Pedagógiai Lexikon 1. Abádi-Juventus (Budapest, 1936)
C - Csokonai Vitéz Mihály - Csokonai-kör - Csokonai Lapok - Csoma-kódex - Csopey László - Csornai prémontreiek közoktatásügye - Csopey László - Csökönyösség - Cubberley, Ellwood Patterson
361 Csokonai nyíre kiegyensúlyozatlanok. Erkölcsi intellektusuknak szisztematikus kiépítése sokkal veszélyezettebb, mint a többi, átlagos gyermeknél. A Cs.nek, bár egyéni vezetésre, egyéni bánásmódra van szükségük, mégis éppen olyan fontos a közösségben való neveltetésük, a közösséggel való együttműködés és az összetartozás érzésének, akarásának tudatosítása. Végül megjegyezzük, hogy annak megállapításához, vájjon valóban is.kel van-e dolgunk, nem elegendők egyedül a tanító (tanár) puszta megfigyelései, hanem ahhoz beható biológiai gondolkodásra alapozott kísérleti lélektani eljárásokra, mérésekre van szükség. (L. meg : Koraérettség). Irod. Révész D.: A tehetség korai felismerése (1918). U. a.: Ervin Nyíregyházi, Psychologische Analyse eines musikalisch dervorragenden Kindes (1916). Ranschburg: Az emberi elme (1923). Fr. Baimgarten: Wunderkinder. Psychol. Untersuchungen (1930), több a nyilv. előtt szerepelt Cs.ről számol be. A. v. Pesthozza: Wunderkind (1923) és Pád. Mag. 531. sz. Csokonai Vitéz Mihály (1773—1805) lírai, epikai és drámai költő. Debrecenben született. Tanulmányait szülővárosa híres kollégiumában folytatta, majd ugyanott tanított is ; azonban az iskolai fegyelemmel összeütközésbe kerülvén, távoznia kellett. Rövid ideig tartó sárospataki főiskolai jogi tanulmány után sokat hányódott Pozsonyban, Komáromban és a Dunán túl. 1799. májusától az év végéig hely. tr. volt a csurgói gimn.nál. Nagy tanultsága és műveltsége sok barátot szerzett neki. Ez volt költészetének is legtermékenyebb korszaka. Somogyi tartózkodása idején írta vígjátékait is, amelyeket tanítványaival előadatott. Somogy megyéből betegen került vissza Debrecenbe, ahol nemsokára fiatalon meghalt. Lírai költészete érzelmi és gondolati tartalmának gazdagsága mellett figyelmet érdemel komikus eposza, a Dorottya s különösen A lélek halhatatlansága c. bölcseleti tárgyú tanítókölteménye. Csokonai rövid pedagógiai pályáján is a magyar tanári rendnek legnagyobb hírű tagjai közé tartozik. A csurgói ref. reálgimnáziumot róla nevezték el. Irod. Haraszti Gy.: Csokonai (é. n.). Ferenczi Z.: Cs. (1907, ism. M. K. 1908). Dóczy L.: Cs. (Magy. Kvtár). Kéky LCs. (Bp. Szemle 1923). Gulyás J.: Cs. színdarabjainak előadásai (Irod. tört. Közl. 1925). Gyulai Ág.: Cs. a kathedrán (1901). Gyulai Ág: Csokonai-kar (Debrecen). A régi múltra visszatekintő Debreceni Felolvasó Egyesületből alakult át 1890.~Célja szellemi központot létesíteni Debrecenben, előadások, estélyek tartása, jutalomdíjak, pályatételek kitűzése, évkönyv kiadása által, valamint a Csokonai-ktátuszt ápolni. Csokonai Lapok, szépirodalmi hetilap, szerkesztette s kiadta Oláh Pető Debrecenben (az első három számot Oláh Károllyal szerkesztette). Megjelent 1860 júl. 3-tól okt. 6-ig, hetenként kétszer. Csoma-kódex, a XVI. sz. közepéről való magyar kézirat, mely Gräffer bécsi könyvárustól került a M. T. Akadémia birtokába. Énekgyüjtemény, melyben a többi közt Szilágyi és Hajmási, a szendrői névtelen költeménye s a drávai névtelen Ruszlán császárja maradt fönn. Chopev László, író és tanár, szül. 1858 okt. L Romocsahézán (ma Romocsafalva). A budapesti egyetemen matematikai és fizikai tanári oklevelet szerzett, e mellett szorgalmasan ismertette fordításban a kiválóbb orosz írókat. 1879. a miniszterelnökség fordító osztályában orosz fordítónak alkalmazták, de 1892. a budapesti V. ker. főgimnáziumhoz nevezték ki tanárnak. 1887—1906-ig a Kir. M. Természettud. Társulatnak másodtitkára, a Társulati Közlöny és a Pótfüzetek társszerkesztője volt. Rutén-magyar szótárát az Akadémia 1881. a Fekésházy-jutalommal tüntette ki (megjelent 1883); a vallás- és közoktatásügyi minisztérium*~Tnegbízásából a rutén népiskolák számára szerkesztette a tankönyveketés' vezérkönyveket (magyar nyelvtan ,_folyastókönyv^magyar történet). Fordításai közül említendők: Orosz beszélgető (Budapest 1882); Turgenyev, Költemények prózáiban (1884); u. a., Egy vadász iratai (1885); Tolsztoj Leó, Szebasztopol (1888). Természettudományi munkák fordításai : Przsevalszkij, Zájzánból Khomin át Tibetbe (1884); Krümmel, Az óceán. Csornai premontreiek közoktatásügye: 1. Prémontreiek. Csepey László (1856—) író és ír. A rutén népiskolák számára tankönyveket és vezérkönyveket szerk. Rutén-magyar szótárát az Akadémia pályadíjjal tüntette ki. Csökkentlátású gyermekek iskolája . 1. Látás. Csökönyösség : 1. Dac. Cubberley, Ellwood Patterson (1868—) ameriST pedagógus. 1906 óta a kaliforniai Leland Stanford egyetett., 1917 óta ez egyetem pedagógiai fakultásának dékánja. A legtermékenyebb amerikai pedagógiai írók egyike. Elsősorban az iskolaszervezés és adminisztráció kérdéseivel foglalkozik, azonban ezeket is a pedagógia tudományos alapelveinek szemszögéből ítéli meg és ezért könyvei a leghasználatosabb egyetemi tankönyvek és forrásmunkák az amerikaiiskolaügy tanulmányozására. Az amerikai cpátadügy fejlődésére és jövő kialakulására gazdag irodalmi munkásságával és elismert tekintélyével nagy befolyást gyakorol. M. : Syllabus of Lectures on the History of Education (1902), School Funds and their Apportionment (1905), Certification of Teachers (1906), Changing Conceptions of Education (1909), The Improvement of Rural Schools (1911), Rural Life and Education (1922), State and County Educational Reorganisation (1914), Public School Administration (1922), School Organization and Administration (1916), Public Education in the United Cabberley , 352