Társadalmi Lexikon - Madzsar József szerk. (Budapest, 1928)
B - Blos, Wilhelm - Blum, Leon - Blum, Róbert - Bodrogi Zsigmond - Bohacsek Ede - Bojkott - Bokányi Dezső
Rios 79 l amely tengerparti város vagy valamely ország tengerpartjai előtt. A blokád egyformán eszköze a nemzetközi hadijognak és a nemzetközi békejognak. Alkalmazzák a háborúban és alkalmazzák békében a nemzetközi jogot sértő állammal szemben. Blokádot több állam is szokott együttesen végrehajtani, ha közös akcióra egyesülnek. A blokád csak úgy hathatós, ha valóban körülzárja a tengerpartot vagy várost, hogy azt a külvilágtól teljesen elzárja. A blokádról értesíteni kell a semleges államokat és közhírré kell tenni annak kezdetét. A blokádnak részletes szabályai vannak, amelyet a tengeri háborús jog foglal össze. Blokádot alkalmaznak a nyomdaipari munkások is, akik az árszabályt megtagadó vagy azt el nem ismerő nyomdatulajdonos nyomdáját blokád alá helyezik. Az ilyen nyomda nem tekinthető árszabálytól nyomdának, blokált nyomdában szervezett munkás kondíciót nem vállal. Bies, Wilhelm, német szociáldemokrata politikus és író, szül. 1849, megh. 1927. Polgári családból származott, az apja orvos volt; ő maga egy darabig polgári újságíró, de korán bekapcsolódott a munkásmozgalomba. 1872- ben a braunschweigi Volksfreund szerkesztője; szerkesztette a Vorwärts elődjét, a Berliner Volksblattot is. 1877—1918-ig a német birodalmi gyűlés tagja, a forradalom után, 1919—20-ban Württemberg első szociáldemokrata elnöke. Politikai röpiratokon kívül írt regényt, színdarabot is, de különösen kiemelkedőek a történeti munkái, ezek közül is A francia forradalom története (magyarul a Népszava-könyvkereskedés kiadásában 1909), továbbá: Die deutsche Revolution von 1848— 1849, Von der Monarchie zum Volksstaat, Erinnerungen (emlékiratok a német forradalomról); önéletrajza: Denkwürdigkeiten eines Sozialdemokraten. Blum, Leon, francia szocialista politikus, szül. 1872, a francia munkásmozgalom egyik vezető embere. Főiskolai tanulmányainak bevégzése után Jaurès hatása alatt lesz szocialistává. A háború után képviselő, részt vesz a kommunisták által megosztott francia szocialista párt újjáépítésében és egyik szerzője a Herriot vezetése alatt álló radikálisokkal kötött egyezségnek, amely diadallal került ki az 1924-iki választásokból. Az 1928-iki választáson kibukott. Blum reformista, aki a demokrácián át akar eljutni a szocializmusig, de nézete szerint az átmenetet végső fokon mégis hirtelen forradalomnak kell megteremtenie. Ezért meg akarja tartani pártja függetlenségét és ellene van a polgári kormányzatban való részvételnek. Blum, Robert, német író és politikus, szül. 1807, agyonlőtték Wienben 1848 november 5-én. Küzdelmes ifjúságában sok mindennel megpróbálkozott, először az aranyművességet tanulta, majd egy lámpagyárosnál dolgozott. Később magántitkár lett és az aránylag gondtalanabb életviszonyok között sokat tanult. Az 1848 előtti években már újságíró, azután könyvkereskedő és a Staatslexikon kiadója. 1848 márciusában a szász demokraták vezetője, a frankfurti előkészítő parlament alelnöke. Amikor a frankfurti parlament összeült, Leipzig képviselője és a balpárt vezére. Az 1848 októberében kitört bécsi forradalom hírére pártja Julius Fröbellel együtt Bécsbe küldte. Bécsben október 26-án részt vett a császáriak elleni utcai harcokban és midőn Wient a császáriak elfoglalták, letartóztatták és a haditörvényszék november 8-án kötél általi halálra ítélte. Hasztalanul hivatkozott mentelmi jogára, mint német képviselő, a császári hadak parancsnoka, Windischgrätz herceg hajthatatlan maradt és főbelövette. Halála hírére megmozdult egész Németország. A frankfurti parlamentben hóhéroknak minősítették az osztrák haditörvényszék bíráit, családja fölsegítésére országos gyűjtést indítottak. Blum a polgári demokrácia bátor és meggyőződéses harcosa volt, kitűnő szónok és lelkes agitátor, aki a demokrácia eszméjéért fegyvert is fogott és bátran halt meg. Bodrogi Zsigmond, költő és dalszerző, szül. 1874. Költészetének gyökerei a proletárélet szenvedéseiből erednek. Verseinek jórésze a Népszavában jelent meg. Érzelmesen hangulatos, rövid verseinek zenéjét maga szerzi. Több ilyen dalát országszerte ismerik és énekelik. Részt vett a szociáldemokrata mozgalomban, amelyből azonban a Vági-mozgalom idejében kivált. Művei: (versek, dalok) Szántok-vetek, A mozgalom útján, Magyar rögön, Virradóra, Siratás. Bohacsek Ede, festőművész és grafikus, szül. 1891, megh. 1916. Proletárcsaládból származott, nagy nyomorban élt, mint viceházmester halt meg. Rendkívüli tehetségre valló festményei és rajzai 1917-ben kerültek a közönség elé. Művészete az új primitívekéhez állott legközelebb. Bojkott, lényege: bizonyos helyről származó áruk megszerzését mellőzik, vagy munkahelyet, személyt, üzletet kerülnek, míg azok, amelyért kimondatott, meg nem szűnik. A bojkott az írországi agrárharcokból származik, onnan került át a munkásmozgalomba. 1879-ben az angol nagybirtokosok által kizsákmányolt ír bérlők gyűlésén ajánlották, hogy azzal a bérlővel, aki olyan birtokot bérel, amelyből mást elkergettek, szüntessenek meg minden érintkezést. Első ízben e tanácsot egy Boycott nevű jószágkormányzón alkalmazták (innen az elnevezés), akivel szemben 1879 őszén az ír nemzeti liga kimondta az érintkezési tilalmat. Ennek a tilalomnak borzasztó volt a hatása. Munkásai elhagyták, pék, mészáros, vendéglős, üzlet nem szolgálta ki. Végre el kellett vándorolnia. A háború előtt nálunk is gyakori volt a bojkott. Volt politikai bojkott is. Így a Kristóffy-éra alatt bojkottálták azokat a köztisztviselőket, akik az akkori kormányt támogatták. Van nemzetközi bojkott is. A háború befejezése után ilyen érte Oroszországot és Magyarországot. A háborút nyert hatalmak gazdasági bojkott alá vetették a háborút vesztett országokat. Bokányi Dezső, szociáldemokrata, majd bolsevista politikus, a magyarországi munkásmozgalom egyik legismertebb embere, egyik legkiválóbb szónoka, szül. 1871 febr. 11-én. A kőfaragómesterséget tanulta, de szakmájában nem sokáig dolgozott: előbb szakmája ipar Robert Blum Bokányi