Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)

R - Raffalt, Johann Gualbert - Raffet, Denis Auguste Marie - Ragusai Félix - Ragusai Vince - Rahl, Karl Heinrich - Ráhmer Mária - Raibolini, Francesco - Raidl Ida - Raidl Sándor - Raimondi, Marco Antonio

Raffet tájképfestő aratott sikereket. 1840-től Bécsben kizárólag a festészetnek élt. Ismételten járt Magyarországon, szá­mos magyar tájképet festett s a Pesti Műegyletben is többször kiállított Magyar vonatkozású művei: Tájkép Esztergomnál, Hajnalhasadás a Vág folyónál, Felsőmagyarországi paraszt­­udvar, Tájkép Mosonnál stb. R., 2. Johann Gualbert, osztrák festő és grafikus, * Murau 1836, + Róma 1865. R. 1. fia és tanítványa. Utóbb a bécsi akadémián tanult, majd Pet­­tenkofen mellett Szolnokon dolgozott. A magyar népéletből, Szolnoki vásár. Magyar falu lovakkal. Cigányok a pusztán. Kolduló cigányok, ökrös sze­kér stb. műveit állította ki a Pesti Műegyletben 1856—62 között. Puszta­festőnek hívták és Pettenkofen modo­rában dolgozott. RAFFET, Denis Auguste Marie, francia festő és litográfus, * Párizs 1804, 1 Génia 1860. Gros tanítványa volt, de főleg Charlet hatása alatt majdnem kizárólag litográfiákat ké­szített, amelyek korának háborús ese­ményein (Antwerpen ostroma, Con­stantine bevétele, Róma bevétele, 1849 a Krími hadjárat), kívül főleg a na­póleoni epopeát ábrázolják. Eleven és tárgyi, katonai szempontból is hű li­tográfiái hosszú sorából különösen egyesek emelkednek ki, amelyek meg­kapó erővel idézik fel a napóleoni korszak hangulatát. Ilyenek: A Water­looi kiáltás, Az egyiptomi hadjárat, „Mozogtak, de tovább meneteltek“ és főleg a híres Éjjeli csapatszemle. A franciák a „Gloire“ e nagymeste­rét a Louvre kertjében felállított em­lékszoborral tisztelték meg. Magyar vonatkozású litográfiái: Demidoff, Voyage-jához (Párizs, 1848). Rajzai­­ Louvreban és Chantilly-ben láthatók. — Irodalom: Giacomelli (Párizs, 1862). RAGUSAI 1. Félix, könyvfestő és filozófus, • Ragusa 1450 körül, + 1517 után. Olaszországból került I. Mátyás magyar király udvarába, hol a kódex festők és másolók igazgatása volt reá bízva. R. állítólag maga is több Kor­vin-kódexet másolt és festett (1. Kor­vinák). R. 2. Vince, szobrász. 1513 táján Sá­ros vm. dolgozott. A kisszebeni, ber­zevici és héthársi templomok renais­sánce részleteit R. készítette. Neki tu­lajdonítják Lardus Tádé egri püspöki vikárius kassai sírkövét 1516-ból. RAHL, Karl Heinrich, osztrák festő, • Bécs 1812,­­ u. o. 1865, apjának, id. Karl Heinrich R. (1779—1843) festő- és rézmetszőnek tanítványa. A bécsi műv.­akadémián tanult, majd Olasz­országban főleg a velencei mesterek hatása alá került, 1839—1843-ig Rómá­ban, 1848—1850-ig Münchenben, aztán Bécsben élt, ahol műveivel és tanító tevékenységével igen tekintélyes sze­repet játszott (tanítványai között Lotz Károly is). Monumentalitásra­ és egy­úttal színességre törekvő stílusa lé­nyegében eklektikus, akadémikus mű­vészet és mint ilyen, sok elismerést aratott. Falképei közül említendők a bécsi Sina-féle palotában, az olden­­burgi hercegi palotában levő soroza­tok, olajfestményei közül a Kereszté­nyek üldözése (Hamburg, Kunsthalle). Férfiképmása a bpesti Szépművészeti Múzeumban és Than Mór arcképe a M. Történelmi Képcsarnokban. Sok­szor tartózkodott Magyarországon s itt közel 50 arcképet festett. Szent Annát ábrázoló oltárképe a debreceni r. k. templomban van. Éber. RÁHMER Mária, keramikus Buda­pesten. Itt végezte tanulmányait is és modern felfogású, sokszor groteszk, festett és égetett agyagfiguráiból 1932. a Nemzeti Szal­onban rendezett gyűjt. kiállítást. 1934. részt vett a római egy­házművészeti kiállításon s Madonna c. kerámiáját Mussolini olasz minisz­terelnök vásárolta meg. RAIBOLINI, Francesco, 1. Francia. RAIDL 1. Ida, gömöri, festő, * Bras­só 1894 aug. 10. Rétinél és Rippl-Rónai­­nál tanult és Nagybányán dolgozott tovább. Első gyűjteményes kiállítása 1927. volt a Nemzeti Szalonban. Erős formahangsú­lyozású, széles foltössze­­foglalású tájképeket, városrészleteket és portrékat fest. R. 2. Sándor, festő, * Sopron 1859 febr. 27.­­ 1934 máj. 21. A bpesti minta­raj­ziskolában tanult, azután Brassó­ban volt rajztanár. A fehér torony Brassóban c. vízfestménye 1910. a M. Tört. Képcsarnokba. A Katalin-kapu Brassóban c. akvarellje a Szépművé­szeti Múzeum gráf. gyűjteményébe került. 1922 óta gyakran kiállított akvarell tájképeket a Magyar Akva­­rell- és Pasztellfestők Egyesületének tárlatain. RAIMONDI, Marco Antonio, olasz rézmetsző, # Bologna 1480, 1* 1534 (f). Eleinte ötvösnek indult és csak ké­sőbb tanulta meg a metszést. Nagy hatással volt reá a német iskola, kü­lönösen Dürer, akinek egynéhány ne­vezetes lapját, a Kis passiót és Mária életét lemásolta. Velencében, majd Firenzében időzött, innen pedig Ró­mába ment, ahol Raffael rajzai után készített metszeteket. R. Mantegná­­nak Olaszországban elterjedt modorát szerencsésen egyesítette Dürer német sajátosságával. Raffael után készített rézmetszetei azért érdekesek, mert a nagy mester rajzait és vázlatait vitte át a rézre. R. volt az első, aki a reproduktív rézmetszeten színes, fes­tői hatásokat tudott elérni. Rómából 347 Raimondi

Next