A Pesti Hirlap Lexikona A-Z (Budapest, 1937)

Cs - Csonkamagyarország - Csonkamagyarország nem ország, egész Magyarország mennyország - Csonkamindszent - Csonka törvényhatóságok - Csonkítás - Csont - Csonthamu - Csonthártya - Csonthártyagyulladás - Csontház - Csonthéjas termés - Csontliszt - Csontolaj - Csontos halak - Csontosi János - Csontszén - Csonttályog - Csonttan - Csonttelep - Csonttörés - Csonttuberkulózis - Csontvarrat - Csontváz

231 Csonkamagyarország — Csontváz Cső Csonkamagyarország, 1. Magyarország. Csonkamagyarország nem ország, egész Magyar­­ország mennyország, általános irredenta jelmondat, mely országos pályázat alapján keletkezett. A Védő Ligák Szövetsége Ormánczy Nándor veze­tésével 1920 júniusban pályázatot hirdetett egy legfeljebb húsz szóból álló Imára (1. Nemzeti Hiszekegy) és tíz szóból álló jelmondatra. A meg­határozás szerint mindkettőnek azt a gondolatot kellett kifejeznie, „hogy minden törekvésünk el­­rablott országrészeink visszafoglalására irányul­jon és addig nem lesz pihenésünk, amíg hazánk újból egységes nem lesz“. A pályázatra 120 pá­lyázó többszáz pályamunkát küldött be, melynek eredményeként Rákosi Jenő és Kozma Andor veze­tése alatt működő bíráló bizottság javaslata és a VÉLZSZ határozata alapján a 107. pályázat jel­mondatát, a „Csonkamagyarország nem ország, egész Magyarország mennyország“-ot fogadták el. Ennek szerzője Bessenyei Szabó Mihály nyug. főispán, unyi (Esztergom vm.) lakos volt. Az eredményt 1920 szept. 20. hirdették ki. A nyertes jelmondatot, melyről Rákosi Jenő azt írta, hogy „két sorában szerzője úgyszólván egekig kivágja azt, aminek kifejezését mind keresték“ — a VÉLZSZ elnöksége csakhamar százezer példány­­számra szétküldte és országszerte népszerűsítette, az a pályázat célja szerint mindenütt elterjedt, hivatalok, iskolák, testületek helyiségeiben, jár­művek belsejében, nyomtatványokon stb. meg­jelent, teljesen átment a köztudatba és külföldön is ismertté vált. Csonkamindszent, kir., Baranya vm., szent­lőrinci j., 233 l., u. p., u. t. és vá. Szentlőrinc. Csonka törvényhatóságok. Az idegen megszállás következtében megcsonkított törvényhatóságok­nak Csonkamagyarországon maradt részét az 1923 : XXXV. tc. ideiglenesen a szomszédos vár­megyékkel egyesítette, így alakult meg: 1. Győr, Moson és Pozsony ; 2. Komárom és Esztergom; 3. Nógrád és Hont; 4. Borsod, Gömör és Kishont; 6. Szatmár, Ugocsa és Bereg ; 6. Szabolcs és Ung ; 7. Csanád, Arad és Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye. Minden egyesített vm.-nek közös székhelye, képviselőtestülete van. A többi megcsonkított vm. megtartotta csonkán is önállóságát, így Csonkamagyarországon össze­sen 25 vármegye van. Csonkítás, sebészeti műtét, mellyel a végtagok kisebb-nagyobb részét eltávolítják. Van folytonos­sági és ízületben való csonkítás. Csont. A gerincesek Cs.-vázát alkotó kötőszöveti képlet, mely keménységét, erősségét és rugalmas­ságát a benne összekevert szerves és szervetlen alkatrészeknek és szerkezetének köszönheti. A Cs.-szövet tartalmaz 30% csontenyvet, 60% szervetlen sót (főleg kalcium és foszforsavas só­kat) és 10% vizet. A Cs.-ok középdarabja tömött­falu Cs.