Társadalmi Lexikon - Madzsar József szerk. (Budapest, 1928)

B - Bolívia - Bolsevizmua - Bonfield, Margaret - Booth, William

Bolívia 80 testületi betegsegélyző pénztárának, majd a budapesti kerületi munkásbiztosítónak tiszt­viselője volt, később (1907) ennek aligazgatója lett. Autodidakta volt és nagyon hamar a szociáldemokrata munkásmozgalom vezérka­rába került; a pártvezetőségnek 1894-től 1919-ig tagja volt. Az első Népszava napilapot (1895), amely csak rövid ideig jelenhetett meg napilapként, felelős szerkesztőként Bokányi jegyezte. Tevékeny része volt a kőfaragómun­kások megszervezésén kívül az építőmunkás­ság mozgalmának az országosításában is. Több agitációs iratot fordított (Pfeifer Sán­dorral a Kommunista Kiáltványt, Marx: Bér, ár, profit, Munkáskönyvtár, 17. füzet, Engels: Az utópikus és a tudományos szocializmus, Keszler füzetét: Ki rombolja szét a családot? régi Munkás-Könyvtár, II. füzet, Bebel és Hohoff káplán vitáját a kereszténységről és szocializmusról), megírta az építőmesterek stb. betegsegélyző pénztárának tízéves történetét, sok cikket írt a szociálpolitika és munkásmoz­galom, munkásmozgalomtörténet területéről, de irodalmi működésénél sokszorta jelentő­sebb propagandatevékenysége. Zengő orgá­numus, lebilincselő előadómodorú szónok, nagy népgyűlések hallgatósága számára inkább, mint a tanácskozóterem számára. A munká­sok soraiból került ki, ismerte a hallgatósá­gát, a szívükből és a szívüknek beszélt. Na­gyon sok beszéde mintája lehet a szocialista agitációs beszédnek. A tárgyra vonatkozó minden adat birtokában készült a beszédre, amelynek fölépítettsége minden vonatkozásá­ban céltudatos volt, a hatást fokozta szipor­kázó élcek beletűzdelésével és a hangsúlyo­zással, ami a beszédet egészen közvetlenné tette. Egyik-másik beszéde (a 900-as eszten­dőkből) a Népszava-könyvkereskedés kiadá­sában agitációs füzetként is megjelent. Emlé­kezetesek az országos pártgyűlést berekesztő és a nemzetközi munkásmozgalmat ismertető záróbeszédei. Több ízben szenvedett elzárás­büntetést ez agitációs tevékenysége folytán. Az októberi forradalomban tagja volt a Nem­zeti Tanácsnak és a főváros kibővített taná­csában a munkásság egyik képviselője volt. Tagja volt a Károlyi vezetésével Franchet d’Esperay francia tábornokkal tárgyaló fegy­verszüneti bizottságnak is. Aradon Jászi Osz­kárral együtt részt vett a románokkal való tárgyalásokon. 1919 március 21-én, a proletár­­diktatúra kikiáltásakor tagja lett a népbizto­sok tanácsának: munkaügyi népbiztos volt, mad később hadseregparancsnok. Szemben­­állott a szociáldemokratákkal, a bolsevista taktikának híve lett. A diktatúra összeomlása után, 1919 aug. 22-én elfogták és az úgyneve­zett népbiztos-perben Ágoston Péterrel, Haub­­rich Józseffel és Vántus Károllyal együtt ha­lálra ítélték, de az orosz-magyar fogolycsere­­akció során Moszkvába szállították (1922 febr.). Azóta ott él, részt vesz a kommunista­mozgalomban és a szociális biztosítás körében tölt be vezető szerepet. Bolívia, köztársaság Dél-Amerikában. Terü­lete 1.590.000 km 2, lakosainak száma 9 mill­ió, 1 km 2-re jutó lakosok száma 1.9. A lakosok fele indián, több mint negyede (27%) mesztic, 13% fehér és 10%-a egyéb fajtájú. Vallásuk túlnyomóan (94%) római katolikus. Államformája köztársaság, kétkamarás rendszer, minden 21 éven felüli, írni-olvasni tudó bolíviai közvetlenül választ. Az