Paedagogiai encyclopaedia - Verédy Károly (Töredék, 1886)
J - Jóakarat - Jog - Jókai Mór
190 J» akarat. — Jókai. nap iskoláztassanak, s a hit elemeiben oktatást nyerjenek, a jezsuiták sem tévesztek kezdetben szem elöl a népet, hanem buzgón foglalkoztak annak vallásoktatásával, sőt ahol missiókat tartanak, máig kiváló gonddal foglalkoznak ezzel. De miután a vallás biztosítva lett, s a kath. hittől való tömeges elszakadások megszűntek, a közép és felsőbb tanintézetekre fektették a fősúlyt, ezek körül szerzették érdemeiket s ezek körül alkalmazták csakhamar világhírű nevelészeti és tanítási rendszerüket .Y. (A jezsuiták paedagogiájának bírálatát 1. a Neveléstörténetemnél.) Jóakarat. (L. Gyakorlati bölcselet.) Jog. (L. Gyakorlati bölcselet.) Jókai Mór koszorús regényírónk szül. 1825. Komáromban, hol atyja árvapénztárnok volt. Kiképeztetéséhez itt nyerte az első alapot, itt nyilvánult már zsenge korában az irói talentum, melyhez az első befolyást atyjától nyeré, ki sokat mesélgetett neki a régi insurgens időkről s a táblabirói korról. Ezek a mesék keltették fel benne legelőször azt a vágyat, hogy azokhoz hasonlókat készitsen. Mint gyermek ama köszöntőket, miket szüleinek név-, születésnap, vagy egyéb alkalommal mondott, már maga készíté. 9 éves korában két verse a »Regélő« és a »Jelenkor Társalgójában« jelent meg, úgy, hogy már ekkor általános feltűnést keltett maga iránt s a komáromi eklézsia is megjutalmazta a gyermek-költőt 32 váltó forinttal. Atyja halála után hogy eltartását lehetővé tegye, Komáromban izraelita fiukat s később felnőtteket is oktatott, különösen a magyar nyelvben és a rajzolásban, melyet nagy előszeretettel gyakorolt s ma is kedvencz foglalkozását képezi. Komoly irói fellépése 17 éves korától kezdődik, midőn Kecskeméten megírta a »Zsidó fiú« czímű drámáját, melylyel az akadémiánál pályázott s dicsérettel lett kitüntetve. 18 éves korában irta első regényét, a »Hétköznapok«-at. Már e művében feltűnt ragyogó irálya s a komikumra való hajlama, melylyel az akkortájt divó oktatási eljárást jellemezte. Jókai 20 éves korától Pesten lakik s bár ügyvéddé lett, az ügyvédséggel nem foglalkozott, hanem állandóan az irodalomnak élt. Tagja volt régi barátja, a lánglelkü Petőfi által tervezett »tizek társaságá«-nak, melynek irodalmi missiója volt. Népszerűségét eleinte novellái alapították meg, melyek a divatlapokban jelentek meg. Később maga is lapszerkesztő lett; 1847-ben az »Életképeket«, 1849-ben az »Esti Lapokat«, az ötvenes években az »Üstököst«, az alkotmányos küzdelmekben a »Hon«-t szerkesztette, jelenleg pedig mint főszerkesztő a »Nemzet«-et vezeti. E mellett igen sok irodalmi vállalatnak volt részese. Az Akadémiának s Kisfaludy-társaságnak rendes tagja, az írói körnek élte fogytáig tiszteletbeli elnöke, szülővárosának díszpolgára s annyi más társulatnak tiszteletbeli s rendes tagja. Részt vesz a politikai küzdelmekben, és az országgyűlésnek 1865. óta tagja, jelenleg Kassát képviseli ott. Mint írót s hazafit nemcsak a haza polgárai kedvelik, de elismeréssel adózik a külföld is (művei majd mind le vannak fordítva németre, igen sok francziára, szerbre stb.), sőt a