-csőből áll, végei szivacsos csontlemezek­ből vannak. A Cs.-ok felszínét Cs.-hártya borítja, belsejükben Cs.-velő van, egymással szülő fel­színüket porc borítja. Csontiz­ama, a csontok levegőn való elégetése után visszamaradt szervetlen alkatrészek. Anyaga főkép foszforsavas mész. Csonthártya (periosteum), a csontokat borító hártya, mely különösen izmok, inak és szalagok tapadási helyén vastag. A csontokat tápláló vér­ereket és csontképző sejteket tartalmaz. Csonthártyagyulladás (periostitis), a csontot fedő hártya gyulladása, melyet leggyakrabban fertőzés okoz. Fájdalmas betegség. Csontház (lat. Ossarium), középkori temetők kápolnája, amelyben temetkeztek és az elhúny­­tak csontjait összegyűjtötték. Csonthéjas termés (drupa), kettős burokkal ellátott termés, külső rétege húsos, belső rétege fás v. csontkeménységű, ez zárja a magvasé. A Cs. magra való v. duránci, ha a gyümölcs húsa és a csontburok szoros összefüggésben marad. Csontliszt, zsírtalanított és kilúgozott csontok­ból készített, foszforsav-tartalmú műtrágya. Csontolaj, nitrogéntartalmú állati anyagok (csont, szőr, bőr) száraz desztillálása útján nyert fekete, kellemetlen illatú illó­olaj, melyet állatok bőrbetegségei ellen használnak. Csontos halak (Teleostei), a halak osztályának egyik rendje, csontos belvázzal. A ma élő halak nagy része ide tartozik. Csontosi János (1846—1918), a Nemzeti Mú­zeum könyvtáros, bibliográfus, kitűnő újlati­nista. Nagy érdemeket szerzett a Corvina marad­ványainak felkutatása körül. Csontszén (spódium), készítésére a zsírtalaní­tott csontokat levegőtől elzárt térben elszenesí­­tik. Színtelenítő és elnyelő képességéért a cukor­­finomításban használják. Csonttályog, a csontvelőgyulladással kapcso­latban fejlődik majdnem kizárólag a serdülés korában, a sípcsont felső, ritkábban a comb­csont alsó részében. Gennyes gyulladás, mely át­tör a csonthártya alá és végül a bőrön át kitör. Csonttan (osteológia), a boncolástannak a cson­tok leírásával foglalkozó része. A Cs. művelése a XV. sz.-ban indult fejlődésnek. Csonttelep, csont-breccia, olyan törmelékkőzet, melynek főanyagát csontok, kagylók és csiga­héjak alkotják, mint ragasztószer mészkő és agyag szerepel. Cs. több geológiai lerakódásból, különösen a jura határából ismeretes. Csonttörés, a csont folytonosságának megsza­kadása, külső erőbehatás vagy a csont beteg­ségeiben rejlő ok (daganat, csonttuberkulózis) miatt. A törés foka szerint csontrepedés, vagy teljes törés. A gyógyítás szempontjából fontos a nyílt és zárt törések elválasztása. A gyógyulás összeillesztés, gipsz- v. sínkötés segélyével csont­­forradás útján történik. Csonttuberkulózis (csontszú), a csontok gümő­­kóros megbetegedése, leginkább gyermek- és ser­dülőkorban jelentkezik, genyedéssel járó csont­velőgyulladás v. csonthártyagyulladás formájá­ban. A gümőkór általános kezelésén kívül a beteg góc kiirtásával kezelik. Csontvarrat, a csontoknak egymásba illő csipkék általi mozdíthatatlan egyesülése. Ilyen varratokat találunk a koponya csontjai között, melyek a koponya növésének befejeztekor össze­­forradnak. Csontváz, a test szilárd váza, mely egyes fontosabb szervek körül védő tokot alkot; az embernél a test súlyának kb. V­—V? részét teszi

Next