elnököt négy évre választják. Elnöke dr. Hernando Siles. Bolívia eredeti tagja a Népszövetség­nek. Bolívia egész terjedelmében a forró égöv területén fekszik. Tengerpartja nincs. Az or­szág nyugati részén találjuk a 4—5000 méter magas bolíviai felföldet, amelynek nagy része lefolyástalan. Ennek a területnek éghajlata a nagy magasság következtében mérsékelt és gabonatermelésre is alkalmas. A keresők 50%-a mezőgazdasággal foglalkozik, 30%-a iparral, 5­ 5%-a kereskedelemmel, illetve szabadfoglal­kozású, 3%-a háztartási alkalmazott és 10%-a bányászattal foglalkozik. Földművelése nem fe­­dezi a szükségletet, állattenyésztése jelentékte­len. Húst Argentínából hoz be. Mezőgazdasági termékei közül legfontosabb a kaucsuk, amely­nek termelésében a délamerikai államok között Brazília után következik. Kávét Chilébe és Argentínába exportál. Világgazdasági szem­pontból legnagyobb jelentőséggel ásványos termékei bírnak. Ezek között legfontosabb az ón, amelyből 1924-ben a világtermelésnek kö­zel egynegyedét (24%-át) szolgáltatta. Emlí­­tésre méltó még ezüst-, réz- és biszmutbányá­­szata. Vasútvonalainak hossza 2242 km, amely legnagyobb városát, a 118.000 lakost számláló La Paz-t, a chilei Arica kikötővel köti össze. A New Yorkot Buenos­ Ayres-szel összekötő pánamerikai vasútvonalnak bolíviai szakasza már ugyancsak kiépült. Bolívia külkereske­delmi mérlege aktív, kivitele 1924-ben körül­belül kétszer akkora volt, mint behozatala. Külkereskedelmi forgalma legnagyobb részben (1923) Anglia (46%), továbbá az Egyesült Álla­mok (32%) felé irányul. Bolívia nyersanyagainak, piaclehetőségei­nek birtokbavételéért, munkaerejének kizsák­mányolásáért az angol és az amerikai világ­­hatalmi csoportok küzdenek egymással. A két csoport befolyásának arányát körülbelül a külkereskedelmi forgalomban való részesedés százalékszámai tükrözik vissza. Angliának sikerült háború előtti vezető pozícióját vissza­szereznie, azonban ennek tartóssága az ameri­kai verseny, az Unió kedvező földrajzi fek­vése, valamint gazdasági felkészültsége kö­vetkeztében kétséges. Bolsevizmus (az orosz bolsinsztvo, a. m. több­ség, bolsevik, a. m. többségi szóból készített mesterszó), az oroszországi proletárdiktatúra el­méleti tanításának és gyakorlatának összefog­lalása. Eredete az 1903. évi orosz szocialista pártgyűlésen bekövetkezett pártszakadás: szo­ciáldemokratákra, akik kisebbségbe kerültek, innen a nevük mensevik, a. m. kisebbségi és Lenin híveire, a bolsevikokra. Elméletüket 1. Leninizmus és Internationale (III.) címszavak alatt. Bondfield, Margaret, az első nő, aki brit kor­mányban miniszterséget viselt, szül. 1873. sok­­gyermekes munkáscsaládból és már 15 éves korában üzleti alkalmazott volt. Csakhamar hozzálátott társai megszervezéséhez és taní­tásához. 1898-ban a kereskedelmi alkalmazot­tak szervezetének titkára, majd az Általános Munkások Országos Szakszervezetének női titkára lett. 1923-ban parlamenti képviselővé­ választották és az első munkáskormány meg­alakulásakor mint a munkaügyi minisztérium parlamenti titkára a kormányba került. Ez­­időszerint is képviselő. A munkásmozgalom úttörői közé tartozik, aki szónoki és szervező­képességével különösen a nők szervezése kö­rül ér el nagy sikereket. Booth, William, szül. 1829, megh. 1912, pro­testáns pap, majd 1878-tól, amikor az „Üdv h­adsereg“-ét megalapította, egészen a halá- Booth

Next