Társadalmi Lexikon - Madzsar József szerk. (Budapest, 1928)

B - Blos, Wilhelm - Blum, Leon - Blum, Róbert - Bodrogi Zsigmond - Bohacsek Ede - Bojkott - Bokányi Dezső

Bios 79 Bokányi lamely tengerparti város vagy valamely or­szág tengerpartjai előtt. A blokád egyformán eszköze a nemzetközi hadijognak és a nem­zetközi békejognak. Alkalmazzák a háború­ban és alkalmazzák békében a nemzetközi jo­got sértő állammal szemben. Blokádot több állam is szokott együttesen végrehajtani, ha közös akcióra egyesülnek. A blokád csak úgy hathatós, ha valóban körülzárja a tenger­partot vagy várost, hogy azt a külvilágtól teljesen elzárja. A blokádról értesíteni kell a semleges államokat és közhírré kell tenni annak kezdetét. A blokádnak részletes szabá­lyai vannak, amelyet a tengeri háborús jog foglal össze. Blokádot alkalmaznak a nyomda­ipari munkások is, akik az árszabályt meg­tagadó vagy azt el nem ismerő nyomdatulaj­donos nyomdáját blokád alá helyezik. Az ilyen nyomda nem tekinthető árszabálytól nyomdának, blokált nyomdában szervezett munkás kondíciót nem vállal. Bios, Wilhelm, német szociáldemokrata po­litikus és író, szül. 1849, megh. 1927. Polgári családból származott, az apja orvos volt; ő maga egy darabig polgári újságíró, de korán bekapcsolódott a munkásmozgalomba; 1872- ben a braunschweigi Yolksfreund szerkesz­tője; szerkesztette a Vorwärts elődjét, a Ber­liner Volksblattot is. 1877—1918-ig a német birodalmi gyűlés tagja, a forradalom után, 1919—20-ban Württemberg első szociáldemo­krata elnöke. Politikai röpiratokon kívül írt regényt, színdarabot is, de különösen küemel­­kedőek a történeti munkái, ezek közül is A francia forradalom története (magyarul a Népszava-könyvkereskedés kiadásában 1909), továbbá; Die deutsche Revolution von 1848— 1849, Von der Monarchie zum Volksstaat, Erinnerungen (emlékiratok a német forrada­lomról); önéletrajza: Denkwürdigkeiten eines Sozialdemokraten. Blum, Leon, francia szocialista politikus, szül. 1872, a francia munkásmozgalom egyik vezető embere. Főiskolai tanulmányainak be­végzése után Jaurés hatása alatt lesz szocia­listává. A háború után képviselő, résztvesz a kommunisták által megosztott francia szocia­lista párt újjáépítésében és egyik szerzője a Herriot vezetése alatt álló radikálisokkal kö­tött egyezségnek, amely diadallal került ki az 1924-iki választásokból. Az 1928-iki választáson kibukott. Blum reformista, aki a demokrá­cián át akar eljutni a szocializmusig, de né­zete szerint az átmenetet végső fokán mégis hirtelen forradalomnak kell megteremtenie. Ezért meg akarja tartani pártja függetlensé­gét és ellene van a polgári kormányzatban való részvételnek. Blum, Bobért, német író és politikus, szül. 1807, agyonlőtték Wienben 1848 november 5-én. Küzdelmes ifjúságában sok mindennel meg­próbálkozott, először az aranyművességet ta­nulta, majd egy lámpagyárosnál dolgozott. Később magántitkár lett és az aránylag gond­talanabb életviszonyok között sokat tanult. Az 1848 előtti években már újságíró, azután könyvkereskedő és a Staatslexikon kiadója. 1848 márciusában a szász demokraták vezetője, a frankfurti előkészítő parlament alelnöke. Amikor a frankfurti parlament összeült, Leip­zig képviselője és a balpárt vezére. Az 1848 októberében kitört bécsi forradalom hírére pártja Julius Fröbellel együtt Bécsbe küldte. Bécsben október 26-án résztvett a császáriak elleni utcai harcokban és midőn Wient a csá­száriak elfoglalták, letartóztatták és a hadi­­törvényszék november 8-án kötél általi halálra ítélte. Hasztalanul hivatkozott mentelmi jo­gára, mint német kép­viselő, a császári hadak parancsnoka, Windischgrätz herceg hajthatatlan maradt és főbelövette. Halála hírére megmozdult egész Németország. A frankfurti parla­mentben hóhéroknak minősítették az osz­trák haditörvényszék bíráit, családja föl­segítésére országos gyűjtést indítottak. Blum a polgári de­mokrácia bátor és meggyőződéses har­cosa volt, kitűnő szó­nok és lelkes agitá­tor, aki a demokrá­cia eszméjéért fegyvert is fogott és bátran halt meg. Bodrogi Zsigmondi, költő és dalszerző, szül. 1874. Költészetének gyökerei a proletárélet szenvedéseiből erednek. Verseinek jórésze a Népszavában jelent meg. Érzelmesen hangu­latos, rövid verseinek zenéjét maga szerzi. Több ilyen dalát országszerte ismerik és éne­kelik. Résztvett a szociáldemokrata mozga­lomban, amelyből azonban a Vági-mozgalom idejében kivált. Művei; (versek, dalok) Szán­­tok-vetek, A mozgalom útján. Magyar rögön, Virradóra, Siratás. Bohacsek Ede, festőművész és grafikus, szül. 1891, megh. 1916. Proletárcsaládból szárma­zott, nagy nyomorban élt, mint viceházmester halt meg. Rendkívüli tehetségre valló fest­ményei és rajzai 1917-ben kerültek a közönség elé. Művészete az új primitívekéhez állott legközelebb. Bojkott, lényege: bizonyos helyről származó árúk megszerzését mellőzik, vagy munkahe­lyet, személyt, üzletet kerülnek, míg az ok, amelyért kimondatott, meg nem szűnik. A bojkott az írországi agrárharcokból szárma­zik, onnan került át a munkásmozgalomba. 1879-ben az angol nagybirtokosok által ki­zsákmányolt ir bérlők gyűlésén ajánlották, hogy azzal a bérlővel, aki olyan birtokot bé­rel, amelyből mást elkergettek, szüntessenek meg minden érintkezést. Elsőízben e taná­csot egy Boycott nevű jószágkormányzón al­kalmazták (innen az elnevezés), akivel szem­ben 1879 őszén az ir nemzeti liga kimondta az érintkezési tilalmat. Ennek a tilalomnak bor­zasztó volt a hatása. Munkásai elhagyták, pék. mészáros, vendéglős, üzlet nem szolgálta ki. Végre el kellett vándorolnia. A háború előtt nálunk is gyakori volt a bojkott. Volt politikai bojkott is. Így a Kristóffy-éra alatt bojkottálták azokat a köztisztviselőket, akik az akkori kormányt támogatták. Van nemzet­közi bojkott is. A háború befejezése után ilyen érte Oroszországot és Magyarországot. A háborút nyert hatalmak gazdasági bojkott alá vetették a háborút vesztett országokat. Bokányi Dezső, szociáldemokrata, majd bol­sevista politikus, a magyarországi munkás­­mozgalom egyik legismertebb embere, egyik legkiválóbb szónoka, szül. 1871 febr. 11-én. A kőfaragómesterséget tanulta, de szakmájában nem sokáig dolgozott: előbb szakmája ipar­Robert Blum

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék