Társadalmi Lexikon - Madzsar József szerk. (Budapest, 1928)

B - Blanc, Louis - Blanqui, Louis Auguste - Blaskó Artur - Blatchford, Robert - B-lista - Blok, Alexander Alexandrovics - Blokád

Blanc 78 Blokád geknek a modern szakszervezetekbe való tö­mörülése, a Biztosítási Tisztviselők Országos Szövetsége csatlakozott az akkor a Szakszer­vezeti Tanács kötelékébe tartozó Magántiszt­viselők és Kereskedelmi Alkalmazottak Orszá­gos Szövetségéhez. 1918-ban ez a szövetség ön­álló szervezetté alakult át. A kommiin bukása után kiváltak a Szakszervezeti Tanács köte­lékéből és egy polgári párthoz csatlakoztak. 1922-ben régi vezetőiket félretették és fölvéte­lüket kérve, visszavétettek a kötelékbe. 1925 júniusában pedig csatlakoztak a magántiszt­viselők szövetségéhez, ahol mint szakosztály működnek. Lapjuk, a Biztosítási Tisztviselők Lapja, a csatlakozás után megszűnt. Blanc, Louis, szül. 1811, megli. 1882, francia hírlapíró volt, később társadalomtudományi kérdésekkel foglalkozott. Ezen az úton elju­tott a szocializmusig. Az elsők között is­merte föl az utópista szocializmus termé­ketlenségét. Még nem is volt 30 éves, ami­kor nagy munkája: „L’organisation de travail“ (a. m. a munka megszervezé­se) megjelent (1829). Ez a könyve széles körben ismertté tette a nevét. A munkás­­osztály nyomorúsá­gát a kapitalista ter­melés fejetlenségében és versenyében látta és ebben a könyvé­ben kifejtette néze­teit a munka meg­szervezéséről. Államosítani kell a vasutakat és bányákat Állami támogatással munkáster­melőszövetkezeteket kell létesíteni. A munka megszervezésének jelszava az 1848-as februári forradalomban uralkodóvá is lett. Blanc tagja volt az ideiglenes forradalmi kormánynak, megszervezte a nemzeti műhelyeket, de ezek természetesen föladatuknak nem tudhattak megfelelni. Blanc eszméi azonban annyira nép­szerűek voltak, hogy a németországi márciusi forradalomban a munkásosztály azokat ma­gáévá tette, sőt Lassalle agitációjának is je­lentékeny részét alkották Blanc-nak azok a gondolatai, amelyeket a munka megszervezé­séről fejtett ki. A februári forradalom bukása után menekülnie kellett. 1870-ben visszatért Franciaországba. 1871-ben a kommün ellen har­colt a nemzetgyűlésben. 1876-ban képviselővé választották. Fontosabb művei még: Histoire de dix ans (1830—1840. Tíz év története); His­toire de la révolution írancaise (A francia for­radalom története, 10 kötet). Blanqui, Louis Auguste, francia író és poli­tikus. szül. 1805, megh. 1881. Korának leg­kiválóbb alakja. Kitűnő szónok. Nagy bátor­­ságú politikus. Egész életét a proletárság ügyének szentelte. A párisi egyetem orvosi és jogi fakultásain végezte tanulmányait. Húszéves se volt, amikor belépett egy titkos politikai forradalmi szövetségbe. Nemsokára résztvett egy uccai harcban, amelyben meg­sebesült és fogságba esett. Ezután belépett a Saint Simon-ista (Hőbe 'szerkesztőségébe. Az 1830-iki júliusi forradalom a barrikádokon ta­lálta. 1839 május 12-én lázadást kísérelt meg. Ezért halálra ítélték. Később az ítéletet élet­fogytiglani börtönre változtatták. Az 1848-as februári forradalom szabadította ki, amelynek ideiglenes kormányával csakhamar szembe ke­rült. Szocialista forradalmi kormányt köve­telt, amely egy' ideig diktatúrát gyakorol­jon Párisból egész Franciaország fölött, míg a vidéki nép meg nem érik a de­mokráciára. Az 1848. évi nemzetgyűlés el­len indított májusi fölkelése miatt 10 esz­tendei fogházra ítél­ték. Az 1871-iki pá­risi kommünben nem vett részt, mert a kommün kormányát reakciósnak tartotta. A versaillesi kor­mány mégis elfogatta és csak nehezen ke­rülte el a halálos íté­letet. Hosszú évekig emigrációban élt és csak 1879-ben. az általá­nos amnesztiával tért vissza Franciaországba. Nagy' csodálója volt Marxnak. Blaskó Artur, szül. 1883. A közalkalmazot­tak szocialista megszervezésében tevékeny' részt vett, az Alkoholellenes Munkásszövetség, a Természetbarátok Turistaegyesületének ve­zetőségi tagja. 1925 óta törvényhatósági bi­zottsági tag. Blatchford, Róbert, angol író, szül. 1851. Szegény családból származik, katona, majd újságíró. 1891-ben The Clarion címen szocia­lista hetilapot indít és ennek révén a 90-es években elég nagy' szerepet játszik az angol munkásmozgalomban, amelyet regényeivel, főleg a Merrie England-del is támogat. Utóbb a direkt akció hívévé válik, mint ilyen, egyre jobban háttérbe szorul és a világháború kitö­résekor már egészen kívül áll a munkásmoz­galmon. A háború egészen átalakítja, hábo­rús uszító lesz, aki egyre élesebben szembe­kerül egykori harcostársaival. The Sorcery Shop című regénye (1906) magyarul is meg­jelent a Népszavában Varázsműhely címen. B-lista, azoknak a köztisztviselőknek és egyéb közalkalmazottaknak névsora, akiket 1920 óta a különböző létszámcsökkentések al­kalmából a szolgálatból elbocsátottak vagy nyugdíjaztak. 1920-ban keletkeztek az első B-listák és pedig úgy, hogy a hivatalokban két listát készítettek, a B-listára téve a zsidó­kat és a „nem kívánatos politikai érzelmű“ hivatalnokokat; az elnevezés innen szárma­zik. 1923-ban kezdődtek el a magánvállalatok­nál is a tömeges elbocsátások, a magánalkal­mazottak ezrei kerültek éveke-n keresztül az uccára. Azóta ezeknek elbocsátását is B-lis­­tára helyezésnek hívják. Biok, Alexander Aléxandrovics, orosz költő, szül. 1880, megh. 1921. Az új orosz lírai költé­szet legnagyobb alakja. Versei, amelyek hat kötetet töltenek meg, rendkívül mélyek, szim­­bolisztikusak, nagy formaművészettel és ze­neiséggel megírva. Leghíresebb forradalmi költeménye az 1918-ban írt és magyarul is meg jelent Tizenkettő című. Költeményeken kívül színpadi munkákat is írt, azonkívül tanulmá­nyokat (A humanizmus csődje). Blokád, az ellenség ellen alkalmazott rend­szabály, amelyet a hadviselő fél alkalmaz, amikor hajóhadával elzárja a közlekedést va-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék