Polgári Lexicon 3. - Budai Ferenc (Pest, 1866)
S - Szapolyay István
lől lévő faluk és városok. A következett esztendőben, mikor Márburgot (Marburg) ostromlaná együtt Mátyással, a pápa követe érkezett a magyar táborhoz, kinek czélja a lett volna, hogy Mátyás és Fridrik közt békességet csináljon. Hajlott Mátyás a követ szavára, és azzal együtt visszament Rakelsburgba, mindazáltal Marburg alatt ott hagyta Istvánt egy csoport katonasággal, ahol micsoda szerencsétlenség érte őt. Lásd Hans János. Újra Marburg felé indult ő 1482. észta királylyal, aki őt Pozsonból előre elküldötte. A Mura vize mellett Pruckhoz (Bruck) közel találkozott Fridrik császárnak három ezer emberével, akikkel megütközött, ámbár ő sokkal kevesebb magával volt. Kénytelen volt a magyar sereg, egy igen véres csata után, hátat fordítani, melyet midőn István bátorítana, és meg akarna állítani, a németek fogságába esett, akik őt két kísérőre bízták, hogy Pruckba kisérjék be, míg ők a többi magyarokat kergetik. Az után elkapja István egyik kísérőnek fegyverét, és azzal mind a kettőt hirtelen megöli, maga pedig minden út nélkül a király táborához visszabujdoklott, és azzal együtt sokkal nagyobb készülettel Marburg alá ment, melynek elfoglalásában igen sikeres szolgálatot tett. Bécs megvétele dicsőségének is egy nagy része őt illette. Ugyan 1484. esztendőnek vége felé, őt küldötte Mátyás annak megszállására; azután való esztendőnek elején pedig, maga is utána ment neki, amikor aztán egyesült erővel úgy körülfogták Bécset, hogy az kénytelen volt magát az éhség miatt feladni. Minekutána Mátyás Bécset nagy pompával elfoglalta, ezt az Istvánt, Székely Jakabbal és Kansay Lászlóval, Németujhely alá küldötte, melyet ő sok ideig tartott ostrom után meg is vett Mátyás ott létében 1487. észt. Azelőtt kevéssel Ebenfurt nevű várossal ajándékozta meg őt a király Austriában; azután pedig két esztendővel Bécs városa kapitányává, és Austria gubernátorává tette őt, hogy ott katonákat szedjen és tartson, akikkel Fridrik ellen mindenkor készen álljon. Szemmel látott tanúja volt Mátyás halálának, ugyanis mihelyt a nyavalya érte őt, mindjárt hivatták Szapolyayt, aki mindaddig mellette forgolódott szerette királyának, míg abból a lélek kiszakadt. Mikor aztán a Mátyás özvegye Beatrix férje holttestét Fehérvárra haza kisérte, a főrendek helybehagyásával Bécset s egész Ausztriát Szapolyayra bízta. Eszerént csak messziről kellett neki nézni egy darabig miképen háborognak itthon egymás között a magyarok az uj király választásban, de utoljára csakugyan ő döntötte el az egész dolgot, öt rendbeli követ kérte akkor a magyar királyságot, akik közül két rendbeli talált a rendek között hatalmasabb pártfogókra, úgymint az Ulászló cseh király, és a Mátyás király fia, Corvin János követei. Ezeknek párt