. Klagenfurtban megismerkedett Ferdinánd főherceggel, a későbbi csá­szárral, aki utóbb titkos tanácsosává nevezte ki. A soproniak polgármes­terré is választották. Nagy vagyonát a gyermekek hiányában — jótékony célra, sajátkezűleg készített ezüst­tárgyait pedig a császárra hagyta. LACZA Endre, festő, * 1815 körül,­­ Kalocsa 1882 nov. 20, hol az 1830-as évek végétől főleg mint arcképfestő és rajztanító működött. 1840., 1843., 1846. állított ki a Pesti Műegyletben. Kovács Mária színésznő arcképe 1853- ból, Katona Istvánná 1856-ból és Áb­­rahámffy Jánosé 1858-ból a M. Tört. Képcsarnokban van. LACZAY-FRITZ Oszkár, vitéz, épí­tész, • Örményháza 1878. A budapesti József-műegyetemen 1901. szerzett ok­levelet, azután u. o. adjunktus volt. Építészeti pályázatokon több díjat nyert. Az Országház műszaki főigaz­gatója. Mint a Műemlékek Orsz. Bi­zottságának tagja, több műemlé­künk restaurálását irányította (Mátra-

Next