Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)
V - Vidéky Károly - Vidor - Vidor Pál - Vidovszky Béla - Vidra Ferdinánd - Vien, Joseph Marie - Vierge, Daniel - Vietorisz Antal - Vieux Saxe - Vigarni - Vigée-Lebrun, Elisabeth Louise - Vigeland, Gustav - Vigh Bertalan
Vidtor 500 Krisztus mennybemenetele. Szent Jeromos, A keresztények üldözése Pompejiban stb. V. 2. Károly, rézmetsző, * Újvidék 1800 jan. 3. + Budapest 1882. 1825. Pesten telepedett le s évtizedekig igen sok rézmetszetet készített hazai képeslapok számára. 1842-ig Kohlmann családi nevén szignálta műveit, melyeknek jelentékeny része megvan a M. Történelmi Képcsarnok grafikai gyűjteményében. VIDOR 1. Emil, építész, * Budapest 1867 márc. 27. Itt, Münchenben és Berlinben tanult, 1894 óta Budapesten működik. Számos bérpalotát, síremléket, gyárépületet stb. tervezett és épített. A szecesszió idején az új irány egyik leglelkesebb művelője volt. Első mestere (elnöke) a Magy. Építőművészek Szövetségének. V. 2. Pál, festő és grafikus, * Budapest 1892 júl. 24. A bpesti képzőművészeti főiskolán Balló Edénél, továbbá Iványi Grünwald Bélánál és Fényes Adolfnál tanult. 1919-től Berlinben, 1928-tól Santiagóban (Chile) élt. Néhány grafikai műve a bpesti Szépművészeti Múzeumban. VIDOVSZKY Béla, festő, * Gyoma 1883 Júl. 2. Budapesten, Münchenben, Párizsban végezte tanulmányait, azután a szolnoki művésztelepnek lett tagja s odavaló alföldi motívumokat, interieuröket, arcképeket festett (Szülei kettős képmása, Szolnoki udvar, Vacsora után stb.) tárgyias előadásban. Leginkább impresszionista tájképeket fest. A Szinyei Társaság tagja. Számos műve van a Szépművészeti és a Hadtörténelmi Múzeumban. Fekvő akt és Interieur c. képe a főváros tulajdona. 1922. és 1926. kollektív kiállítása volt az Ernst-múzeumban, 1933. a Frankel-szalonban. VIDRA Ferdinánd, festő. * Veszprém 1815 körül, Bilke 1879. Bécsben és Rómában végezte művészeti tanulmányait s főkép oltárképeket festett, kivált miután a munkácsi püspök kinevezte udvari festőjévé Ungvárt. Ily műveivel díszítette Veszprém, Ungvár, Bilke, Dávidháza, Sarkad stb. templomait. Halála előtt két évvel elvesztette szemevilágát. VIEN, Joseph Marie, francia festő, • Montpellier 1716, Párizs 1809. Natoire tanítványa, 1775—81. a francia akadémia igazgatója Rómában. I. Napoleon grófi rangra emelte. Átmenetet képez a rokokótól a klasszicizmus felé: Daedalus és Ikarus, Az alvó remete (1750, mindkettő Louvre), Szt. Denis prédikációja (Párizs, St. Roch). Három klasszicista tanítvány került ki műterméből: Jean Francois Peyron, Francois André Vincent és a klasszicizmus nagy mestere: Jacques Louis David. VIERGE (ejtsd: Veres), Dániel (eredeti neve Terrabieta), spanyol festő és grafikus. * Madrid 1851, + Boulogne sur Mer 1904. 1869-ben Párizsba került, ahol illusztrációival keltett feltűnést. Gazdag sorozatai közül a legnevezetesebbek: „Le dernier des Abencerrages“ (1898), „Don Quixote“ és végül legnagyobb munkája: Michelet „Histoire de France“, „Histoire de la Révolution“, 1867. VIKTORISZ Antal, festő, • Léva 1810, u. o. 1881. Párizsban tanult s szülővárosában és Pesten arcképeket, tájképeket festett. Egy oltárkép (Nemesoroszi) is ismeretes tőle. Egy ideig a színes litográfiával is kísérletezett és rajztanítással is foglalkozott. VIEUX SAXE, a régi meisseni parcellán (1. o.) megjelölése. VIGARIN (Biguerny de Borgona, Felipe, francia (langresi) származású spanyol építész és szobrász, + 1543. Építészeti főműve a burgosi székesegyház nyolcszögű kupolatornya, késői gótplatereszk keverékstílusban. Szobrászati művei: három alabástrom passiórelief a burgosi székesegyház szentélyének hátfalán s a granadai Király-kápolna fából faragott nagy oltára, Ferdinánd és Izabella térdelő alakjaival. Fivérével, Gregoriával együtt a toledói dómban is dolgozott. VIGÉE-LE BRUN (ejtsd: vizsé-lébrőn), Elisabeth Louise, francia festőnő. * Párizs 1755, u. o. 1842. Le Brun műkereskedő ( 1813) neje, Joseph Vernet és Greuze tanítványa. Királyok, korabeli szépségek és híres emberek arcképfestője. Nem éppen mélyenjáró, tetszetős olaj- és pasztell-arcképei nagyon népszerűek voltak korában. A forradalom elűzte Párizsból, mialatt végigjárta az európai fővárosokat, 1801- ben tért ismét vissza. Arcképei közül a leghíresebbek: Két önarcképe leányával, Mme Molée-Raymond arcképe a nagy karmantyúval (Louvre), Mária Antoinette egyedül és gyermekeivel (Versailles), négy önarcképe (Uffizi), önéletrajza Souvenirs de ma vie címen (Párizs, 1835—37, 3. köt., 2. kiad. 1869, 2. köt.). — Irodalom: Pillet Ch. (Párizs, 1890), P. de Nolhac (u. o. 1912). VIGELAND, Gustav, norvég szobrász, • 1869. Egyike a legjelentékenyebb modern norvég szobrászoknak. Rodin tanítványa és követője. Sovány vizionárius alakjai Minnevel is rokonok. Főmunkája: Pokol, bronzrelief (Oslo, Múz.). Újabb munkája: Ibsen síremlékterve. VIGH 1. Bertalan, festő, * Rimaszombat 1890 ápr. 5. A bpesti képzőművészeti főiskolán Ferenczy Károly osztályán tanult. 1913 óta főleg figurális képeket, újabban széles ecsettel igen könnyedén festett, szindús, naturalist- Vigh